A nagy ívű program iparágak egész sorára lehetne hatással a hulladékgazdálkodástól az építőipari alapanyaggyártáson át az épületkorszerűsítésig, és országos projektként közvetlenül 1665 munkahely fenntartását szolgálná, amiből 800 új munkahely megteremtéséhez járulna hozzá.

Az alkotók egyelőre állami és európai uniós támogatásért küzdenek, de a sikerre esély látszik, mivel a Margaréta projekt – Magyar Regionális Gazdaságélénkítő Részprojekt az Építőipar Talpraállítására – több ponton is kapcsolódik a kormány törekvéseihez, így az Új Széchenyi Terv hét kiemelt programjából öthöz is: a zöld gazdaság fejlesztéséhez, a lakásprogramhoz, az üzleti környezet fejlesztéséhez, a foglalkoztatáshoz, illetve az innováció által elősegített növekedés megvalósulásához.

– Lényeges szempont, hogy mi magyar-magyar termékként kívánunk megjelenni a piacon, vagyis kizárólag magyar gyártókkal dolgozunk, illetve magyar fejlesztésű technológiákat és szabadalmakat alkalmazunk – mondja Szűcs László, a projektet összefogó Első Minősített Zöldotthon (Emizo) Kft. ügyvezető igazgatója. – Persze erre nem mindig van lehetőség, Magyarországon például jelenleg nincs megfelelő légtechnikai berendezéseket gyártó vállalkozás, így ezekben az esetekben arra törekszünk, hogy legalább magyar forgalmazókat vonjunk be a programba.

A terv egyik legérdekesebb pontja egy tőke hiányában sajnos még csak kis mennyiségben gyártott, hazánkban alig-alig ismert magyar találmány elterjesztése a piacon. A Hoffmann László vegyész-fizikus és munkatársai által kifejlesztett üveghabkavics – vagy márkanevén Geofilhabkavics – üveghulladék újrahasznosításával készül, s kiválóan keverhető többféle anyaghoz, például cementhez. Így alkalmas könnyűbeton építőelemek, homlokzati és válaszfalelemek, illetve födémek építésére, miközben az így készült beton – azonos teherbírási és alakváltozási értékek mellett – 30-40 százalékkal könnyebb a hagyományosnál, ezért kevesebb betonacél beépítésére van szükség. Ráadásul pórusos szerkezete miatt igen jó hőszigetelő tulajdonsággal bír, így alkalmas homlokzat és tető szigetelésére, kiváló hőszigetelő táblák készíthetőek belőle, összesen mintegy hetvenféle építőipari termék.

Ezenkívül természetvédelmi szempontból hatalmas előnye, hogy kiváltja a tájsebeket okozó kavics- és homokbányászatot, nem beszélve az üveghulladékok újrahasznosításáról: ugyanis hazánkban ezek feldolgozása nagyrészt megoldatlan, miután a működő, különböző üvegeket hasznosító gyárak csak színtelen vagy saját alapanyagot tudnak felhasználni. Márpedig a csomagolási hulladékok között igen magas a színes üvegek aránya, ezeket jelenleg külföldön értékesítik a begyűjtő cégek.

A Margaréta program alkotói által kitalált gyártási folyamat emellett más szempontból is hulladékaink hasznosítását szolgálná, a gyártáshoz szükséges energiát ugyanis műanyagok feldolgozásával biztosítanák.

A Fülöp László közlekedésmérnök által kifejlesztett eljárással ugyanis az úgynevezett PE (zacskók, kupakok, kozmetikai flakonok), a PS (élelmiszeres és kozmetikai dobozok) és a PP műanyagokból (tejfölös, margarinos dobozok) dízelolaj minőségű, folyékony energiahordozót, szintézisgázt és ipari karbont lehet előállítani oxigénhiányos környezetben való párologtatás révén.

A környezetet tehermentesítő építőanyagok mellé pedig a program energiahatékony építőipari technológiát biztosítana, így a passzívházak építéséhez kapcsolódó módszerek alkalmazását, akár új építések, akár felújítások esetében. A passzívházak évente négyzetméterenként legfeljebb 15 kilowattóra fűtési és hűtési energiát igényelnek, tehát rendkívül energiahatékonyak, s ez az egyébként drága technológia a hulladékhasznosítás révén olcsóbbá válhat.

