Országgyűlési krónika

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A jövőben központilag tárolják a közterületi kamerák felvételeit az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosítása alapján, amelynek általános vitáját szerdán kezdte meg az Országgyűlés.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

BM: a jövőben központilag tárolják a közterületi kamerák felvételeit

Egyszerűbben ismerhetik meg a kamerafelvételeket a bűnüldöző szervek azzal, hogy a jövőben a rögzített kamerafelvételeket központilag tárolják - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Kontrát Károly az előterjesztés egyik fontos újításaként beszélt az úgynevezett "szitakötőprojektről", amely első ütemben Budapesten valósul meg a közterület-felügyelet és a Budapesti Közlekedési Központ felvételeinek révén, a jogszabály kihirdetését követő hatodik hónapban.

Hangsúlyozta, a javaslat megalkotásában aktívan közreműködött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amelynek az észrevételeit teljes mértékben beépítették a tervezetbe.

Elmondta, a rendszer teljes kiépülésével megszűnik a felvételt készítő szervezetek, hatóságok helyi adattárolása, és emellett számos garanciális elem is szerepel a javaslatban, hogy az adatok tárolása és továbbítása a lehető leghatékonyabb legyen.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a törvényjavaslat meghosszabbítja az engedély nélkül létesített kutak bírság nélküli bejelentésére vonatkozó határidőt 2020. december 31-éig.

Kontrát Károly közölte, jövőre folytatódik a rendvédelemi életpálya, átlagosan újabb 5 százalékkal nő a hivatásosok illetménye 2019. január elsejétől. Hozzátette: ezzel megvalósul a béremelés összes üteme; a hivatásos állomány illetménye 2015. július 1-je és 2019 között átlagosan 50 százalékkal emelkedik.

Beszámolt arról, hogy bővül a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) hatásköre a korrupciós cselekmények minél eredményesebb felderítése érdekében: a jövőben a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem munkavállalóit is vizsgálhatja. Hozzátette: másik változás, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója soron kívüli előléptetés, vezetői kinevezés előtt szakvéleményt kérhet az NVSZ-től.

A módosítások között említette azt is, hogy az NVSZ-nek lehetősége lesz titkos információgyűjtésre "a védett szerv korrupciós kockázatának beazonosítására".

Elmondta, a jövőben a például webáruházakat érintő informatikai biztonsági eseményeket kezelő szerv a nemzetbiztonsági szakszolgálat lesz.

A Terrorelhárítási Központnak lehetősége lesz arra, hogy a külföldi, kiemelt terrorfenyegetettségű sportrendezvényeken ellássa a magyar sportolók védelmét a fogadó állam együttműködésével.

Kontrát Károly beszélt arról, hogy szigorítják a megyei polgárőrszervek vezető tisztségviselőire vonatkozó előéleti követelményeket.

Értékelése szerint a közlekedésbiztonságot növeli, hogy a tengelysúlymérő kamera felvétele alapján lehetőség lesz a felelősségbiztosítással nem rendelkezők kiszűrésére.

A törvényjavaslat kimondja - folytatta - , hogy a lehallgatást, a küldeményfigyelést és az informatikai eszköz megfigyelését kizárólag a szakszolgálat végezheti.

Az államtitkár elmondta, a vízügyi nyilvántartások elektronikusak lesznek 2020. január 1-jétől.

Szólt arról, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a rendelkezést, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője is elrendelhette a bírák ellenőrzését. A mostani változtatással a hivatal vezetője a kockázatok észlelésekor értesíti azokat a vezetőket, akik jogosultak a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésére - magyarázta.

Az államtitkár közölte, jelenleg a 100 főnél nagyobb létszámmal üzemelő ipari és mezőgazdasági vállalkozásoknál a tűzvédelemről megfelelő szervezettel kell gondoskodni. Hozzátette: a létszámon alapuló szabályozás fenntartása nem indokolt, a gazdálkodó szervezet a jövőben maga döntheti el, hogyan gondoskodik a megfelelő tűzvédelemről.

Kontrát Károly elmondta, a közösségi szolgáltató lehetőséget kap arra, hogy a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utast a lakcímnyilvántartás alapján azonosítsa.

Kitért arra, hogy a törvényjavaslatról Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével hétpárti egyeztetést tartottak. A Jobbik módosító indítványokat tett, amelyek közül többet is támogatott a minisztérium - jelezte.

 

Fidesz: az előterjesztés javítja Magyarország biztonságát

Simon Miklós (Fidesz) szerint a törvényjavaslat intézkedései még tovább javítják Magyarország és az itt élő emberek biztonságát, ezért frakciója támogatja azt.

A kép- és hangfelvételek központi tárolásával kapcsolatban elmondta, a fővárosban a közútkezelő felvételei is bekerülnek a rendszerbe. Kitért arra, később a rendszer - a technikai feltétel fennállása esetén - országossá válik a rendőrségi kamerák, a közútkezelő, a pénzügyi szolgáltatók, a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatók, valamint az útdíjszedő felvételeivel.

Fontos módosításként beszélt a vízgazdálkodási törvény módosításáról, valamint arról, hogy az alapvető szolgáltatások védelme érdekében létrejön egy kiberbiztonsági eseménykezelő központ. 

 

Jobbik: jogalkotási meteor van a javaslatban

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint nagy részben technikai módosításokat tartalmaz a javaslat, amelyhez több ponton garanciális elemeket javasoltak beépíteni.

Jogalkotási meteornak nevezte az előterjesztés azon paragrafusát, amely a nemrég elfogadott, Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényt módosítja. Azt kérte, vegyék ki a javaslatból azt a rendelkezést, hogy ha az EU-ból jövő személy stratégiai ágazatban tulajdont kíván szerezni, állami támogatást kaphat a vásárláshoz. Ezt a kormány körüli oligarchák kérhették - hangoztatta.

 

A KDNP vezérszónoka a belügyi törvénycsomag előnyeit, az MSZP felszólalója a lehetséges hátrányait taglalta a szerdai általános vita során, és a DK vezérszónoka is számos kifogást fogalmazott meg.

KDNP: a gyors és hatékony felhasználás a cél

Móring József Attila, a KDNP vezérszónoka azt emelte ki, hogy a központi adattároló létrehozásával gyorsabbá és hatékonyabbá válhat az - első körben Budapestről, később fokozatosan az egész ország területéről beérkező - adatok felhasználása.

Megemlítette: egyedi azonosítók révén biztosítható az adatok szabályozott megismerése, ellenőrizhető az információk kezelése, de kitért arra is: számos jogszabály együttes módosításával születik meg az új rendszer.

