A versenyképesség javításán a hangsúly

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Miután 2010 óta sikerült a fiskális és a monetáris politikán keresztül megteremteni a pénzügyi stabilitást Magyarországon, a versenyképesség javítására kell fektetni a hangsúlyt - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén napirend előtti felszólalásában szerdán Budapesten.

Nagy Márton az utóbbi időben tapasztalt piaci turbulenciákkal kapcsolatban megjegyezte: biztos abban, hogy az ország képes lesz megőrizni pénzügyi stabilitását.

Ami a versenyképességet illeti, a kulcs a termelékenység növelése, 2030-ig a kis- és közepes vállalatok termelékenységének évi 6 százalékkal kellene növekednie - mutatott rá az MNB alelnöke. A kkv-k termelékenysége az országban jelenleg harmada a nagyvállalatokénak, évi 6 százalékos növekedéssel 2030-ra kétszeresre csökkenthető a különbség, ami már "normálisnak mondható" - tette hozzá.

Hat olyan területet sorolt fel az MNB alelnöke, amellyel a termelékenységbeli elmaradottság csökkenthető a kkv-k-nál. Az egyik a mérethatékonyság kérdése, arra lenne szükség, hogy a kkv-k körében több legyen a nagyobb vállalkozás - húzta alá Nagy Márton utalva arra, hogy jelenleg 90 százalék a mikrocégek aránya. A kkv-szektor jelenleg 6 százalékosra tehető részesedését az exportból is növelni kell, Ausztriában például a kisebb cégek súlya ennek kétszerese. Az importnál pedig a hozzáadott érték növelésére lenne szükség - fejtette ki.

A termelékenység továbbá Nagy Márton szerint a technológiai felkészültség javításával, az innovációs tevékenység erősítésével és az oktatáson keresztül a humántőke fejlesztésével javítható.

Szükség lenne továbbá arra is, hogy a vállalati hitelállomány Magyarországon évente 10-15 százalékkal növekedjen - hangsúlyozta Nagy Márton. Ekkora mértékű bővüléssel elérhető lenne szerinte 2030-ra az a cél, hogy a vállalati hitelállomány GDP-arányosan a jelenlegi 17 százalékról 30 százalékra nőjön.

A növekedési hitelprogram ellenére is 2017-ben történelmi mélypontra süllyedt a vállalatok eladósodottsága az országban - mutatott rá az alelnök. A mikrovállalkozások 10 százaléka, a kisvállalkozások 40 százaléka, a középvállalkozások 50 százaléka rendelkezik hitellel az országban. 

A bankrendszer a magángazdaságot nem finanszírozza eléggé - összegezte a központi pénzintézet alelnöke.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a küldöttgyűlésen mondott beszédében kifejtette: önmagában a monetáris és a fiskális politika nem elegendő a fenntarthatóság eléréséhez a gazdaságban, az alrendszerek átalakítására is szükség van. Az alrendszerek átalakítása azért is lényeges, mert az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben és az oktatás területén történő változások kihatnak az egész társadalomra.

A legfontosabb, hogy tudásalapúvá kell tenni a gazdaságot - jegyezte meg, utalva arra, hogy ez a szemlélet az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozásával a kormányzati struktúrában is megjelent.

Parragh László egyetértett Nagy Mártonnal abban, hogy a következő években a fenntarthatóságot kell a középpontba helyezni. Szerinte a fenntartható fejlődéshez a gazdaságot segítő hatékony államra, költségvetési fegyelemre, az adóék csökkentésére, a gazdaság fehérítésének a folytatására, a termelékenység növelésére, a szakképzés vonzerejének növelésére, az alternatív foglalkoztatási formák elterjesztésére és a felnőttképzésben részt vevők számának növelésére van szükség. 

A kamara elnöke külön hangsúlyozta, a kormánynak oda kell figyelnie arra, hogy a magyar kkv-k minél sikeresebben képesek legyenek bekacsolódni a beszállítói láncokba.

A kamara és a kormány négy évente kötött megállapodása előkészítés alatt áll - tájékoztatta a résztvevőket Parragh László utalva arra, hogy az előadásában szereplő megállapítások ebben a dokumentumban "visszaköszönnek".

A kamara elnöke arról is beszélt, hogy ősszel Magyarországon rendezik meg a fiatal szakemberek Euroskills nevű nemzetközi vetélkedőjét, ahova 80 ezer vendéget várnak.