Az euró nem varázsszer

Az euró bevezetése önmagában nem csodaszer, a lényeg a jó gazdaságpolitika – hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézetben szerdán.A Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézményében az euró és az euróövezet jövőjének témájában szervezett pódiumbeszélgetésen Szapáry György úgy vélte, az Emmanuel Macron francia államfő nevével fémjelzett vonatkozó tervek gyakorlatba ültetéséhez konszenzus kellene, amire kevés az esély. A Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, Magyarország korábbi washingtoni nagykövete felhívta a figyelmet, hogy Németország nem támogatja az uniós szintű adókoordinációt is jelentő elképzeléseket, sőt, az Európai Unió esetleges bővítéséről sincs megegyezés, ahogy a közös fiskális politika sem élvez együttes támogatást.

Szapáry György a hazánkba érkező EU-s pénzekről szólva elmondta, hogy azok hozzájárultak a magyar gazdaság növekedéséhez, de ebből a 2004 előtti EU 15-ök is profitáltak a munkaerő elszívása és az EU növekedési motorját jelentő közép-európai országok piacainak megnyitása által. Ezzel kapcsolatban Molnár Balázs megjegyezte, hogy Németország ugyan nettó befizetője az Európai Uniónak, de a német gazdaság egésze a berlini költségvetés által befizetett minden euróból 130 százalékot profitál.

Az euró intézménye korántsem volt tökéletes, amikor bevezették, ma már jóval integráltabb fiskális politika felé halad az Európai Unió – mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Török Zoltán az uniós valuta bevezetésének előnyeként említette a külkereskedelmi bővülés lehetőségét, a tranzakciós költségek és a pénzügyi fertőzéseknek való kitettség csökkenését, ugyanakkor ez szükségszerűen az önálló monetáris politika feladásával jár. Török Zoltán a Magyar Nemzeti Bank számításaira hivatkozva úgy vélte, az euróra való áttérés nettó 0,76 százalékos GDP-hatást eredményezne.

Molnár Balázs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárságának helyettes államtitkára a kormány álláspontját ismertetve azt mondta, a közös uniós valuta bevezetésének feltételeinek, az úgynevezett maastrichti kritériumoknak (1,5 százaléknál nem nagyobb infláció, a GDP 3 százalékát meg nem haladó költségvetési hiány, a nemzeti össztermék maximum 60 százalékára rúgó államadósság) teljesítése nem garancia az euróra való áttérés sikerére, ahhoz ugyanis többek között versenyképesség és az eurózóna gazdaságába való beágyazottság is szükséges. Molnár Balázs az euró jövőjét illető brüsszeli elképzelésekről szólva leszögezte, a magyar kormány szerint nincs szükség az eurózóna „pénzügyminiszteri” tisztségének létrehozására. Hazánk nem támogatja a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) és az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács intézményének kiüresítését.

Á.B.