A képviselő szükségesnek nevezte az információbiztonsági struktúra racionalizálását, valamint azt, hogy ezeket a képességeket a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál szükséges összpontosítani, ahol külön eseményközpont biztosítja a magas szintű, egységes problémakezelést.

Szólt arról is: a módosítás elfogadásával lehetővé válik, hogy a terrorelhárítás - az azokhoz kapcsolódó jelentős terrorfenyegetettség miatt - kiemelt kockázatúnak minősítsen kiemelt közérdeklődésre számot tartó nemzetközi sporteseményeket, és a magyar résztvevők védelmében, nemzetközi megállapodás alapján, külföldön is lásson el személy- és létesítményvédelmi feladatokat.

 

MSZP: félő, hogy a Nagy Testvér mindent látni fog

Az MSZP vezérszónoka, Bangóné Borbély Ildikó azt emelte ki: az állampolgárok többsége jogkövető és nem szeretne egy olyan országban élni, ahol "mindent látnak róla".

Márpedig, vélekedett, a törvénycsomag elfogadása esetén "a Nagy Testvér mindent lát, vagy csak azt fogja látni, amire kíváncsi lesz és amit fel akar használni a többiekkel szemben".

Szerinte nem látszik a garancia arra, hogy miként szűrhetőek ki a visszaélések, ha egy széles kör nagy mennyiségű adatot kérhet le.

Az ellenzéki képviselő értetlenségét fejezte ki a terrorelhárítási szerv esetleges külföldi bevethetőségével kapcsolatban, mondván, a vizes világbajnokságra érkezetteket sikerült önerőből megvédeniük a magyar hatóságoknak.

A térfigyelő kamerák telepítésével kapcsolatban arról érdeklődött, készült-e már becslés arról, hogy milyen ütemezésben történne ez és milyen terhet róna az önkormányzatokra. A vízgazdálkodási törvény módosításáról szólva támogatta azt a felvetést, hogy tolják ki két évvel a fúrt kutak engedélyeztetésének határidejét.

 

DK: mi garantálja az adatok biztonságát? 

Vadai Ágnes (DK) kifogásolta, hogy "ebben a törvényben aztán minden van", vízügytől biztonsági kérdésekig. 

Felelevenített egy 2014-es honvédelmi bizottsági ülést, amikor két fideszes képviselő tiltakozott a kamerarendszerek összekapcsolása ellen a Józsefvárosban, állampolgári jogokra hivatkozva. Vadai Ágnes fontos érvnek nevezte, hogy minél több információ segítse a bűnüldözőket, hiányolta viszont a garanciális szabályokat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "mivel önök vannak kormányon, ezek a garanciális szabályok semmit nem érnek". 

A rendvédelmi dolgozók illetményfejlesztéséről szólva leszögezte: a túlórák kifizetésére is szükség lenne. Rámutatott: vannak olyan megyék, ahol helyi adminisztratív eszközökkel akadályozzák, hogy pénzben jussanak túlórájuk kiegyenlítéséhez a rendőrök. 

A javaslat szerint a Terrorelhárítási Központ feladata sportlétesítmények biztosítása - folytatta -, ahogy a magyar külképviseletek és diplomáciai személyzet védelmét is ők látnák el. Ez szerinte "maga a vallomás" azután, hogy a beregszászi konzulátusosra úgy ment be egy ukrán határőr, hogy ott felvételeket is tudott készíteni az állampolgársági eskütételről. Szerinte ennek az akciónak a következménye, hogy tovább eszkalálódtak a magyar-ukrán kapcsolatok, és listázzák a kettős állampolgárokat szélsőséges ukrán oldalakon. Szerinte át kellene gondolni a teljes diplomáciai védelmet. 

Szólt a kiberbiztonságról is: "a szentpétervári trollgyár embereit kellene elkapni", egy eseménykezelő központ felállítása szerinte nem javít a helyzeten. 

A titkos információgyűjtés garanciális szabályairól azt mondta: "önöket nem érdekli az emberek magánélethez való joga". Kijelentette: a kormányoldal azt kívánja elérni, hogy minél több embert ellenőrizhessen. 

 

Jobbik: a kormány csökkenteni kívánja az érdekérvényesítő képességet 

Varga-Damm Andrea (Jobbik) a vízgazdálkodási törvény változtatásáról közölte: ahogy most is, az elmúlt bő nyolc év során is a kormány számos olyan törvényt hozott, amely az egyszerű emberek életét nehezíti. Szerinte ennek a törvénynek a célja az emberek érdekérvényesítő képességének gyengítése. 

Kifogásolta, hogy a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség alól nem adnak felmentést. A vízgazdálkodási bírság megfizetése alóli mentesülésről azt mondta: elképesztő feladat és díj vár az emberekre ahhoz, hogy elintézzék azt. Hangot adott azon elvárásának, hogy költségek ne terheljék emiatt az embereket. 

A vízügyi kérdésekben szükségesnek ítélte a papíralapú kapcsolattartás megtartását a hatóságokkal, az elektronikus ügyintézésre ugyanis szerinte az idős lakosság nincs felkészülve.

A képviselő szerint munkaviszonyban állók nem láthatnának el rendvédelmi, feladatokat. Objektumvédelmi tevékenységet bíznának rájuk? - kérdezte, mondván: ehhez szolgálati jogviszonyban kell állni.

Kifogásolta, hogy a hajléktalanokat telekommunikációs eszközök segítségével hallgatják ki egy másik szobából. Megalázónak ítélte az eljárást, csak azért, mert az érintett "nem babasampon illatú". Azt kérték: az érintett tiltakozhasson ez ellen.

 

Az Országgyűlés szerdán a Belügyminisztérium államtitkárának válaszával lezárta a belügyi tárgyú törvények módosításának vitáját, majd az oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslattal folytatták a munkát a képviselők.  

Belügyminisztérium: cél a bűnmegelőzés 

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában a kamerarendszerrel kapcsolatban leszögezte: annak célja a bűnmegelőzés, ami az elmúlt nyolc évben bevált. Felére csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, holott a rendvédelmi erők kétfrontos harcot vívnak az illegális bevándorlás ellen a határok védelmével és a belbiztonságért. 

Az adatokat harminc napig tárolják, ha nem merül fel bűncselekmény és szabálysértés. Felidézte a körúti robbantás ügyét, mondván, ez a szabály akkor sokat segített volna. Az eddigi adatkezelési garanciák továbbra is élnek - fűzte hozzá. 

