A Schmitt Pál jelentéstevő által előterjesztett dokumentumról eredetileg már áprilisban szavazott volna az Európai Parlament plenáris ülése, azonban az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése okozta közlekedési nehézségek miatt a határozathozatalt májusra halasztották. Mivel azonban Schmitt Pált az Országgyűlés múlt pénteken elnökévé választotta, európai parlamenti mandátuma megszűnt, így a mai végszavazásánál jelentésének bemutatására Marco Scurria olasz néppárti képviselőt kérte fel.

A Schmitt-jelentés szerint a felsőoktatás és a vállalkozások együttműködése kölcsönös előnyökkel jár, mivel az egyetemek közvetlen visszajelzést kaphatnak a cégek elvárásairól, míg a vállalkozások részvétele a kutatási-képzési programokban versenyelőnyhöz juttathatja őket. A jelentés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki az egyetemek és vállalkozások közti mobilitás jogi kereteit és ismerje el a tanulás e speciális formáját. Ennek során a hallgatók és oktatók közvetlen, gyakorlati tapasztalatra tehetnek szert, a szakemberek pedig felfrissíthetik elméleti ismereteiket, de akár posztgraduális képzésen is részt vehetnek.

Magyarország számára is kulcsfontosságú kérdés a fiatalok munkaerőpiaci integrálása, hiszen egyrészről az 56%-os hazai foglalkoztatási mutató az egyik legalacsonyabb az egész Európai Unióban, ugyanakkor drámaian megemelkedett a diplomás munkanélküliek aránya is.

Schmitt Pál jelentésében hangsúlyozza a kis- és középvállalkozások részvételének elősegítését, amelyek meghatározó szerepet játszanak a munkahelyteremtésben. A konkrét ösztönző-mechanizmusokat maguknak a tagállamoknak kell kialakítaniuk, hiszen mindenhol eltérőek a viszonyok és a lehetőségek. A jelentés hangsúlyozza továbbá, hogy a sikeres együttműködéshez elengedhetetlen a támogató jogi környezet kialakítása, adott esetben az állam, illetve a régió vagy a helyi hatóságok támogatása is.