A program alkotóinak további szándéka, hogy a felépített vagy felújított házak lehetőleg ne csak energetikai, hanem ökológiai szempontból se terheljék a környezetet, így arra fognak törekedni, hogy az épület bontása esetén az építőanyagok újrafeldolgozhatóak legyenek, amennyire csak lehetséges. Az üveghabkaviccsal készült betonelemek például útalapban hasznosulhatnak újra. Az első gyár Kunszentmiklóson épülhet fel jövőre, akárcsak az első referenciaépület, egy rendvédelmi szakközépiskola.

Valószínűleg ez lesz az első olyan oktatási intézmény hazánkban, amely passzívházas technológiával készül.

– Amikor az iskola terve felmerült, elkezdtünk keresgélni, hogyan lehetne úgy felépíteni, hogy minél kisebb legyen a majdani rezsiköltség. Így kerültünk kapcsolatba a Margaréta projekttel – meséli Bődi Szabolcs polgármester. – Emellett régóta szerettünk volna új munkahelyeket is teremteni a térségben, ezért szívesen biztosítunk egy néhány hektáros területet a leendő üzem számára. Attól függően, milyen típusú építőanyagot állítanak majd itt elő, legalább 32, de akár 86 főt is képesek lesznek foglalkoztatni.

– A vegyes hulladéküveg feldolgozásával a projekt a magyar nemzetgazdasági érdekeket helyezi előtérbe – mondja Várkonyi Erzsébet, a Margaréta hulladékgazdálkodási részét kidolgozó környezetvédelmi szakmérnök. Jelenleg a lakosság által szelektált vegyes hulladéküveg egy része ugyanis külföldön hasznosul, ahol jó pénzt fizetnek érte, nem véletlenül, hiszen nyersanyagként nagy értéke van. El kellene érnünk, hogy ez az érték a magyar gazdaságban maradjon.

Energetikai célokra pedig elsősorban a Mechanikai Biológiai Hulladékkezelés (MBH) során kinyert anyagot hasznosítják majd, nem a szelektált műanyag hulladékokat. Az országban ezek a már kialakított vagy még épülő hulladékgazdálkodási rendszerek az anyagában nem hasznosítható lakossági vegyes hulladékból aprítás, válogatás után nyerik ki az ásványi, a biológiailag lebomló és az energetikailag hasznosítható anyagokat. Az utóbbiak – vagyis fás szárú- és textilanyagok, papír, bizonyos műanyagfajták és például pelenkák – kerülnének a projekt keretében épülő üzemekbe. Szemben a jelenleg drága szelektált hulladékokkal, az MBH-eljárás során kiválogatott, anyagában már nem hasznosítható hulladékok átvétele jelentősen kedvezőbb árfekvésű.

Az átfogó program „rendszergazdája”, a tudományos háttér felelős irányítója Velősy András, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának mestertanára, aki olyan elismert szakemberek együttműködésére számít, mint például Kuba Gellért, a bioszolár házak építésze, dr. Józsa Zsuzsanna egyetemi docens, könnyűbeton-specialista, Tiderenczl Gábor egyetemi docens, a fenntartható építészet és urbanisztika szakértője, Benécs József épületgépész-mérnök, nemzetközi minősített passzívház-tervező, Medgyasszay Péter építész, aki a Független Ökológiai Központ megalapítója vagy dr. Osztrolutczky Miklós professzor, a dunaújvárosi Solanova projekt egyik vezető építésze, akinek felügyeletével egy panelházat újítottak fel passzívházas technológiával.

Szintén a projekt egyik támogatója dr. Bogár László közgazdász professzor, aki szerint „a Margaréta valójában a most kialakuló új társadalomstratégiák sajátos szimbólumává válhat, jelezve ezzel, hogy a magyar társadalomban felszabadulóban vannak azok az alkotó-teremtő energiák, amelyek úgy segíthetik elő az ország felemelkedését, hogy közben a globális folyamatokhoz való kapcsolatunkban nemcsak hogy nem sérül, de kifejezett hangsúlyt kap a fenntartható fejlődés létstratégiája”.

Fehérváry Krisztina