A javaslat által rögzített adatkezelési szabályok a jegykezelők számára is nagyobb biztonságot jelentenek - fogalmazott. A magánélet védelme garanciális elemekkel van körbebástyázva, így az nem sérülhet - jelentette ki. Közölte azt is: a kamerarendszerekkel kapcsolatban nem hallott még visszaélésekről. 

A "kútügyről" azt mondta: 2020 végéig lehetőség van olyan szabályok alkotására,  amelyek megfelelnek a vízvédelmi feladatoknak, és az embereknek sem okoz olyan többletkötelezettséget, amelyet ne tudnának teljesíteni. Nincs szándék arra, hogy a természetes személyeknek vízkészletjárulékot kelljen fizetni - szögezte le. 

Fegyveres biztonsági őrséget határozattal hoznak létre, ilyen határozat alapján jelenleg is végeznek például objektumvédelmi feladatokat - felelte a Jobbik felszólalójának. 

A hajléktalanok távmeghallgatásáról a bíróság dönt - jelentette ki egy másik felvetésre. 

Az ülésen elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

 

Oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslat - Bódis: cél, az egységesen nyomon követhető nyilvántartás

Bódis József, oktatási államtitkár expozéjában kiemelte: az oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslat elfogadására azért van szükség, mert az unió általános adatvédelmi rendeletét - GDPR-szabályozást - 2018. május 25-től hazánkban is alkalmazni kell. A szabályozás rendelkezéseivel összhangban egy egységes oktatási nyilvántartás létrehozását azért látják szükségesnek, mert így az élethosszig tartó tanulás szellemében elérhetővé válik az a cél, hogy az emberek oktatási életútja a jelenlegi széttagolt nyilvántartási rendszer helyett egységesen is nyomon követhetővé váljék, az általános iskolától a felsőoktatásig, a nyelvvizsgákig - fejtette ki az államtitkár.

Hozzátette: a GDPR rendelkezéseinek való megfelelésre törekedve, és az ezzel összhangban álló kormányzati bürokráciacsökkentési célokat is szem előtt tartva szükségessé vált az Oktatási Hivatal által működtetett elektronikus nyilvántartások felülvizsgálata és koherenciájuk erősítése.

A javaslat célul tűzte ki a nyilvántartásokban tárolt adatok egységes kezelésének megteremtését, az adatok időszerűsítésének biztosítását, további biztonsági intézkedések megvalósítását. 

Megtörténhet a párhuzamosságok kiszűrése annak érdekében, hogy minél hitelesebb, naprakészebb, a polgárok érdekeit szolgáló nyilvántartás jöjjön létre - hangsúlyozta Bódis József.

Kitért arra, hogy a törvényjavaslat meghatározza azon személyes adatok körét, amelyeket egységesen kell kezelni. Beszámolt arról is, hogy az oktatási azonosítószámmal a jövőben több jelenlegi azonosítót váltanak ki, és az az oktatási rendszer egészén végigkíséri az állampolgárokat. 

Meghatározzák a szak- és alrendszerekben nyilvántartott adatok továbbíthatóságának feltételeit is - jelezte az államtitkár.

Központi elem, hogy ha egy kérelem elbírálásához más hatóságnál rendelkezésre áll közhiteles nyilvántartásban szereplő adat, úgy azok benyújtására nem lehet kötelezni az ügyfelet - ismertette Bódis József. 

 

Fidesz: igen a javaslatra 

Kállai Mária, a Fidesz vezérszónoka szintén rámutatott, hogy a javaslat elfogadására azért van szükség, mert az unió általános adatvédelmi rendeletét Magyarországon is alkalmazni kell. 

Hozzátette: ezzel összhangban van egy egységes oktatási nyilvántartási rendszer létrehozása. 

Ez azért is szükséges - folytatta -, mert így az élethosszig tartó tanulás szellemében megvalósíthatóvá válik az a cél, hogy egy személy életútja teljes mértékben elérhető legyen. 

A javaslat ennek jegyében tartalmazza az az oktatási azonosítószámra vonatkozó szabályozást - hívta fel a figyelmet. Kiemelte: egy személynek egy ilyen azonosítója lehet majd, több korábbi azonosítót kiváltva. 

A kormánypárti politikus a bürokrácia-csökkentés szempontjainak figyelembe vételét is hangsúlyozta a javaslattal összefüggésben. 

A Fidesz támogatja a javaslatot - közölte Kállai Mária.

 

Ellenzéki vezérszónokok az adatvédelem fontosságát hangsúlyozták az oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslat szerdai általános vitájában, de volt, aki úgy vélekedett: elfogadása esetén a jogszabály nem éri el deklarált célját.

Jobbik: kritikai észrevételek a módosítással összefüggésben

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka rámutatott: jelentős célok hangzottak el, amit ellenzékből is támogatni lehet. Nagyon fontos az adatvédelem, az, hogy jól kinyerhető adatokhoz tudjon jutni az oktatásirányítás, a tervezés és a kutatás, amelyeket olyan módon tudnak felhasználni, hogy "a megfeneklett oktatásügy" egyről a kettőre tudjon jutni.

Ugyanakkor kitért arra is: augusztus végén robbant a bomba, hogy pedagógusok után kérdőíveken "nyomoztak volna". Egy új felmérés a leterheltségről időszerű lett volna, de a Századvég olyan kérdőívet állított össze, amely szerinte szakmaiatlan volt, s egyfajta politikai átvilágítást valósított volna meg. 

Kritizálta a Kréta-rendszert is, ami már több mint 1 milliárd forintos támogatásban részesült, s azt kérdezte: ki kapja majd meg az itt lévő adathalmaz kezeléséhez a jogot? 

Sok esetben a kormány úgy viselkedik, hogy aki nincs velük, az ellenük van, félnek, tartanak a pedagógusoktól - fogalmazott.

 

KDNP: előrelépés a javaslat

Előrelépésként beszélt a javaslatról Földi László, a KDNP vezérszónoka, hangsúlyozva, hogy az elfogadása esetén bevezetendő megoldás révén a gyerek 6-7 éves korától tanulmányai befejezéséig nyomon lehet követni pályáját az oktatási rendszerben.

Ehhez kulcskérdésnek nevezte az oktatási azonosítószám bevezetését. Közölte, hogy a háttérrendszer kizárja az ezen adatokkal való visszaélést, és az összegyűjtött információk kedvezően befolyásolják majd a köz- és a felsőoktatás helyzetét.

A képviselő a kereszténydemokrata képviselőcsoport nevében támogatásáról biztosította a javaslatot, és mindenki mást is arra kért, hogy szavazza azt meg.

