A jogfosztottság határán

Fotó: MTI

Csúcsra jár a magyargyűlölet Ukrajnában. Kijev nyíltan meghirdette az erőszakos ukránosítást, más nemzetiségű, így magyar polgárainak elnyomását, identitásuk felszámolását. Keleti szomszédunkban az Európai Unió legteljesebb közönye mellett épül soviniszta diktatúra.

Fotó: MTI

A nyugati háttérerők által szervezett 2013-as államcsíny nyomán Ukrajna még rosszabb helyzetbe került, mint amilyenben addig volt, hiszen orosz lakosságú területeit gyakorlatilag elveszítette, a gazdaságot összeomlás fenyegeti, amire a Nemzetközi Valutaalappal 17,5 milliárd dolláros hitelkerete sem nyújtott segítséget. Sőt, Kijev az összegnek csupán a feléhez fért hozzá, miután az IMF elégedetlen volt az előírt reformok végrehajtásával, és elzárta a pénzcsapot. Ez azzal fenyegeti a Volodimir Hrojszman miniszterelnök vezette kormányt, hogy nem lesz képes a 2018 és 2020 között lejáró húszmilliárd dolláros adósságcsomag finanszírozására, vagyis az államcsőd sem elképzelhetetlen.

E körülmények ellenére az ukrán vezetés minden energiáját a Kijev uralma alatt élő nemzeti közösségek egyre durvábbá sanyargatása köti le. Már nemcsak az eredetileg Ukrajna lakosságának 17 százalékát kitevő, főként a szakadár keleti „népköztársaságok” területén élő oroszok vannak célkeresztben, hanem kiemelten a mintegy 150 ezres kárpátaljai magyarság is.

Erőszakos elnyomás

Az Ukrajna függetlenségét kinyilvánító 1991. december 1-i népszavazáson Kárpátalja polgárai 78,65 százalékos arányban a régió „különleges önkormányzati státusát” is támogatták, 81,4 százalékuk pedig igent mondott a Beregszász központú Magyar Autonóm Körzet létrehozására. Mindmáig azonban semmi sem történt a közel 27 évvel ezelőtti referendum eredményének érvényesítésére.

2017 szeptemberében pedig olyan oktatási törvényt szavazott meg az ukrán parlament, melynek értelmében az általános iskola felső tagozatától kezdve kötelezően ukránul kell tanítani minden tárgyat, kivéve a nemzetiségi közösségek irodalmát és történelmét, az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben pedig kizárólagossá teszi az ukránt. Idén szeptemberben újabb nyelvtörvénytervezet került terítékre, miután év elején a kijevi alkotmánybíróság megsemmisítette a 2012-ben elfogadott, a tömbben élő nemzeti közösségek nyelvének regionális státusát elismerő jogszabályt (az ukrán parlament múlt csütörtökön első olvasatban elfogadta a törvénytervezetet – a szerk.). Az új re­gula tervezete gyakorlatilag az élet minden területén kötelezővé tenné az ukrán nyelv használatát, melyből minden hivatalnoknak vizsgáznia kellene, és csak e bizonyítvánnyal lehetne állást vállalni minden állami intézményben, így az oktatásban is, melynek nyelve a tervezet szerint az óvodától a felsőoktatásig kizárólag az ukrán lehet. A soviniszta és diktatórikus törvénykezdeményezés a nem ukrán nyelvű televíziózást és rádiózást is megszüntetné, a nemzeti közösségek nyelvén megjelenő nyomtatott sajtónak pedig önerőből ukrán kiadást is meg kéne jelentetnie. Mindezen intézkedések végrehajtását úgynevezett nyelvcsend­őrök felügyelnék, akiknek pénzbírság kiszabására is joga lenne, ha például egy magyar nemzetiségű orvos a magyar nemzetiségű betegével magyarul beszél egy állami kórházban. A törvényt előterjesztő soviniszta politikusok célja nyíltan vállalva főleg az orosz nyelv és kultúra visszaszorítása, Kárpátalján pedig „több Ukrajna” megteremtése. A hisztéria legújabb fejleménye, hogy múlt hét elején Lviv (Lemberg) város tanácsa úgy határozott, hogy a településen tilos nyilvánosan orosz nyelvű könyveket, filmeket, más kulturális alkotásokat közvetíteni, árusítani, használni mindaddig, amíg Oroszország vissza nem adja a Krím félszigetet.

