Áder János a teremtett világ védelméről beszélget új podcastjában
A teremtett világ védelméről beszélget Áder János köztársasági elnök legfrissebb podcastjában Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) tagjával, a CEU professzorával. Az államfő ősszel Kék bolygó címmel indított podcastsorozatának hétfői részében az IPCC tevékenységét ismertetve elmondta: a testület 1988 óta működik, eddig öt jelentést készített, átlagosan hétévenként egyet. Azok három fő részből – a problémát és annak hatásait bemutató, valamint a szükséges cselekvés javasló részből állnak. A 30 oldalas összefoglalót politikai és gazdasági döntéshozók, illetve a média forgatja – tette hozzá.Példaként említette, hogy az első jelentés után megszületett az ENSZ éghajlatvédelmi keretegyezménye, egy másik után a kiotói jegyzőkönyv, a 2014-es után pedig a párizsi megállapodás.
Az államfő kérdésére Ürge-Vorsatz Diána megerősítette, hogy az IPCC következő jelentése 2022-ben jelenik meg.
Ürge-Vorsatz Diána a teremtett világ védelmének szükségességéről szólva a többi között kifejtette: abban a természetes rendszerben, „amit jóisten megteremtett”, nincsenek káros vagy hasznos fajok, hanem mindegyiknek szerepe van. Példaként említette, hogy a termények beporzásának háromnegyedét, nem a méhek, hanem a legyek, a hímszúnyogok és a muslicák végzik. „Ha kiírtjuk a rovarokat, nem lesz élelmiszer” – fogalmazott.
Áder János jelezte, hogy a tudományban immár 90 százalékos konszenzus van arról, hogy a klímaváltozás az elmúlt 200 évben az ember által előidézett ipari fejlődés és fosszilis energia használatának következménye.
Ürge-Vorsatz Diána ezzel egyetértve a részletekről kifejtette: az elmúlt 200 évben a fosszilis energiahordozók felhasználásával a növények által korábban – év-százmilliókon keresztül – eltárolt szenet az emberiség kibocsájtotta a légkörbe és megváltoztatta azt az egyensúly, ami a stabil klímát, éghajlatot biztosította.
„Most viszont ezt 200 év alatt elrontottuk” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy néhány évtized alatt egy fokot emelkedett a globális átlaghőmérséklet, amelynek következtében nőtt a szélsőséges időjárási jelenségek – köztük az aszályok, az áradások, és viharok – száma.
A klímakutató szerint, ha az emberiség nem változtat radikálisan, akkor az néhány évtized alatt 20-60 millió évvel fogja „visszaforgatni a földtörténet kerekét”. „Olyan klíma jöhet létre gyakorlatilag egy generáció alatt, amilyen utoljára 5-20 millió évvel ezelőtt volt” – magyarázta Ürge-Vorsatz Diána.
Mint rámutatott, az emberi civilizáció, a vagyon és az infrastruktúra nagy része általában olyan tenger- vagy óceánpartokra, és vizekhez közeli helyekre koncentrálódik, amelyek fokozottan ki vannak téve az szélsőséges időjárási jelenségeknek.
Áder János megemlítette, hogy már egy másfél-kétméteres tengerszint-emelkedés Florida eltűnését fogja eredményezni.
Ürge-Vorsatz Diána szerint az emberiség már „elkezdte a cselekvést”, de azt nagyon fel kell gyorsítani. Annak kulcsának nevezte, hogy „le kell szokni” az olaj, a szén és a gáz felhasználásáról. Szavai szerint ugyan nem lesz könnyű az átállás, azonban, „ha ügyesen csináljuk” az a többi között tisztább egészségesebb, és gazdagabb társadalmat fog eredményezni.
Áder János az atomenergia nélkülözhetőségére irányuló kérdésére a klímakutató egyebek mellett azt mondta: nem egy, hanem több megoldást kell alkalmazni, amelyek között „az atomenergiának is megvan a szerepe”.
„Sajnos nincs ingyen ebéd, nincs ingyen energia” – fogalmazott, majd az energiahatékonyság fontosságát hangsúlyozta.
Arról kifejtette: az igazán fenntartható energia az (.), amit soha nem kellett megtermelni és felhasználni. Ürge-Vorsatz Diána elmondta, hogy azokat a forgatókönyveket látja a leginkább „társadalombarátnak”, amelyeknél az energiahatékonyságon és megtakarításon van a legnagyobb hangsúly.
Áder János a klímakutató szavaihoz kapcsolódva úgy fogalmazott: „az a legolcsóbb energia, amit meg sem termelünk és az a leginkább környezetbarát energia, amit nem használunk”.
Az államfő a klímakutatóval készült podcast első részének végén azt hangsúlyozta: energiahatékonyság erősítésével, akár 20-30 százalékkal csökkenthető úgy az energiafelhasználás, hogy annak nincsenek káros gazdasági hatásai, és nem kell lemondani a megszokott életszínvonalról sem.