 

MSZP: garanciák kellenek, de jó a kezdeményezés

Az MSZP vezérszónoka, Molnár Gyula örömét fejezte ki a kezdeményezés kapcsán, ám jelezte, hiányolják mellőle az adatvédelmi hatóság állásfoglalását, amit iránymutatónak fogadnak el.

Az ellenzéki képviselő hiányolta az előterjesztésből a civil szervezetekkel folytatott szakmai egyeztetés látható jeleit.

Megemlítette ugyanakkor: örült volna, ha "egy büszke nemzeti kormány" saját ötlete alapján, nem pedig egy uniós direktíva jogrendszerbe illesztéseként kerül a törvényhozás elé ez a kezdeményezés. 

Kitérve arra, hogy új azonosítót vezetnek be ezzel a rendszerrel, hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy mindenhol tudják azt kezelni, ennek hiányában ne küldözgessék hivatalból hivatalba az ügyfelet.

 

DK: fölösleges és adatvédelmi szempontból káros a javaslat

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció vezérszónoka szerint fölösleges, adatvédelmi szempontból pedig káros a kezdeményezés, amelyhez a kormányzat nem mellékelte az adatvédelmi hatóság részletes szakmai véleményét.

Arató Gergely szerint a törvényjavaslat nem éri el kitűzött célját, mivel nem hoz létre egységes rendszert, hiszen csak a köznevelési törvény hatálya alá tartozó intézményeket érinti, így a szakképzés és a felnőttoktatás területét nem.

Szerinte a javaslat - éppúgy, mint napjaink iskolarendszere - nem a gyerekekről, az oktatásról, hanem az adminisztrációról és a bürokráciáról szól, miközben "ellenőrizetlenül áramlanak az adatok más szervezetekhez".

Példaként említette, hogy a kormányhivatalok korlátozás nélkül tekinthetnek be a nyilvántartásba, miközben nem világos, mennyi ideig tartják nyilván a keletkezett információkat, ahogy az sem, hogy a saját adataiba miként nézhet bele, miként kérhetik azok korrigálását valaki.

 

Nemzetiségi szószóló: miért nem lehet adat a nemzetiségi hovatartozás?

A magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját tolmácsoló Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló egyebek mellett azt vetette fel, a javaslatban "alig történik utalás" a nemzetiségi oktatásra, miközben az innen nyerhető információk nagyon fontosak lehetnek későbbi kutatásokhoz, elemzésekhez.

Megemlítette: tanárként maga is tudja, mekkora jelentősége, szerepe lehet egy jó nyilvántartásnak, ugyanakkor értetlenségét fejezte ki, miért nem szerepel az adatok között a nemzetiségi oktatási intézményekben tanulók hovatartozása. Hozzátette, egy közhiteles nyilvántartás tudhatja ezt.

A szószóló szempontként vetette fel, hogy a nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő 80 és a további csaknem 300 nemzetiségi oktatásért folytató intézmény hallgatói heti hat órában speciális ismereteket tanulnak, ami növeli leterheltségüket.
Ezután Latorcai János levezető elnök lezárta a vitát.

 

Zárszó

Bódis József oktatási államtitkár zárszavában azt mondta: egy olyan fontos törvényjavaslatról van szó, amely az oktatás-, felsőoktatás-irányítás módszertanát tudja javítani. Közös érdeknek nevezte, hogy a szóban forgó oktatási adatok ne jussanak illetéktelenek kezébe.

Fontos továbbá - tette hozzá -, hogy a megfelelő és pontos adatok birtokában legyenek, ezt a törvényjavaslat biztosítja, és segít majd abban, hogy a valós számok alapján tudjanak döntéseket hozni.

 

A Magyarország és Angola közötti diplomáciai vízummentességről szóló javaslat után az Országgyűlés külügyi igazgatási tárgyú törvények módosítását kezdte tárgyalni szerdán.

Magyar-angolai diplomáciai vízummentesség

A magyar és az angolai kormány között a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárok kölcsönös vízummentességéről szóló megállapodást ismertetve Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára elmondta: Magyarország a déli nyitás jegyében megerősített kapcsolatra törekszik a szubszaharai térség országaival, különösen is Angolával, amelynek fővárosában a magyar nagykövetség is újranyitott.

A mostani nemzetközi megállapodás fontos eszköze a magyar érdekérvényesítés erősítésének a térségben - hangsúlyozta expozéjában.

A 90 napnál rövidebb utazásokra szóló diplomáciai vízummentességet biztosító megállapodást magyar, angol és portugál nyelven rögzítették.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) felidézte, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter februárban nyitotta újra a luandai magyar nagykövetséget, és Angolával a kereskedelmi forgalom is jól alakul. A megállapodás összhangban áll az európai uniós joggal - tette hozzá, támogatást kérve az egyezmény kihirdetéséhez.

Brenner Koloman (Jobbik) közölte, a Jobbik-frakció támogatja a megállapodást. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az angolai magyar kereskedőházat tavaly indoklás nélkül bezárták, ami mutatja, hogy nagy szükség van a kapcsolatok további fejlesztésére a gazdag kőolajlelőhelyekkel rendelkező Angolával.

Molnár Gyula (MSZP) ugyancsak támogatásáról biztosította az előterjesztést, azt is mondta ugyanakkor, hogy más egyezményekkel szemben az angolai nagyon gyorsan a Ház elé érkezett.

 

Külügyi igazgatási tárgyú törvénymódosítások

Államtitkár: a külszolgálatban felmerült gyakorlati kérdéseket kezeli a javaslat

Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár expozéjában kifejtette: 2016-ban fogadta el a Ház a külképviseleti és tartós külszolgálati törvényt, amely tavaly lépett hatályba, és vele a külügyi igazgatás megteremtésével egységesedett és kibővült a magyar külpolitika feladat- és eszköztára.

A mostani javaslat a törvény koncepcionális tartalmát változatlanul hagyva a mindennapi működésben felmerült gyakorlati tapasztalatokat kívánja kezelni - mondta, hozzátéve, hogy a módosítások a külügyi igazgatás gördülékenyebb működését, a jogszabályi keretek finomítását hivatottak szolgálni.

A részletekről kifejtette: a külföldre utazó magyarok állampolgárok külföldi tartózkodásukat előzetesen csak elektronikus úton jelenthetik majd be a konzuli szolgálatnak. Változás továbbá, hogy a külföldön bajba jutott magyarok egy kisebb - 20 euró - összegű vissza nem térítendő anyagi segítséget kaphatnak a konzuli szolgálattól.

A módosítás ezen túlmenően rendezi az utazó nagykövetek státuszát, eltörli az iskoláztatási költségtérítés alsó határát, az elfogadással pedig lehetővé válik a kihelyezettek egymillió forintot meghaladó egészségügyi ellátásainak esetében, hogy a minisztérium méltányossági alapon megelőlegezze az ellátás költségeit - ismertette Sztáray Péter.

