– A Hortobágyon és a Nyírségben tornádó tombolt, ami Magyarországon szokatlannak tűnik, miközben az idei tavasz is nagyon szélsőségesen alakult. Volt hőség és hóvihar is, a nyár eleje pedig kifejezetten ősziesen alakul. Ezek a jelenségek már a felmelegedés hatásainak tekinthetőek, vagy csak most ez a slágertéma, és mindenre rögtön ráfogjuk, hogy a felmelegedés miatt van?

– Is-is. A viharjelzéssel foglalkozó kollégák megfigyelései szerint az utóbbi tíz évben ugyan nem nőtt a heves zivatarok gyakorisága, viszont az intenzitásuk igen, és gyakran erősebb széllökések kísérik őket, ami nyilván nagyobb károkat is okoz. Ugyanakkor tornádók korábban is voltak hazánkban, csak a média régebben nem figyelt fel annyira ezekre a jelenségekre. Most az embereket érdekli a téma, kéznél van az eszköz is, amivel lefilmezhetik őket, de egy átlagember valaha valószínűleg nem is tudta, hogy tornádónak hívják azt, amit lát.

– Mennyire normális jelenség az, hogy nemrég egy hatalmas vihar egy település egyik felén komoly károkat okozott a háztetőkben, fákat csavart ki, de a másik felén észre sem vették?

– Normális. Például Budapesten is előfordul, hogy az egyik kerületben esik az eső, a mellette lévőben pedig nem. Az időjárást gyakran alakítják nagyon kis területre vonatkozó jelenségek, amelyek ráadásul meghatározott irányba vonulnak: azokon a részeken, amelyeket nem érintenek, eltérő az időjárás.

– Mi számít szélsőségnek?

– A meteorológiai gyakorlatban az, ami ritkán fordul elő. Például a harmincöt fok feletti napi maximum hőmérséklet. De az is szélsőséges, ha több mint három napon keresztül 27 fok feletti az átlaghőmérséklet. Ilyenkor már harmadfokú hőségriadót rendelnek el. A mérésekből egyértelműen kitűnik, hogy az utóbbi évtizedekben a hideg szélsőségek tendenciája csökkent, a hőhullámok viszont egyre gyakoribbak, és a modellek szerint ez a jövőben csak fokozódni fog. Az is megesik, hogy éjszaka nem csökken 20 fok alá a hőmérséklet, ami nagyon megviseli a szervezetet, ezeket trópusi éjszakáknak nevezzük. Főként a nagyobb városainkban fordulnak elő a sűrű beépítettség miatt, illetve a Balaton környékén, ugyanis egy ekkora víztömeg napközben lassabban melegszik fel, viszont éjszaka is lassabban hűl le.

– Tehát a klímaváltozás már elkezdődött?

– Az éghajlat mindig, folyamatosan változott: amiről most azt mondjuk, hogy elkezdődött, az egy nagyobb amplitúdójú, gyorsabb változás, és nagy szerepe van benne az emberi tevékenységnek.

– Mi bizonyítja, hogy ez egy gyorsabb változás?

– Ezt a hosszabb időszakok összehasonlítása mutatja, az egyedi kilengések nem mérvadóak. Amikor néhány éve nagyon hideg volt a tél, az nem cáfolta a felmelegedést, és ugyanígy egy nagyon forró nyár sem támasztja alá azt. Ahogy az időjárás, a felmelegedés sem zajlik egyenletesen, sem időben, sem térben. A hosszabb távú változásokat az átlagok, trendek vizsgálatával lehet kimutatni, amit hosszabb időszakok adnak ki. Így például az évszázad elejéről és az elmúlt évtizedekből összehasonlítunk egy-egy időintervallumot a szélsőségek gyakorisága szempontjából.

– Magyarországon mi a helyzet?

– Itt a felmelegedés gyorsabb a globálisnál: míg a Föld éves átlaghőmérséklete 0,75 Celsius-fokkal emelkedett a huszadik század eleje óta, addig Magyarországé megközelítőleg 1 Celsius-fokkal. Ennek az az oka, hogy a Kárpát-medence zártabb terület, ezért védettebb a környező hatásokkal szemben. Tőlünk északra ugyan kevésbé melegszik az éghajlat, de ez nem meghatározó a térségünkben. Viszont dél felől a terület nyitottabb, ezért nyáron egyre inkább a dél-, délkelet-európai tájak nagyobb melegedésének hatása érvényesül.

– Az ország melyik része a legveszélyeztetettebb?

– Az északkeleti részén már 1,7-1,8 Celsius-fokot nőtt az éves átlaghőmérséklet 1980 óta. Ez még zártabb régió, kevésbé érintik az áramlatok, a szárazföldi hatás jobban érvényesül. A jövőben viszont az ország délkeleti tájain várható a legnagyobb mértékű melegedés, s a nyári csapadék csökkenése is ezt a területet fogja érinteni a leginkább.

