Nem kér bocsánatot, és „emelt fővel” áll bíróság elé – mondta Artur Mas, volt katalán elnök barcelonai sajtótájékoztatóján vasárnap, egy nappal az ellene induló per kezdete előtt.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

A politikusnak azért kell bíróság elé állnia, mert 2014. november 9-én, a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére, népszavazást tartottak Katalóniában „alternatív népszavazás” néven, hogy megtudják, mennyien támogatják az autonóm közösség elszakadását Spanyolországtól.

„Tettük, amit tennünk kellett. Újra megtennénk. Holnap emelt fővel lépünk be az igazságügyi palotába, maximális méltósággal igyekezve képviselni azt a 2,3 millió embert, akik szavaztak november 9-én” – fogalmazott Artur Mas sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy nem érzi magát hibásnak a történtekért, de felelősnek igen, és ezt vállalja is.

A politikusnak polgári engedetlenség és hatalommal való visszaélés miatt kell felelnie a bíróság előtt, amiért akár 10 évre is eltilthatják közhivatal viselésétől.

Mint mondta, ha ez megtörténik, európai szinten fordul jogorvoslatért, mert „a szavazóurnák kihelyezés nem lehet bűn”.

A volt katalán elnök egykori helyettesének, Joana Orteganak és Irene Rigau volt regionális oktatásügyi miniszternek is bíróság elé kell állnia, amiért közreműködtek a referendum megrendezésében.

A hétfőn induló per kezdetére a volt elnök támogatói szimpátiatüntetést szerveztek a bíróság épülete elé, amelyen a spanyol sajtó szerint mintegy 40 ezer ember részvétele várható. A katalán kormány, a függetlenségi pártok, és több önkormányzat is jelezte, hogy képviselteti magát a megmozduláson.

„Nem indokolható, hogy az intézmények nem tisztelnek más intézményeket, sem a bírói hatalom függetlenségét” – mondta a tervezett demonstrációról Luis Rodríguez Vega, a spanyolországi bírák szakmai szövetségének egyesületének (APM) regionális elnöke a RAC1 nevű rádióadónak nyilatkozva.

A bíró szerint a megmozdulás tekinthető nyomásgyakorlásként a bírákra nézve.

Artur Mas 2010 és 2016 között állt a katalán autonóm közösség élén. 2014-ben azzal hirdette meg a népszavazást, hogy a katalán népnek joga van saját sorsáról dönteni. A spanyol kormány azonban azzal érvelt, hogy az sérti a spanyol nép szuverenitását, a katalán függetlenségről csak országos referendumot lehet tartani, amit viszont a katalán vezetés utasított el.

A 7,5 milliós lakosú Katalóniában az 5,4 millió választásra jogosult közül több mint 2,3 millióan vettek részt az alkotmánybíróság által felfüggesztett referendumon. A függetlenséget és az elszakadást közülük mintegy 1,8 millióan (80 százalék) támogatták.

A szimbolikus népszavazást Artur Mas katalán elnök teljes sikerként, a spanyol kormány viszont színtiszta propagandaként és a katalánok megtévesztéseként jellemezte.

Carles Puigdemont, Katalónia jelenlegi elnöke most ismét népszavazást tervez a kérdésről, amelyet idén ősszel rendeznének, akár a spanyol állam jóváhagyása nélkül is. A spanyol kormány továbbra is elutasítja a referendum jogszerűségét.

MTI