Azt is megjegyezte, hogy tartós külszolgálatra ezentúl belső pályázaton jelentkezhetnek a KKM irányítása alá tartozó központi hivatal, valamint azoknak a gazdasági társaságoknak a foglalkoztatottjai, amelyeknek tulajdonosi joggyakorlója a külgazdasági és külügyminiszter.

 

Fidesz: az új külügyi törvény kiállta az idő próbáját

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kifejtette: a javasolt módosítások nagyrészt technikai jellegűek, ami azt bizonyítja, hogy az új külügyi törvény koncepciója kiállta az idő próbáját.

A mostani pontosítások között említette, hogy a kiküldött diplomaták költözési költségtérítése ezentúl adómentes lesz. Ő is kiemelte továbbá, hogy a jövőben csak elektronikus úton lesz lehetőség a külföldön tartózkodás bejelentésére. Megjegyezte továbbá, hogy azoknak a magyar állampolgároknak, akik a konzuli szolgálat figyelmeztetése ellenére utaznak veszélyes térségekbe, az esetleges evakuálásuk költségeit mostantól maguknak kell fizetniük.

A Fidesz képviselője hangsúlyozta: a kormány az elmúlt években példátlan ütemben bővítette a külképviseleti hálózatot, a külképviseleteken személyi juttatásokra fordított összeg pedig közel a duplájára nőtt.

 

A külügyi igazgatási tárgyú törvények módosításának megtárgyalása során az ellenzék támogatta a külföldön bajba jutott magyaroknak adható 20 eurós támogatás bevezetését. Az LMP bírálta, hogy a veszélyes országokból kimentett magyar állampolgárokkal kifizettethetik a hazaszállíttatásuk költségeit. A képviselők ezután áttértek az EP-választásról szóló európai tanácsi határozat tárgyalására. 

Jobbik: jó ötlet a 20 eurós támogatás bevezetése

Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat olyan problémákat akar megoldani, amelyeket képviselőtársaival már korábban is jeleztek.

A politikus felhívta a figyelmet a konzuli szolgálatok azon tapasztalatára, hogy nagyon sok, külföldön bajba került magyar állampolgár nem kaphat hazatérési kölcsönt. Az ellenben nagyon jó, hogy a jogszabály most megteremti a 20 euró értékig adható anyagi támogatás lehetőségét - mondta. Ehhez kapcsolódóan kérte, hogy állapítsanak meg különböző összegeket különböző országokban, miután 20 eurónak államonként különböző lehet a vásárlóértéke.

A Jobbik támogatni fogja az indítványt - közölte a képviselő.

 

KDNP: a kimenekítés terheit indokolt a gondatlan polgárokra terhelni

Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy konzuli szolgálat rendszeres és megalapozott tájékoztatást ad a különböző országok biztonsági besorolásáról. A veszélyes térségekbe utazó vagy ott tartózkodó magyarokat a konzuli szolgálat mindenben segíti - hangsúlyozta. A kimenekítésük személyre szabott költségeit ugyanakkor indokolt a nem kellő gondoskodást mutató magyar állampolgárokra terhelni - tette hozzá.

A belföldi felkészülési állomány lehetőséget teremt arra, hogy a több éves külszolgálatból hazatérők zökkenőmentesen illeszkedhessenek vissza a hazai központi szervezetbe.

 

MSZP: a rendelkezési állományban tartás a "puha kirúgás" lehetőségét teremti meg

Molnár Gyula (MSZP) azt mondta, hogy diplomatának lenni hivatás, amire komolyan készülni kell. Hangsúlyozta, hogy a törvényt a hatályba lépése előtt már kétszer módosították és most újra hozzá kell nyúlni. A diplomáciának vannak szabályai, ezért a külügyi igazgatásban inkább apróbb, megalapozottabb lépéseket kell tenni, nem pedig kapkodni - jelentette ki.

A rendelkezési állományban tartás a "puha kirúgás" lehetőségét teremti meg - fogalmazott. A hazatérő diplomaták számára fel kell ajánlani egy, a beosztásuknak és a végzettségüknek megfelelő munkát és ha ezt nem fogják el, akkor öt napon belül meg lehet tőlük válni - mondta.

Az MSZP később alakítja ki végső álláspontját - közölte.

 

LMP: az államnak feladata megvédeni a polgárait!

Ungár Péter (LMP) megkérdezte, mennyibe kerül, ha a veszélyes országokból hazaszállítatott emberekkel kifizettetik ennek a költségeit. A magyar államnak az az elsődleges feladata, hogy megvédje polgárait, még akkor is, ha azok felelőtlen módon veszélyes területre utaztak - szögezte le.

A képviselő azt kérte, hogy még pontosabban fogalmazzák meg az utazó nagykövet feladatkörét.

Jó lenne, ha a nagykövetek és a követségi alkalmazottak nem azzal töltenék az idejüket, hogy olvasói leveleket írnak a kormány politikáját bíráló lapokba - közölte.

 

KKM: bonyolult viszonyrendszert kell szabályozni az egész világon 

Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára válaszában speciálisnak nevezte a törvényt, amelynek bonyolult viszonyrendszert kell szabályoznia az egész világon, a társadalombiztosítástól a gyermekek oktatásáig.

Fontosnak nevezte az uniós nagykövet intézményét, amely rugalmasságával speciális célfeladatok ellátására szolgál, így a jövőben is élni kíván tárcája azzal. 

Válságövezetekbe utazni nem feltétlenül szükséges - válaszolta -, ezért megítélés kérdése, hogy ha valaki nem körültekintően utazik, felelősséget vállaljon magáért. 

Természetesnek nevezte, hogy a Kárpát-medencén belül nagyobb rugalmasságot biztosítanak a szülőknek arra, gyermekeik hol végzik a tanulmányaikat. 

Az ülésen elnöklő Jakab István (Fidesz) a vitát lezárta. 

 

Európai tanácsi határozat az EP-választásról 

Az európai uniós lakóhellyel nem rendelkező EU-polgároknak is biztosítani kell a szavazás lehetőségét európai parlamenti választáson - ezt tartalmazza az az európai tanácsi határozat, amelyet Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára ismertetett. 

Több ország már eddig is alkalmazta a gyakorlatot - mutatott rá -, annak határozatba foglalását pedig mintegy két és fél éves tárgyalás előzte meg. Hangsúlyozta: a célkitűzést a magyar kormány mindvégig támogatta, hiszen illik 2010 óta követett politikájába. 

