Vihar előtti csend

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Évek óta nem került sor jelentős terrortámadásra Nyugat-Európában, talán maguk a radikálisok fogják vissza ezeket, félve egy esetleges kiutasítási hullámtól. A migránsok bűnözése viszont mára olyan feszültségeket gerjesztett Németországban, amely utcai harcokhoz, önbíráskodáshoz vezetett. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő úgy látja, egy jelentősebb támadás polgárháborút is kirobbanthat.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Késelésekről, autós támadásokról a mai napig hallhatunk, 2016 óta azonban – mondhatni szerencsére – jelentős, rengeteg áldozatot követelő, jól szervezett terrortámadás nem történt Európában. Kevésbé vagyunk célpont, vagy annyira eredményesek a nyugat-euró­pai titkosszolgálatok, hogy minden kísérletet sikerül meghiúsítaniuk? Esetleg annyira beépültek ügynökeik az Iszlám Államba, hogy előre tudják jelezni a mozgolódást?

– Utóbbi aligha hihető, az Iszlám Államba szinte lehetetlen sikeresen beépülni. Akire ott rávetül a gyanú árnyéka, azt azonnal kivégzik, de az sem ritka, hogy tudtán kívül kijelölik öngyilkos merénylőnek, és útközben felrobbantják. Sokkal valószínűbb, hogy azért nem csapnak le mostanában szervezetten, mert nincs már hozzá elég erejük. A terrorállam mára szinte teljesen szétesett, pénzforrásaitól el lett vágva, katonái vagy menedékkérőként bejöttek Európába, vagy hazamentek. Így nincs meg a megfelelő képességük, hogy akár anyagilag finanszírozzanak, akár logisztikailag felépítsenek egy Közel-Kelettől távoli helyszínen zajló csapást. Ezért van az is, hogy igyekeznek elvállalni minden apró-cseprő késelést vagy gázolást, amelyekhez valójában semmi közük. Ugyanakkor abban mindenképp tetten érhető némi előrelépés Európában, hogy igyekeznek minél tüzetesebb vizsgálatnak alávetni a kontinensre érkező migránsokat, és ebbe ma már a mobiltelefonok, a közösségi médián folytatott ­tevékenység ellenőrzése is beletartozik. Emellett megnézik, kerültek-e már hatóságok, titkosszolgálatok látókörébe, így azért jó eséllyel ki tudják szűrni azokat, akik szimpatizálnak a terrorszervezettel. Jó példa erre a Magyarországon őrizetbe vett két kurd esete, akik ellen már vádat is emeltek, de Németországban is kiszűrtek párat, amikor különböző migrációs központokban jelentkeztek, vagy amikor átvizsgálták az adathordozóikat.

– Mi a helyzet azokkal, akik már bejutottak? Létezhetnek alvó sejtek? Úgy tűnik, hogy azokat a radikális imámokat sem sikerült teljes mértékben semlegesíteni, akik a második, harmadik generációs bevándorlók ideológiai felkészítését végzik…

– Természetesen a mostanában tapasztalt viszonylagos nyugalom nem azt jelenti, hogy elmúlt a veszély, Európa továbbra is célpont lenne, csak szerencsére sem ember, sem pénz nincs hozzá, hogy ezt kivitelezzék. Az alvó sejtek szervezéséhez szponzorokra lenne szükség, de ezek jelentősen lemorzsolódtak az utóbbi időben, a pénzmozgásokra pedig jobban odafigyelnek a hatóságok. Emellett hazai pályán hatékonyabban tudnak fellépni a titkosszolgálatok is, mostanában leginkább az illegálisan terjesztett fegyverek és robbanószerek mozgását követik nyomon, a kereskedőket pedig kivonják a forgalomból, és ez jelenleg sikeresen vet gátat a fegyveres támadásoknak. Ezért is vannak késelések, autós támadások. Ugyanakkor vélhetőleg a radikális szervezetek vezetői is pontosan tudják, mit kockáztatnának egy esetleges nagyszabású, számos emberéletet követelő terrortámadás kivitelezésével. Németországban például ma már egyre nehezebben tudják a politikusok elfogadtatni a migránsok betelepítését az elharapódzó bűnözés miatt. Tüntetések, lázongások már most is vannak, egy nagyobb csapás viszont könnyen polgárháborús helyzetet teremthetne. Ezért a fanatikus muszlimoknak talán még a mecsetekben is azt mondják, a bevándorlóknak úgyis nagyobb a születési rátájuk, előbb-utóbb ők lesznek fölényben. És még igazuk is van: ha megnézzük Frankfurt am Maint, ott a lakosságnak már csak negyvenhét százaléka német, a többi migrációs hátterű. Nemsokára ez lesz a helyzet Hamburgban és Düsseldorfban is. A gyermekek aránya már általában ötven és hetven százalék között van, így tíz-tizenöt év múlva, amikor ők már fiatal felnőttek lesznek, a nagyvárosokban mindenhol ötven-hetven százalékos arányban, azaz többségben lesz a migrációs hátterű lakosság. A német statisztikusok kiszámolták, hogy ha a jelenlegi minta alapján alakul a születési ráta, 2038-ra a migránsok többen lesznek, mint az őslakosok, és ez akkor is így lenne, ha mostantól senkit nem engednének be. Nekik áll a zászló, butaság is lenne tehát részükről, ha most megölnének egy terrortámadással száz-kétszáz németet, aminek esetleg az lenne a vége, hogy hazaküldenének minden bevándorlót attól tartva, hogy a feldühödött tömeg végül meglincseli őket.

– Ha már szóba került a polgárháború, a múlt heti chemnitzi események kapcsán sokan már most ennek az első megmozdulásairól beszélnek.

– Nagyon egymásnak feszültek az indulatok, kétségtelen. Ugyanakkor ilyesmire volt már példa korábban is, jellemzően migránsok által elkövetett brutális gyilkosságok után. Csak tavaly háromezer-ötszáz nőt erőszakoltak meg, közel tízezer szexuális bűncselekmény történt Németországban, miközben száz százalékkal nőtt a gyilkosságok száma 2015 óta. Jól látható, hogy az ilyen esetek miatt már felgyülemlett a düh az emberekben, mégsem gondolom azt, hogy a chemnitzi késelés lett volna az utolsó csepp a pohárban, ettől még messze vagyunk.

– Lesznek még hullámai az itteni tüntetéseknek?

– Szerintem nem. Még pár napig Chemnitz lesz a címlapokon, aztán el fog ülni a dolog. Szeptemberben elkezdődik az iskola, lesznek más témák, és gyorsan elfelejtik az emberek az egészet. Merőben más helyzetet teremtene viszont, ha egy-két héten belül történne valami hasonló kaliberű bűncselekmény. Akkor jönne egy újabb tiltakozáshullám, és ismét emberek ezrei mennének az utcára. Eközben éles kontrasztként Angela Merkel még most is arról beszél a médiában, hogy a jelenleg bejövő afrikai fiatalok lesznek a jövő tudósai, szakemberei, szakmunkásai. A hétköznapi ember viszont azt látja, hogy a metróállomásokban, parkokban afrikaiak csöveznek, drogot árulnak, dolgozni pedig nem akarnak. A szervezett bűnözői csoportokat jórészt migránsok alkotják, a libanoniak a legveszélyesebbek, Berlint például az ő klánjaik uralják. Újabban sok szülő kifejezetten azért megy az utcára, mert elege van abból, hogy a migránsok drogot árulnak az iskolák körül. A mezei rendőrök évtizedek óta tudják ezt, a politikusok viszont csak most próbálnak kezdeni valamit a helyzettel. Egyébként a libanoniak is menedékkérőkként jöttek valamikor a nyolcvanas években, csak itt maradtak, ahogy a mostaniak is maradni fognak, ehhez nem fér kétség.

– Visszatérve a tüntetésekre, ezúttal mintha a rendőrség sem lett volna a helyzet magaslatán…

– Megnéztem számos helyszíni felvételt, úgy láttam, a rendőrség inkább a tüntetők ellen lépett fel. Ezzel együtt a mainstream média is hozta a szokásos formáját, és minden résztvevőt igyekezett minél hangosabban lenácizni és idegengyűlölőnek beállítani, holott egyértelmű volt, hogy a tüntető tömeg gerincét teljesen hétköznapi emberek adták, akiknek egyszerűen elegük lett az egészből. A megszólaló politikusok pedig leginkább az önbíráskodás elítélésével, illetve a szélsőségesek gyors mozgósítása miatti sápítozással voltak elfoglalva. Eközben – és talán ez Chemnitz legnagyobb tanulsága – látványosan változik a német társadalom hozzáállása. Már más városokból is érkeztek tüntetők, összefogás alakult ki. Beszédes az is, hogy egy, a korábbi NDK területén található városban került sor a tüntetésekre, mivel a keletnémet emberek nem lettek annyira agymosottak, mint a nyugatiak, errefelé nagyobb az összetartás. Ha itt történne egy nagyobb terrortámadás, az biztos, hogy komoly reakciókat váltana ki a lakosság részéről. De más a hangvételük a migrációról szóló netes cikkek alatti kommenteknek is. Egyre többen tesznek fel kérdéseket, szaporodik a kritika. Az emberek a politikusok szemére vetik, hogy a kiutasítások nem működnek, a migránsok eltűnnek a hatóságok elől. Rendre felmerül, mi lesz ezzel az országgal? A hatóságok a határokat nem tudják megvédeni, és az állampolgárokat sem…

– Azért csúsztató média ide vagy oda, mintha ezúttal karlendítésből és egyéb neonáci kellékekből is több lett volna. Úgy tűnik, hogy a Willkommenskultur körüli véleményterror olyan szellemeket is kiszabadít a palackból, amelyeket a németek régóta igyekeznek elfelejteni.

– Benne van a pakliban ez is. Míg korábban nem lehetett egységes szélsőjobbról beszélni Németországban, nácikról végképp nem – legfeljebb a média akarta felfedezni őket minden lapulevél alatt – a migrációval kapcsolatos indulatok elfojtása egy ideje remek táptalajt biztosít nekik. Voltak persze régen is neonácik, akik felhúzták a Martens bakancsot, besöröztek és hőbörögtek, de elvétve kerültek csak konfliktusba a rendőrséggel, és összességében nem zavartak túl sok vizet.

– Volt még egy érdekessége a mostani tüntetéseknek: korábban, ha sor került bármilyen migrációellenes megmozdulásra, általában ötszáz tüntetőre jutott nyolcszáz harcias antifa, akik hirtelen ott teremtek. Most viszont még a német közszolgálati média is kénytelen volt beismerni, hogy a demonstrálók jóval többen voltak a baloldali ellentüntetőknél.

– Valóban nagyon szervezett az antifa. Persze ez nem véletlen, elvégre saját kiképző központjuk van Berlinben. Ott tanulják az utcai harcot, egy-két szervezetük még állami támogatást is kap. Észrevette ezt a jobboldal is, felismerték, hogy milyen fontos a mozgósítás, már nem olyan egyszerű az embereket megfélemlíteni, az antifa, a Rote Hilfe és társaik lassan hátrányba kerülnek. Ugyanakkor érdekes, és nem túl biztató párhuzam, hogy Hitler felemelkedésekor is volt egy nagyon erős, agresszív szélsőbal Németországban, tulajdonképpen erre válaszul kezdett szerveződni az ellenoldal…

Lapszám: