Utolsó leheletéig kitart szankciós politikája mellett az Európai Bizottság
Az Európai Unió válságtermékek gyártására kötelezné a tagállamok vállalatait. A tervben gyártási és készletfelhalmozási kötelezettség is szerepel – írja a Mandiner.Az Európai Bizottság az utolsó leheletéig kitart a szankciós politika mellett, ezért immár futószalagon gyártja a különböző vészterveket a válság hatásainak enyhítése érdekében. Hétfőn az Európai Bizottság versenyjogokért felelős ügyvezető alelnöke, Margrethe Vestager az ellátási láncok teljes összeomlásának elkerülésére rukkolt elő új javaslattal – ismerteti cikkében a portál.
„Új eszközökre van szükségünk, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan és közösen cselekedjünk a fellépő kockázatokkal szemben”
– mondta Margrethe Vestager. A tervezet indoklásául a koronavírus-járvány okozta ellátási problémák, valamint az orosz-ukrán háború miatt kialakult gazdasági helyzet szerepel, megszavazása esetén pedig az Európai Bizottság utasíthatná az uniós tagállamokat az ellátási láncok átszervezésére, bizonyos, a válság szempontjából prioritást élvező áruk gyártásának fokozására, készletek felhalmozására, sőt új gyártási kapacitások létrehozására is.
Így egyes cégeknek azt és annyit kellene gyártani, amit és amennyit az Európai Bizottság meghatároz nekik.
Az ötlet nem példa nélküli, a Mandiner emlékeztet, az Egyesült Államokban védelmi termelési törvény (Defense Production Act) néven fut 1950 óta. A szabály értelmében bizonyos esetekben elnöki hatáskörbe utalhatják a gazdasági ellenőrzés jogát, beleértve azt is, hogy a kormányzat megszabhatja bizonyos áruk gyártási mennyiségét, és utasíthatja a magánvállalatokat termelési kapacitásuk megváltoztatására. Az Európai Unió ilyen formában még nem hozott olyan törvényt, amely lehetővé tenné, hogy direktben belenyúljon az egyes tagállamok gazdasági kapacitásrendszerébe, de a járvány alatt például elrendelt már exporttilalmat a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatosan.
Az Európai Bizottság által vázolt terv kritikusai szerint a rendszer működtetése olyan fokú monitorozást jelent a cégek irányába, amely súlyosan sértheti az üzleti titok tabuját, egyben felülírhatja a vállalatok szerződési kötelezettségeit.
A portál a BusinessEurope nevű lobbicsoportot idézi, amely szerint az agresszív és kötelező piaci megfigyelés nem felel meg sem az arányosság, sem a szükségesség elvének egy olyan szituációban, amely feltevéseken alapul. Pedig az Európai Bizottság már a büntetéseket is megtervezte: azok a vállalkozások, amelyek félrevezető adatokat szolgáltatnak tevékenységükről, akár 300 ezer eurós bírságot is kaphatnak, azok pedig, amelyek nem engedelmeskednek az utasításoknak a kapacitást vagy a gyártást illetően, napi átlagos forgalmuk 1,5 százalékát kell majd büntetésül kifizetniük – amennyiben megszavazzák a javaslatot.
A Mandiner cikkét ITT olvashatják.