Állandósult provokáció

– Az ukrán médiában és sajtóban már több éve magyarellenes kampány zajlik, amely vélhetően most csúcsosodott ki. A jövőre esedékes parlamenti és államfőválasztás is nagy szerepet játszik abban, hogy a kárpátaljai magyarság országos sajtótémává vált. Sajnálatos módon Ukrajna külügyminisztere, Pavlo Klimkin is az ukrán nép ellenségeként és ellenséges népcsoportként mutatta be a kárpátaljai magyarokat. Ennek kapcsán feljelentést tettünk Ukrajna legfelső ügyészénél a külügyminiszter ellen – mondta lapunknak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Brenzovics László tájékoztatása szerint magyarok akkor kerültek középpontba, amikor egy évvel ezelőtt a parlament, a Legfelső Tanács elfogadta a kisebbségekre nézve jogfosztó új oktatási törvényt, ami ellen a kárpátaljai magyarság és Magyarország elsőként emelte fel szavát.

– Az oroszok mellett mi is, mint tömbben élő nemzetiségi kisebbség, hátunk mögött az anyaország támogatásával, központi témává és ellenséggé váltunk, és az ukrán politikusok a közelgő választásokra készülve, a médián keresztül az ellenségkép fokozásához és gyártásához szükséges biomasszaként használnak – véli Brenzovics László. A KMKSZ első embere szerint a magyarság jogérvényesítési lehetőségei is romlottak, hiszen az elmúlt évben elfogadott oktatási törvény azt példázza, hogy alkotmányban rögzített szerzett jogokat próbálnak alsóbb szintű jogszabályokkal megvonni. Brenzovics László úgy látja, a kárpátaljai magyarság a vegzálások nyomán majdhogynem a jogfosztottság állapotába került.

– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok jogai ne sérüljenek, hogy az alkotmány és a törvények által garantált kisebbségi jogokat betartsák. Békekampányt indítunk, így próbáljuk a többségi társadalom figyelmét felhívni arra, hogy szeretnénk békésen egymás mellett élni. Anyaországunk továbbra is a diplomácia eszközeivel és támogatásaival tud megvédeni minket, ahogy azt eddig is tette – teszi még hozzá Brenzovics László.

Az ukrán diplomácia egyre gorombábban nyilvánul meg. Pavlo Klimkin külügyminiszter például kijelentette, hogy Kijev semmilyen kompromisszumra nem hajlandó a magyar állampolgárság kiterjesztése ügyében, miután olyan, rejtett kamerával rögzített felvételt hozott nyilvánosságra a központi állami hírügynökség, melyen kárpátaljai magyarok állampolgársági eskütétele látható a beregszászi magyar konzulátuson. Klimkin is a „több Ukrajna” szükségességét hangoztatta, mondván: Kárpátalja magyarlakta településein az órák a magyarországi időt mutatják (Ukrajnában egy óra időeltolódás van), és magyar zászlók lobognak. Heorhij Tuka, a megszállt területek (Donyeck, Luganszk és Krím) ügyéért felelős tárca helyettes vezetője pedig „kárpátaljai kúszó szeparatizmusról” írt egy Facebook-bejegyzésében, és úgy nyilatkozott, hogy Kijevnek ki kell utasítania a beregszászi magyar konzulátus vezetőjét. Tuka kezdeményezésére jött létre a Mirotvorec (Béketeremtő) nevű internetes portált, mely nyilvánosságra hozta számos, a portál szerzői szerint magyar állampolgárságú kárpátaljai személy nevét.

A feszültséget Szijjártó Péter és Pavlo Klimkin közelmúltban lezajlott tárgyalása sem enyhítette. Az ukrán külügyminiszter az ENSZ New York-i közgyűlésén folytatott beszélgetés után megerősítette, ha Magyarország nem hívja vissza beregszászi konzulját, Kijev hamarosan kiutasítja.