– Az OMSZ mérései szerint az utóbbi harminc évben a nyári középhőmérséklet Magyarországon két Celsius-fokot emelkedett, a tavaszi 1,75 Celsius-fokot, míg az őszi és a téli változás nem éri el az 1 fokot sem. Miért melegszik jobban az idő nyáron?

– Ennek cirkulációs okai lehetnek. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben térségünkben valamelyest csökkent a ciklonok gyakorisága, és megnövekedett azoknak az időjárási helyzeteknek a száma, amikhez a nyári időszakokban gyakran több napig tartó magas hőmérsékletek társulnak.

– A csapadékintenzitás hogyan mérhető, és milyen átalakulás jellemzi?

– Ebben az esetben azt vizsgáljuk, hogy az adott csapadékmennyiség hány nap alatt hullott le, tehát a mértékegysége milliméter/nap. Az elmúlt évtizedekben ebből a szempontból enyhe növekedés volt tapasztalható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyre kevesebb a csapadékos nap, viszont a magasabb, például a 20 mm-t meghaladó csapadékú napok száma nő. Tehát az eső rövidebb idő alatt, intenzívebb zivatarok formájában hullik le. A huszonegyedik század végére Magyarországon a csapadék intenzitásában már tíz százalékot megközelítő növekedésre számíthatunk. Maga a csapadék mennyisége viszont az előrejelzéseink szerint éves szinten nem fog változni a 2021 és 2050 közötti időszakban: ugyanis nagy valószínűséggel nyáron csökkenni fog, ellenben ősszel és télen növekedni. Ezért főképp ősszel számíthatunk intenzívebb zivatarokra. Az éves átlagos szélsebesség szintén nem fog változni, de az intenzitása valószínűleg igen.

– A globális hőmérséklet két Celsius-fokos növekedése határvonalat jelent, ekkortól visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be, mit jelent ez a gyakorlatban?

– Azt, hogy minőségileg drasztikusabb változásokra kell felkészülni. Nem csak egy kicsit melegebb, egy kicsit szárazabb éghajlatunk lesz: például az egészségügyben a hőhullámokból eredő rosszullétek, a mezőgazdaságban a nagymértékű aszályosodás kezelésére.

– Ön szerint mikor fog bekövetkezni ez a kétfokos változás globálisan?

– Az eddigi modelleredmények az évszázad második felére jelzik, viszont ezek még olyan forgatókönyvekkel készültek, amelyekben az emberi tevékenység káros hatásait alábecsülték. Vannak pesszimista és optimista forgatókönyv-változatok, de sokak szerint nagyobb szén-dioxid-kibocsátás várható, mint gondoltuk. Maguk az éghajlati projekciók hasonló elven készülnek, mint az időjárás-előrejelzések, de az éghajlati modellek nemcsak a légkör folyamatait írják le, hanem az óceánok, jégfelszínek, a növényzet, a talaj változásait és ezek egymásra gyakorolt hatását, figyelembe véve az emberi tevékenységet. Az utóbbit szén-dioxid-kibocsátás egyenértékben adják meg, tehát ebben átszámítva szerepelnek más üvegházhatású gázok, például a metán is.

– Magyarországra hány modell készült?

– Az OMSZ-nál és az ELTE Meteorológiai Tanszékén négy modellt használunk, amelyek alapján szimulációkat készítünk. Ezek szerint az évszázad közepére a szélsőségeket tekintve a meleg éjszakák száma legalább kétszeresére fog nőni, tehát éves átlagban akár 8-20 ilyen éjszakára számíthatunk, míg a hőhullámos napok száma szintén tovább emelkedik majd. Ez utóbbi a huszadik század eleje óta egyébként 3-4 napról már 7-8 napra nőtt a 2000-es évekre. Az a kérdés, hogy a Kárpát-medence lakóinak szervezete mennyire fog tudni alkalmazkodni. Hiszen melegebb éghajlatokon is élnek emberek, tehát ki lehet ezt bírni, csak mi nem szoktunk hozzá. A legoptimistább változat szerint a 2021 és 2050 közötti időszakra egy-két Celsius-fokos, a 2071 és 2100 közötti időszakra a 3-4 fokos évi átlaghőmérséklet-emelkedés várható. Véleményem szerint a pesszimistább forgatókönyv a valószínű, látva az emberi tevékenység alakulását. Például friss adat, hogy a légkör szén-dioxid-aktuális koncentrációja már átlépte a 400 ppm-et, és 2-3 éven belül az átlagos éves koncentrációérték is meg fogja haladni ezt. Az iparosodás előtt 280 ppm volt a szint, és a kibocsátás mértéke nemhogy csökkenne, hanem továbbra is növekszik: minden évben több üvegházhatású gázt bocsátunk ki, mint az azt megelőzőben. Tehát elképzelhetőnek tartom, hogy 5-600 ppm körüli értékkel számoljunk 2050-re. A legpesszimistább variáció hazánkban a nyári átlaghőmérsékletben hat Celsius-fokos emelkedést jelez az évszázad végére, ezen belül az egyes nyári hónapok átlaghőmérsékletében 8-9 fokot. És hozzá kell tenni, hogy ez átlagot jelent, tehát lesznek sokkal forróbb nyári napok is.

– Hogy állunk az alkalmazkodást tekintve?

– Készül a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, amely kijelöli a hazai alkalmazkodási célokat és azok megvalósítási ütemtervét. Erről azonban a szakmai körökhöz kevés információ jut el, ami alapján úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás most nem kiemelt téma a kormányzat számára. Vannak apró lépések, például a kormány szeretne egy adaptációs adatbázist összeállítani, ami a különböző szakterületekre, így a mezőgazdaságra vonatkozóan hatásvizsgálatok elvégzését tenné lehetővé. De ezek is nagyon lassan haladnak. Egy ilyen bázisra az önkormányzatok is tudnának támaszkodni, hogy milyen fejlesztéseket tervezzenek a klímaváltozásra készülve. A Klímabarát Települések Szövetségének keretében néhány település már kidolgozott stratégiát, jó lenne, ha ezek a törekvések összehangoltan és szakmai szempontok alapján valósulnának meg. Ez azért is fontos, mert a városokban magasabb lesz a hőmérséklet-emelkedés a hőszigethatás miatt: a városklíma-modelljeink alapján Budapesten például átlagosan egy-két Celsius-fok a különbség a belső és a külső területek átlaghőmérséklete között. Erre is fel kellene készülni, például megfelelő burkolatokkal, a zöld felületek növelésével.

– Olyan szélsőséges eseményeket, mint a 2006-os augusztus 20-i vihar, tudunk majd előre jelezni?

– Igen, néhány napra vagy legalább néhány órára előre. Például az említett augusztus 20-a meteorológiai szempontból sikeres volt, az OMSZ előre jelezte a helyzetet, alapvetően szervezési és kommunikációs problémák voltak az ügy hátterében. Ma már vannak olyan modellek, amelyek nagyon finom, 2-3 kilométeres felbontással dolgoznak, és nagyon jól leírhatóak velük ezek a gyorsan lezajló, kis területre koncentrálódó, gyakran nagyon intenzív és veszélyes folyamatok.

– A meteorológiát sokszor egy kicsit megbízhatatlannak, jósló jellegűnek tartják az emberek. Miért olyan nehéz az előrejelzés?

– Mert légköri folyamatokról szól, a légkör pedig nagyon gyorsan változik. Magától az időjárási helyzettől is függ, hogy mennyire előrejelezhető. Például egy olyan anticiklonális helyzetről, amikor napokig nem történik semmi lényeges változás, könnyebb hosszú távon biztosat mondani. Viszont, ha frontátvonulás zajlik, vagy nyáron konvektív helyzetek vannak zivatarokkal, az eseményeket nehezebb előrejelezni, néha csak pár órával előtte sikerül. A hosszabb távú előrejelzések pedig a tenger- vagy óceánfelszín hőmérsékleti változásain alapulnak: a nagy víztömeg a tehetetlenségénél fogva lassan változik, és ahol hat a légkörre, ott lehet kalkulálni hosszabb távú folyamatokkal is. A Kárpát-medencében értelemszerűen ez nem érvényesül, itt inkább ciklonok, anticiklonok és helyi folyamatok alakítják az időjárást.

– Meteorológusként mennyire nehéz ilyen kiszámíthatatlansággal dolgozni?

– Hogy mennyire hálás feladat? Nem nagyon. Főleg a döntéshozók várják azt, hogy kategorikus válaszokat adjunk, pedig a tudomány nem mindig tud egyértelmű választ adni, a meteorológia pedig sokszor ezt nem meri felvállalni. Azonban a bizonytalanságot is lehet kezelni, azzal együtt tervezni. Mindemellett a modellek is folyamatosan fejlődnek, noha ezek futtatása nem váltja ki a szakembert. A meteorológus a tapasztalatai alapján ugyanis súlyozza a modellek eredményét, mert ismeri azok erősségeit és gyengeségeit. A magyar meteorológia pedig alapvetően sikeresnek mondható, a gond inkább az, hogy egyelőre nem veszik komolyan, és gyakran a szakmai szempontok áldozatul esnek a költséghatékonyságnak. Az augusztus 20-i esetből már tanultak a döntéshozók, és ma egészen másképp, szakemberek bevonásával zajlik az állami rendezvények biztosítása, illetve most készül egy meteorológiai törvény, amely például az önkormányzati rendezvények esetében is kötelezővé teheti az előrejelzés kikérését és figyelembevételét. De az idei, nagy márciusi havazás kapcsán azért az is kiderült, hogy van még mit javítani a helyzeten.

Fehérváry Krisztina