Az Európai Bizottság a rémisztgetésen, fenyegetésen és politikai zsaroláson túl konkrét büntetést is kilátásba helyezett azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandóak részt venni a Soros-terv végrehajtásában – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. 


Fotó: MTI, Balogh Zoltán

A kormányszóvivő kifejtette, az uniós testület egy 2016-os javaslattervezetében azt kezdeményezte, hogy minden át nem vett migráns után fejenként 78 millió forint úgynevezett szolidaritási büntetést fizessenek azok az uniós tagállamok, amelyek nem hajlandók részt venni az illegális bevándorlók befogadásában.
    
Ez a 78 millió forint egy magyar ember esetében sokszor talán több is mint egy élet munkája – mondta Kovács Zoltán, aki ismételten azt kérte, hogy a lehető legtöbb magyar ember töltse ki a nemzeti konzultációs íveket és határozzák meg, milyen álláspontot kell képviselnie a kormánynak, amikor az Európai Unióban megvívja az illegális bevándorlásról szóló kemény vitákat.
    
A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban megjegyezte, ebben a kérdésben nem számíthatnak az ellenzékre, mivel az „lebontaná a kerítést, migránspárti álláspontot képvisel”. Ugyanakkor a most véget ért német választások, illetve a közelgő osztrák voksolás is azt mutatja, hogy az illegális migránsok befogadást ellenző országok megbüntetése továbbra is napirenden van – tette hozzá.
    
Kovács Zoltán szerint nyilvánvalóvá vált, hogy fokozódó politikai támadásoknak vannak kitéve azok az országok, amelyek ellenzik a bevándorlást és „nem szeretnének bevándorlóországgá válni”. Ez a tendencia különösen azóta egyre erősödik, hogy „megszületett az általunk mindig is vitatott, kötelező kvótára vonatkozó döntés” – tette hozzá.
    A kormányszóvivő emlékeztetett, George Soros 2015 óta több formában fogalmazta meg az elképzeléseit arról, hogyan kellene az Európai Uniónak megbirkóznia az illegális bevándorlással és az előtte álló demográfiai kihívással. Egy 2016-os kiszivárgott dokumentumból kiderült, George Soros szervezetei hogyan próbálták, és keresik most is a kapcsolatot az európai véleményformálókkal, döntéshozókkal, hogy olyan intézkedések, szabályok szülessenek, amelyek lehetővé teszik az Európai Bizottsággal ellentétes véleményt megfogalmazók megbüntetését – mondta Kovács Zoltán.
    
Kiemelte, George Soros konkrét javaslatokat is tett, hogyan lehetne előteremteni terve forrásait, illetve miként lehetne megbüntetni azokat, akik nem hajlandók kivenni a részüket abból. Ilyen lépés lehet a földalapú- és kohéziós támogatások megkurtítása, ami leginkább Kelet-Közép-Európát sújtaná, miközben az illegális migrációnak és a kohéziós alapok rendkívül szisztematikus módon egyensúlyba helyezett, minden tagállamnak kedvező rendszerének semmi köze egymáshoz – fejtette ki.
    
Kovács Zoltán emellett beszámolt arról is, hogy helyreigazítást, illetve válaszlehetőséget kérnek attól a Financial Timestól, amely az utóbbi időben „nem hajlandó leszállni a magyar kormányról” és az uniós intézmények „egyfajta kinyújtott karjaként” tevékenykedik.
    
A kormányszóvivő kérdésre válaszolva megerősítette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban kifejtett álláspontját. Kovács Zoltán úgy fogalmazott, Ukrajna hátba támadta azt a Magyarországot, amely a kezdetektől az egyik legnagyobb támogatója volt. „Mi is nehéz helyzetbe fogjuk hozni Ukrajnát” az európai uniós csatlakozása ügyében – mondta, hozzátéve, nem lehet ugyanis csak bizonyos kérdésekben Európa-párti felfogást tanúsítani, kisebbségi, nyelvhasználati ügyekben pedig teljesen mást.

(MTI)