 

Fidesz: csak egyféle állampolgárság lehet 

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kiemelt jelentőségűnek nevezte a magyar nemzet újraegyesítését, és mint rámutatott, a 2010 óta regnáló kormány meghozta az ehhez szükséges intézkedéséket. 

Kijelentette: a társadalom többsége és a parlament többsége is támogatja, hogy csak egyféle állampolgárság létezzen Magyarországon, amely beleszólást enged a közügyekbe. 

A nemzetegyesítés egyik fontos eszközének nevezte az uniót, amely hozzájárulhat a kisebbségi jogok érvényre juttatásához. 

Szólt azonban arról is, hogy ki kell javítani az uniót jelenleg irányító Brüsszeli elit által elkövetett hibákat, ezért fontosnak nevezte a 2019-es választást és azt, hogy minél több magyar élhessen szavazati jogával azon.

 

Mind a Jobbik, mind a KDNP vezérszónoka a magyar állampolgárság részének nevezte a szavazati jog gyakorlását az EP-választásról szóló európai tanácsi határozat szerdai, országgyűlési vitájában. 

Jobbik: az állampolgárság elválaszthatatlan része a szavazati jog 

Szávay István (Jobbik) leszögezte: a magyar állampolgárság elválaszthatatlan része a szavazati jog. 

Rámutatott ugyanakkor: bár a nemzetközi szerződés tág keretet ad a tagállamoknak, hogy rendelkezzenek az előzetes, a levélben történő, az elektronikus vagy az internetes szavazásról az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok esetében, a magyar jogrendszerbe csupán a levélben szavazás lehetősége kerül. A képviselő "sanda szándékot" látott e mögött. 

Az előterjesztés szerinte fenntartja a lakcímmel rendelkező és nem rendelkező polgárok választójogának gyakorlása közötti diszkriminációt. 

Úgy ítélte meg, hogy Magyarországon is meg kell teremteni az internetes szavazás lehetőségét. 

A képviselő felszólalása elején Tisza István néhai miniszterelnökre emlékezett. 

 

KDNP: fontos a nemzetegyesítés 

Nacsa Lőrinc (KDNP) szintén a nemzetegyesítés fontosságát hangsúlyozta, amelynek részei a jelenlegi javaslatban foglaltak. 

Azt mondta: a baloldal ismét támadást indított a jobboldal ellen, mert az kimondta, sorsdöntő lesz Európa jövője szempontjából a következő uniós választás és a migráció lesz a fő tétje a választásnak.  

Hangsúlyozta: erős nemzetállamokból álló erős Európára van szükség, és reményét fejezte ki, hogy ennek megfelelő brüsszeli vezetés áll fel májusban. 

Szerinte nagy hatása lehet a választási részvételre a voksolás lehetőségének biztosítása a lakcímmel nem rendelkezők számára. Svájcban mintegy 1,5 millió uniós polgár él - mutatott rá. 

 

MSZP: helyes irányba mutat a javaslat

Mesterházy Attila (MSZP) helyes iránynak ítélte, ha az unió olyan javaslatokat tesz, amelyek közelebb hozzák az emberekhez az uniót, beleszólást adva a kezükbe. 

Kijelentette ugyanakkor, nem lehet kettős mércével mérni, ha egy határainkon túl élő magyar levélben szavazhat, akkor ezt meg kell adni a Londonban élőknek is. 

Feltette a kérdést: hogyan működnek majd az információcserét bonyolító hatóságok?

 

DK: a tervezett magyar szabályozás nem felel meg a határozatban foglaltaknak

Arató Gergely (DK) azt mondta, nincs problémájuk az európai parlamenti választással (EP-) kapcsolatos határozat kihirdetésével, az annak végrehajtását tartalmazó törvényjavaslat azonban nem felel meg a határozatban előírtaknak. A magyar szabályozás kiterjesztené a csaló levélszavazást az EP-választásra, ez a szavazási forma azonban nem biztosítja az eredmény megbízhatóságát, a szavazás titkosságát és a személyes adatok védelme is sérülhet - magyarázta.

Azt firtatta, a törvényjavaslat rendelkezéseinek megfelelően a kormány átadja a határon túl regisztrált szavazók adatait a román és a szlovák hatóságoknak. Szlovákiában tilos a kettős állampolgárság és retorzió fenyegeti ezért az ottani magyarokat - mutatott rá. 

 

Az LMP támogatja a határozatot

Ungár Péter (LMP) közölte, támogatják a határozat kihirdetését és az azzal összefüggő törvénymódosítást is. Értékelése szerint az előterjesztés főleg a vajdasági és a kárpátaljai magyaroknak jelent segítséget. A romániai és a szlovákiai magyarok lehet, hogy jobb döntést hoznak azzal, ha az RMDSZ és a szlovákiai magyar párt képviseletét növelik - mondta.

Az LMP-s képviselő is megkérdezte, biztos benne a magyar kormány, hogy az ukrán kabinet nem szerzi meg a kettős állampolgárok névsorát a törvénymódosítás folyományaként.

A határozattal összefüggő törvénymódosításban kifogásolta, hogy nem minősülne kampánytevékenységnek a választási kampány alatt az állami, kormányzati vagy önkormányzati alaptevékenység végzése. Javaslatot tett arra, hogy vigyék le 16 évre a választási korhatárt, valamint szorgalmazta, hogy a Nyugat-Európában dolgozó magyarok is levélben szavazhassanak.

 

Fidesz: a külföldön élő magyar bejelentheti külföldi lakóhelyét és szavazhat levélben

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) vitatta, hogy a választójogi törvény helyzetbe hozza a kárpát-medencei magyarokat és diszkriminálja a külföldön dolgozó állampolgárokat.

Hangsúlyozta, a választójog megléte szempontjából az állampolgárság a meghatározó; valamennyi magyar lakcímmel nem rendelkező állampolgárra ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Ha egy állampolgár életvitelszerűen külföldön tartózkodik és nehézséget okoz neki a személyes szavazás, bejelentheti külföldi lakóhelyét és ő is szavazhat levélben - magyarázta.

 

A Jobbiknak súlyos fenntartásai vannak

Szávay István (Jobbik) elképesztőnek nevezte, hogy a kormánypárti politikus arra biztat több tízezer magyart, vágjon el még egy köteléket Magyarországtól, létesítsen külföldön lakóhelyet, csak azért, hogy levélben szavazhasson. Az ellenzéki képviselő ezt a hozzáállást azzal magyarázta, hogy míg a határon túliak 95 százaléka a Fideszre szavaz, addig azoknak, akiket a Fidesz "kergetett el" az országból, a töredéke sem szavazna a kormánypártra.

Közölte, a határozatban foglalt alapelvvel egyetértenek, de súlyos fenntartásaik vannak, ami nehézzé teszi a javaslat támogatását.

 

A DK a külföldön szavazókról

Az egyéni képviselőként a parlamentbe került Hajdu László (DK) arról beszélt, hogy a külföldön szavazók jelentős része rá szavazott, míg az átjelentkezők között kikapott.

 

A harmadik országbeli magyar állampolgárok európai parlamenti (EP) választási részvételét lehetővé tevő törvénymódosítási javaslat vitájával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés.

Tanácsi határozat az EP-választásról - zárszó

Miután Hiller István levezető elnök lezárta az EP-választásról szóló európai tanácsi határozattal összefüggő általános vitát, Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára zárszavában azt mondta: az EU-tól származott az az ötlet, hogy azok az EU-s állampolgársággal rendelkezők is szavazhassanak az EP-választáson, akiknek nincs EU-s lakcímük. Ezt egyébként a DK és az MSZP is támogatta az EP-ben - jegyezte meg.

 

Választásokkal kapcsolatos törvények módosítása

Miniszterelnökség: a cél az uniós lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok EP-választáson való részvételi lehetőségének megteremtése

Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár expozéjában kifejtette: a választásokkal kapcsolatos törvénymódosítási javaslat célja megteremteni az európai uniós lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak, hogy választójoguk legyen az EP-választáson.

Emlékeztetett: júliusban hirdették ki az EU hivatalos lapjában az EP-választójogi okmányt módosító határozatot, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy az EU-s lakhellyel nem rendelkező állampolgáraiknak is megteremtsék a lehetőséget az EP-szavazásra. Megjegyezte, hogy több uniós országban már most van erre lehetőség: Ausztriában, Finnországban, Hollandiában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban.

A hatályos magyar szabályozás eddig nem biztosította ezt a lehetőséget, de a mostani törvénymódosítással ez biztosított lesz a harmadik országban élő magyar állampolgároknak - mondta.

Az előterjesztés emellett tartalmazza a közigazgatási perrendtartási törvény miatt szükséges és egyéb technikai jellegű módosításokat - közölte.

 

Fidesz: a módosítással lehetőségük lesz a nemzettársainknak, hogy hallassák hangjukat

Becsó Károly (Fidesz) megerősítette: a törvényjavaslat célja, hogy lehetővé tegyék harmadik országbeli magyar állampolgároknak az EP-választáson való részvételt. Ő is megjegyezte, hogy az előterjesztés alapkoncepcióját nem a magyar kormány, hanem maga az EU dolgozta ki, de a kabinet helyesen teszi, hogy él ezzel a lehetőséggel.

Jövő májusban minden egyes magyar ember szava számítani fog, amikor döntenek arról, mely pártok jelöltjei a legalkalmasabbak a nemzeti érdekek képviseletére, védelmezésére az EP-ben - mondta.

Különösen fontosnak nevezte a harmadik országbeli magyar állampolgárok EP-szavazási lehetőségét most, amikor a kárpátaljai magyarságot súlyos támadások érik szülőföldjükön. "A módosítás elfogadása esetén lehetőségük lesz nemzettársainknak, hogy hallassák a hangjukat" - fogalmazott.

Becsó Károly azzal zárta felszólalását, hogy a mostani EP-választásnak minden eddiginél nagyobb a tétje, most dől el, mely erők erősödnek vagy gyengülnek Brüsszelben, hogy továbbra is egy bevándorlástámogató szűk elit irányítja-e majd a politikát vagy az európai keresztény kultúra és a nemzetállamok polgárait védelmét szolgáló politikai erők kerülnek ki győztesen.

 

Jobbik: a jogelvvel egyetért a Jobbik, de számos problémát lát a javaslatban

Szávay István (Jobbik) vezérszónoki felszólalásában közölte: pártja egyetért a harmadik országbeli magyar állampolgárokra vonatkozó jogelvvel, nyilvánvalóan egy jogharmonizációról van szó, a Jobbiknak pedig már kezdetek óta az az álláspontja, hogy minden magyarnak jár az állampolgárság, és ennek elválaszthatatlan része a szavazati jog. Most egy továbblépésről van szó az esetükben - tette hozzá.

Problémás azonban szerinte a levélcsomagok és a regisztráció kérdése. Utóbbiról azt mondta: azok, akik levélben szavazhatnak, tíz évre szóló regisztrációt tehetnek, amivel lehetővé válhat akár az is, hogy visszaéljenek elhunytak voksával. Ezért a Jobbik nem ért egyet a tízéves időtartammal - közölte, jelezve, szerinte az lenne a legbiztonságosabb, ha minden választás alkalmával az, aki a választáson részt akar venni, kitölt egy regisztrációt.

Szávay István kifogásolta továbbá, hogy a bírósági felülvizsgálat helyébe a közigazgatási perindítás kerül, amit úgy kommentált: a közigazgatási bírósághoz, a "pártbírósághoz" kerülnek a választási rendkívüli jogorvoslatok.

 

A harmadik országbeli magyar állampolgárok európai parlamenti (EP) választási részvételét lehetővé tevő törvénymódosítási javaslat vitája során az ellenzéki képviselők folyamatosan bírálták, hogy az önkormányzatok tevékenysége a jövőben nem számít majd kampánynak.

KDNP: a javaslat biztosítaná az ajánlás lehetőségét

Nacsa Lőrinc (KDNP) emlékeztetett arra, hogy az uniós tagállamok a nemzeti választási eljárásokkal összhangban intézkedhetnek arról, hogy a harmadik országban élő állampolgáraik is részt vehessenek a választáson. Azért van szükség a jogszabályra, hogy megteremtsék a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára az aktív részvételt a választáson - közölte.

A javaslat biztosítja az ajánlás lehetőségét is a harmadik országban élő választópolgárok számára, miközben megváltoztatja a választási gyűlésre vonatkozó szabályokat is - hangsúlyozta.

 

MSZP: hogyan szavazhatnak majd a kárpátaljai magyarok?

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy a kormánypártok tehetnek szert előnyre a javaslatból, azonban az ellenzéki pártok elvi alapon mégis egyet tudnak érteni bizonyos előterjesztésekkel.

A képviselő megkérdezte, hogy hogyan fognak a kárpátaljai magyarok élni a szavazás lehetőségével.

A jövőben az önkormányzatok tevékenysége nem minősül majd választási kampánynak - hívta fel a figyelmet. Amennyiben ennek alapján nem minősül kampánytevékenységnek, hogy az önkormányzati lapban a fideszes jelölteket "tolják orrba-szájba", akkor a média területén szerzett kormányzati versenyelőny tovább fog nőni - fogalmazott.

A választási gyűléseket is a gyülekezési törvény hatálya alá vonják, ami nehezíti majd a politikai nagygyűlések összehívását - jelentette ki Mesterházy Attila.

Azzal, hogy kineveznek egy hatóságot, még nem oldják meg a kettős szavazások kiszűrésének problémáját - szögezte le a képviselő.

 

DK:  a javaslat szabad utat nyit az önkormányzati és állami kampányolásnak

Arató Gergely (DK) azzal kezdte felszólalását, hogy az önkormányzati és állami kampányolásnak szabad utat nyitó javaslat a "pofátlanság csúcsa".

A politikus egy Áder János köztársasági elnöktől vett korábbi idézettel magyarázta azt, hogy miért nem támogatják a magyarországi lakhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. Azoknak kell dönteniük az EU-ról, akikre vonatkoznak az unió döntései - szögezte le. Hozzátette, a határon túli magyarokat a magyar nemzet részeinek tartják, de a szavazati jog nem a nemzethez, hanem a magyar államhoz tartozásnak a része.

A kormánypártok arra készülnek, hogy a magyarországi választáshoz hasonlóan az EP-választást is "meghackelik" - fogalmazott.

A vezérszónok egyúttal visszautasította, hogy gyűlöletet keltenének a határon túli magyarokkal szemben. 

 

Párbeszéd: a külföldön élők egy külön egyéni képviselő helyről dönthessenek!

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) bejelentette: támogatják a határon túli magyarok szavazati jogát, de azt szeretnék, ha a külföldön élők egy külön, egyéni képviselői helyről dönthetnének.

A konkrét javaslatról azt mondta, hogy arról a kormánypártok nem egyeztettek az ellenzékkel.

Hangsúlyozta, hogy pártjuk egy módosító indítvánnyal a külföldön dolgozó magyarok számára is biztosítaná a levélben szavazás lehetőségét. A vezérszónok bírálatként megjegyezte, hogy az önkormányzatoknak lehetőségüknek lesz bizonyos jelöltek mellett kampányolni.

 

Miniszterelnökség: demokratikus deficitet kezel az előterjesztés 

Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára sajnálatát fejezte ki, hogy egyes polgárok inkább gyengítenék a határon túliak jogait, mint erősítenék. 

Szávay Istvánnak (Jobbik) úgy felelt: a képviselő nyitott kapukat dönget a kettős szavazás elkerülése érdekében. A tagállami hatóságok közötti adatcsere éppen azt a célt szolgálja. Magyarországon még bűncselekmény is a kettős szavazás - tette hozzá az államtitkár. 

Elmondta: a tanácsi határozat azt a demokratikus deficitet próbálja orvosolni, hogy kevesen szavaznak az EP-választásokon. Mindez egybevág a kormány nemzetpolitikai törekvéseivel is. 

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) a vitát lezárta.

 

Két nemzetközi kábítószer egyezmény módosításának tárgyalásával zárta munkáját szerdán az Országgyűlés. A kábítószereket tiltó listák bővítését minden felszólaló támogatta.  

Az egységes kábítószer egyezmény módosítása 

Az ENSZ Kábítószerek Bizottsága által készített egyezmény módosítása hat, a fentanilok csoportjába tartozó szerrel növeli az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján az egyes kábítószerlistákon szereplő készítmények sorát, ennek magyar jogrendbe ültetését tartalmazza az előterjesztés - ismertette Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arra mutatott rá: szinte naponta jelennek meg új szerek, amelynek nem ismerhető az összetétele. Ezért gyakran kell bővíteni a tiltólistát.

Rig Lajos (Jobbik) egyetértett a fideszes képviselővel abban, hogy sűrűn jelennek meg új pszichoaktív anyagok, ezért is furcsállta, hogy a márciusban meghozott döntésről miért csak októberben tárgyal a Ház. Szerinte ezalatt számos új változatai jelenhettek meg a hatóanyagoknak.

A képviselő fontosnak ítélte a tiltólisták bővítésének gyorsítását, ezért azt miniszteri rendeletben szabályozná, és nem hozná a parlament elé - mondta. Növelni kellene a vizsgálóberendezések számát is - folytatta. 

Nacsa Lőrinc (KDNP) felidézte a korábbi szigorításokat, a szigorú büntetőjogi szabályokat. Szintén a gyors reagálást nevezte a legfontosabbnak, ezért frakciója támogatásáról biztosította a jogalkotót. 

Mesterházy Attila (MSZP) csatlakozva Rig Lajoshoz szintén a folyamatok gyorsítását javasolta, és pártja nevében is támogatta az előterjesztést. 

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.

 

A bécsi kábítószer egyezmény módosítása 

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára elmondta: öt kannabinoid és egy amfetamin származék került fel a bécsi kábítószer egyezmény listájára. Ezekből hármat már eddig is kockázatosnak minősítettek a magyar szabályozók. 

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arra mutatott rá, hogy az előterjesztés összhangban van a magyar célkitűzésekkel, ezért pártja támogatja azt.  

Rig Lajos (Jobbik) szerint a javaslat inkább érinti a Magyarországon élőket, szűk környezetében, Tapolcán is napi szinten találkoznak azokkal, akik ilyen szereket fogyasztanak. A hatóság és az egészségügyi rendszer sem tudja mindig megelőzni a halálozásokat - mutatott rá. A piacon olcsón beszerezhető szerek egyes fajtái ölnek, mások súlyos egészségkárosodást okoznak.

Megismételte: a tiltás gyorsítása érdekében miniszteri rendelet szintjén kellene szabályozni a kérdést. 

Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta: mindenki számára támogatható az egyezmény átültetése a magyar jogrendbe. Hangsúlyozta: a birtoklás szempontjából az unió legszigorúbb szabályozása él Magyarországon, ennek köszönhetően stagnál az esetek száma. 

Mesterházy Attila (MSZP) is pártja támogatásáról biztosította az előterjesztőt. 

Farkas Gergely (Jobbik) a prevenciót hangsúlyozta, de szerinte erre még kevesebb forrást biztosított a kormány, mint korábban. Ennek eredményeként szerinte egyre alacsonyabb korban próbálják ki a fiatalok a drogokat. 

Kifogásolta azt is, hogy az ország nagy részén nem elérhető a megfelelő ellátás az érintettek számára.  

Az ülésen elnöklő Hiller István a vitát lezárta, és az ülésnapot is berekesztette. Az Országgyűlés hétfőn folytatja munkáját.