Mindemellett egyre gyakoribb, hogy a kárpátaljai magyar közéleti szereplőket – képviselőket, tanárokat, újságírókat, tisztségviselőket – hosszú ideig, akár hét-nyolc órára is feltartóztatnak, megmotoznak, mintegy vallatnak határátlépéseik során, ám az intézkedésről, annak okáról soha semmilyen jegyzőkönyv nem készül.

Kárpátalja nem kér Kijevből

– A kárpátaljai emberek soha nem fognak magyarellenes provokációkat támogatni, nem értenek egyet Kijev magatartásával, Beregszászon nincs ukránellenes hangulat – mondta Kárpátalja megye vezetője a Szegodnya című lapnak a Kárpátinfo hírportál beszámolója szerint. Hennagyij Moszkal emlékeztetett, hogy 1100 éve élnek együtt Kárpátalján magyarok, ukránok és mások, a magyarellenességgel pedig azok operálnak, akiknek fogalmuk sincs a helyi viszonyokról. Hozzátette, hogy ha Ukrajna Európát és a NATO-t választotta irányvonalnak, akkor nem kellene butaságokkal és kardcsörtetéssel foglalkozni, és katonai alakulatokat Kárpátaljára vezényelni. A Kárpáthír portál tudósítása szerint Hennagyij Moszkal egy nappal korábban azt is nyilvánoságra hozta, hogy a beregszászi konzulátuson forgatott rejtett kamerás felvételt az ukrán határőrség egy magyar nemzetiségű tagja készítette, és nem zárható ki, hogy megbízásra ügynöki feladatot teljesített. Kárpátalja vezetője azt is leszögezte, hogy Magyarország nem állampolgárságot osztogat, hanem visszahonosítja egykori állampolgárait és azok leszármazottait.

– Az ukrán médiában politikusok, jogászok is világossá tették, hogy a többes állampolgárságot a hatályos törvények alapján nem lehet szankcionálni. Alkotmányértelmezési problémáról van szó, amit tetéz, hogy számos képviselőnek, miniszternek van kettős vagy hármas állampolgársága. A magyarság azért került célkeresztbe, mert az oroszkártyát már kijátszották, Kijevnek pedig bűnbakra van szüksége az állam tehetetlenségének elfedésére a jövő évi választások előtt – mondja a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, egyben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. Orosz Ildikó szerint felvilágosító kampányra van szükség az állampolgári és kisebbségi jogokat illetően, hogy a meghurcoltak szembe tudjanak szállni az önkényeskedéssel. A rektor asszony ugyanakkor emlékeztetett, hogy a probléma lényege sokkal mélyebben húzódik, hiszen évente körülbelül egymillió ember hagyja el Ukrajnát, amivel Kijev nem tud mit kezdeni. Orosz Ildikó azt is elmondta, hogy napi kapcsolatban állnak a kárpátaljai románok szervezeteivel, akik szintén erős nyomás alatt állnak, eltérően a többi, nyelvileg már erősen asszimilálódott nemzeti közösséggel.

A magyar diplomácia nem nézi tétlenül a kibontakozó magyarellenes hadjáratot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a tavalyi oktatási törvény elfogadásakor leszögezte, hogy Magyarország mindaddig blokkolja Ukrajna NATO- és EU-csatlakozási törekvéseit, amíg Kijev garanciákkal nem biztosítja a kárpátaljai magyarság alapvető jogait. A miniszter kifejezetten barátságtalan lépésnek nevezte a beregszászi magyar konzulátus rejtett kamerás megfigyelését, emlékeztetve, hogy a kettős (vagy akár többes) állampolgárság bevett gyakorlat Európában, így ennek tilalma és az ehhez kapcsolódó hangulatkeltés arra utal, hogy Ukrajna nem gondolja komolyan az európai integrációs törekvést. A magyar konzul kiutasítása pedig nem maradna határozott válasz nélkül, mondta Szijjártó Péter.

Mindeközben az Európai Unió mélyen hallgat. Mindeddig nem akadt egyetlen magas rangú, felelős brüsszeli bürokrata, aki fölemelte volna a szavát a nyilvánvaló elnyomással ellen.

Lapszám: