Zuhanórepülésben az ellenzék

Fotó: MTI, archív, illusztráció

A legfrissebb adatok szerint az ellenzéki pártok – a DK-t kivéve – mind gyengültek. Az MSZP-Párbeszéd a most mért eredmények alapján be sem jutna a parlamentbe.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

A Nézőpont Intézet kutatása a napokban kimutatta: négyéves csúcsra emelkedett júniusban a Fidesz-KDNP támogatottsága. Egy mostani választáson a kormánypártok 55 százalékot érnének el, ami az áprilisi tényleges választások eredményéhez képest is 6 százalékos növekedést jelez.

Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában úgy jellemezte a mai magyar politikai állapotokat, hogy „az ellenzék beleragadt a  történelembe”, „ugyanazt a mantrát ismételgetik”, ami már korábban sem vezetett sikerre. A kilencvenes évek politikai kliséi szerint, ha a kormány egyet állított, akkor az oppozíciónak törvényszerűen mást kellett mondania, és ez az abszolút tagadás akkoriban talán még működött is.

Csak az utóbbi időszak eseményei – és különösen a migrációs nyomás, 2015 nyarától kezdődően – egy új szituációt teremtettek. Nevezetesen a migráció kapcsán egyik ellenzéki erő, még a Jobbik sem merte azt mondani, hogy a kormánynak a bevándorlás kérdését illetően igaza van. Most is ezt látjuk – húzta alá Boros Bánk, majd folytatta – hisz, annak ellenére, hogy a közép-európai és a magyar álláspont érvényesült, a kormány az EU-csúcson sikert ért el, az ellenzéki pártok még ezt sem hajlandóak elismerni. Hiába mutatta meg az elmúlt két ciklus, hogy ez nem jó politika, ez bukáshoz vezet.

Az ellenzéki pártok realitásérzékét láttatja, hogy például a DK immáron azt kommunikálja, hogy véget ért a menekültválság. Mindeközben az osztrák kormány, mint az EU soros elnöklője éppen a biztonságot emeli a központi programjába, a német koalíciós feszültség is pont az égető migrációs kérdésről szól, és az olasz kormánypárt támogatottsága is a duplájára nő, köszönhetően a szigorított bevándorlási szabályoknak.

Álprobléma, Fidesz által generált kommunikációs blöff: ilyen és ehhez hasonló válaszai voltak a magyar ellenzéknek a kormány álláspontjára például a francia szatirikus lap megtámadásának idején is, amikor Orbán Viktor már nyíltan beszélt az európai iszlám radikalizáció veszélyeiről – fejtette ki Farkas Örs politológus. Az európai közbeszéd immár három és fél éve a bevándorlás kérdése körül forog, és az emberek véleményét a magyar 20016-os népszavazás számszerűsítette is.

A polgárok túlnyomó többsége egyetértett a kormány bevándorlást korlátozó politikájával. Rossz hír ez a magyar ellenzéki pártoknak, ezért próbálják meg marginalizálni a migráció kérdéseit. Ezért hallani azt a DK részéről, hogy ez egy „megszűnt probléma” – tette hozzá a politológus.

A baloldali pártok nem ismerték fel, hogy nekik népszerűségvesztést okoz, ha a bevándorlást támogatják, és a migráció mellett „kardoskodnak”. Most nagy kérdés lesz a Jobbik és a belőle kiváló Mi Hazánk mozgalom szerepe. A párt megszavazta a Stop Soros törvényt és támogatta az alaptörvény módosítását is. Politikai racionalitásból eredően számítani lehet arra, hogy a Jobbik felismeri, hogy legalább ebben a kérdésben nem érdemes a kormánnyal szemben kommunikálni.

Az Orbán-kormányok legfontosabb „politikai innovációja” éppen az, hogy az elmúlt időszakban ismét előtérbe került külpolitikai szinten is a nemzeti érdek prioritása. A korábbi időszakot tekintve ez nem volt mindig így. Elég, ha csak a különböző színű magyar kormányoknak a határon túli magyarsághoz fűződő viszonyrendszerét elemezzük. Ezt az elvet dacos elutasításból az ellenzék nem tette magáévá. Az ellenzék önző okoknál fogva, pártpolitikai megfontolásból ezt a lépést nem hajlandóak megtenni. Ezzel szemben a magyar kormány újszerű hozzáállása már nemcsak bel-, hanem külpolitikai szinten is a magyar érdekek mindenekfelettiségét hangsúlyozzák. Meg is látszik az eredményeken – húzta alá a Médianéző igazgatója.

Az ellenzéki pártok gondolkodásmódja azért sem lehet nemzeti alapú, mert a belpolitikában folytatott tevékenységük szorosan összefügg sok más nemzetközi szervezet működésével. Nem csak a sokat emlegetett civilekkel, hanem más országokban jegyzett pártokkal is. A magyar baloldal az unióban folyamatosan „munícióval látja el” a Magyarországgal szemben politizáló erőket. A legutóbbi esetben – a LIBE bizottság által elfogadott Sargentini-jelentésnél – a DK-s Niedermüller Péter hazánk elleni szankciókat, kritikákat fogalmazott meg – emlékeztetett Farkas Örs politológus.

Ki kell mondjuk: vannak olyan nemzetközi szinten mozgó, nagy, gazdasági erők, akik komoly összegeket fordítanak arra, hogy egyes tagországok politikájába beleszóljanak. Finanszíroznak politikai pártokat, teljesen nyíltan politizáló „civil” szerveződéseket pénzelnek, sajtóorgánumokat támogatnak, amelyektől – ezek alapján – nehezen várható el, hogy nemzeti kérdésekben együttműködjenek egy magát nemzeti alapon meghatározó politikai szerveződéssel – tette hozzá a politológus.

A magyar választópolgárok jól látják, hogy hazánknak nehéz lenne talpon maradnia az Európai Unióban, ha Magyarország nem vívna ki magának valamilyen fajta önrendelkezést. Ezt jól példázta a 2002 és 2010 közti időszak. Ma Magyarországnak nincsen pénzügyi kiszolgáltatottsága, saját gazdaságpolitikája van, és politikailag sincs ráutalva egyik nagy politikai szereplőre sem. Mégsem várható közeledés a kormánypártok és az ellenzék között – mutatott rá Farkas Örs.

Az MSZP-n belül erős a válság. Gyökeres fordulatra nem lehet számítani, Mesterházy Attila volt az utolsó pártelnök, aki „karaktert” adott a pártnak, az összes többi elnök csupán „válságmenedzseri” szerepet játszott. Most sem látni a párton belül a kitörés lehetőségét. Egyik ellenzéki párt esete sem rózsás. Az ellenzék eredménytelenségével szemben a kormány bel- és külpolitikája viszont sikeres – mondta Boros Bánk Levente.

Az ellenzéknél nincsenek világos sarokkövek lefektetve. Sem szervezeti tekintetben, sem humán erőforrás tekintetében nem tudják a lépést felvenni a kormánypártokkal. Egyelőre esélyét sem látni, hogy ez a jövőben másként alakuljon – szögezte le a politológus.  

A teljes beszélgetést erre a linkre kattintva hallgathatják meg.