Baljós árnyak, avagy „kicsit savanyúbb, kicsit sárgább”, de Gyurcsányé

Az ezeréves magyar állam történetében gyakran előfordult a nyugati minták magyar földre történő sikeres átültetése. Az első ilyen sikeres kísérlet az volt, amikor Szent István királyunk a keresztény Magyarország alapjainak lerakása során a nyugati egyházszervezési gyakorlatot vette át.

Egy hatalmas időugrással teremjünk napjainkban. Az áprilisi országgyűlési választáson elszenvedett hatalmas vereség után az ellenzék legerősebb pártja, a Gyurcsány Ferenc által vezetett DK végső elkeseredésében egy brit minta átvételével próbál meg a padlóról feltápászkodni. Ennek jegyében szeptember 16-án a DK bejelentette, hogy Dobrev Klára vezetésével árnyékkormányt alakít, ezt az árnyékminiszterek megnevezése követte, sőt már túl vagyunk az első árnyékkormány-infón is. Sokasodnak az árnyak – mondaná bölcsen Yoda mester, a Jedi Lovagrend nagy stratégája. 

A DK csodafegyvernek szánta az árnyékkormányát, de már most látható, hogy az besült. Miért fulladt csúfos kudarcba ez az innovációs kísérlet? Az árnyékkormány intézménye a Brit Nemzetközösség parlamentjeiben folyó politikai küzdelem egyik fontos eszköze. A XX. század első évtizedétől kezdve a Nemzetközösség országaiban rendszeresen működnek árnyékormányok. Ezek komolyságát jól mutatja, hogy abban az esetben, ha az éppen ellenzékben lévő párt a ciklus alatt pártvezetőt vált, akkor az új vezető új árnyékkormányt is felállít. Az egyik leghíresebb ilyen ellenzéki csere Margaret Thatcher nevéhez fűződik. Lehet, hogy Dobrev Klára az Apró-villában titokban arról álmodik, hogy ő lesz a magyar Margaret Thatcher?

A brit ellenzék az alábbi három cél elérése érdekében szokott árnyékkormányt felállítani: (1) a választók lássák azt, hogy van más lehetőség az aktuális kormány helyett, (2) a választók megismerjék az ellenzék kormányzóképességét (3) a választók legyenek tisztában azzal, hogy az ellenzék  hogyan cselekedne, ha ő kerülne kormányra. Magyarán az árnyékkormány a hivatalban lévő kormány alternatíváját kínálja. A Demokratikus Koalíció ezzel a modellel próbálkozik, csakhogy világosan látszik, hogy a „kivág-másol-beilleszt” folyamatba súlyos hibák csúsztak. 

A legnagyobb eltérés az, hogy a brit modellben az árnyékkormány miniszterelnöke az ellenzéki párt vezetője. Jelenleg a magyar parlamentben a legnagyobb ellenzéki párt a Demokratikus Koalíció, így annak vezetőjének, Gyurcsány Ferencnek kellene az árnyékminiszterelnöki posztot betöltenie. Csakhogy ezt a tisztséget átengedte feleségének, Dobrev Klárának. Magyarországon gyakori, hogy ha egy házaspár buliba megy, a férj alkoholt fogyaszt és ezért átengedi a gépkocsi vezetését feleségének. Árnyékormány esetében ez azonban meglehetősen furcsa gyakorlat.

Szintén másolási hiba, melyet a DK elkövetett, hogy míg a brit parlamentben az árnyék-miniszterelnök a parlamenti üléseken rendszeresen szenvedélyes beszédekben ostorozza a hivatalban lévő miniszterelnököt, addig ezt Dobrev Klára nem teheti meg, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy nem tagja a magyar parlamentnek. Sőt az Európai Parlament tagjaként Brüsszelben folytat aknamunkát Magyarország ellen. Az időutazásos fantasztikus történetekből már mindenki megtanulta, hogy egy ember nem lehet több helyen egyidőben. Ami Dobrev Klára esetében azt jelenti, hogy nem lehet egyszerre hazát árulni a brüsszeli, illetve a magyar parlamentben. Molnár Csaba és Rónai Sándor EP-képviselőként szintén ezt a kategóriát erősíti. Az árnyékkormány további négy árnyékminisztere szintén nem tagja a parlamentnek. Rövid fejszámolást végezve megállapíthatjuk, hogy a 16 tagú árnyékkormányból mindössze kilenc fő a magyar parlament tagja. Ez az árnyékminiszterek 56 százaléka! Joggal merül fel a kérdés: hogyan tudnak az árnyékminiszterek a parlamentben alternatívát felmutatni, amikor egy jelentős részük nem tagja a törvényhozásnak? 

 A brit parlamentben kizárólag megválasztott képviselőkből állhat az árnyékkabinet. Ezzel szemben Dobrev Klára árnyékkormányában alpolgármester, önkormányzati képviselő, sőt pártonkívüli is kapott árnyékminiszteri tárcát. Az árnyékminiszterek súlyát még tovább csökkenti, hogy közülük mindössze csak egy politikus, az EP-képviselőként sok időt Brüsszelben töltő Molnár Csaba viselt korábban miniszteri tisztséget, azt is a rossz emlékű Bajnai-kormányban. 

Ráadásul az árnyékkormány struktúrája nem követi az Orbán-kormányán szerkezetét. Ismét utalva a brit gyakorlatra, ott alapvető követelmény az árnyékkormánnyal szemben, hogy az árnyék- és valódi miniszterek száma megegyezzen, és az árnyék- és a valódi minisztériumoknak még az elnevezésük is egyforma legyen. Ez logikus, hiszen szakpolitikai alternatívát egy-egy árnyékminiszter csak akkor fogalmazhat meg, ha rá tud mutatni arra, hogy melyik valódi miniszterrel szemben csinálná másképpen munkáját. Dobrev árnyékkormánya ennek a követelménynek sem felel meg. Kijelenthetjük, hogy a DK árnyékkormánya komoly eltéréseket mutat brit modelltől. Jogos a kérdés: Gyurcsány csak ennyire képes, vagy pont ellenkezőleg, az eltérések tudatosan lettek megtervezve?

Úgy véljük, az, hogy nem a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, hanem felesége lett az árnyékminiszterelnök, tudatosan végrehajtott politikai trükk. Mindezt annak érdekében, hogy megtévesszék az ellenzék jelenlegi és jövőbeli szavazóit. Gyurcsány Ferenc nagy sakkmesterként pontosan tisztában van azzal, hogy ő a legelutasítottabb ellenzéki politikus, így árnyékminiszterelnökké történő kikiáltása nagyon kevés új szavazót hozna. Ezért előretolja Dobrevet, hogy rajta keresztül, a háttérből továbbra is mozgathassa a szálakat. 

Érdekes felállás, hogy a férj a feleségét használja pajzsként. Ezen szándék ismeretében másodlagossá válik az a kérdés is, hogy az árnyékkormány tagjainak alig kicsivel kevesebb, mint fele választói felhatalmazás hiányában nem tud részt venni a parlamenti munkában. Pelikán elvtárs klasszikussá vált mondatát kissé átalakítva, kijelenthetjük, hogy az „árnyékkormány kicsit savanyúbb, kicsit sárgább”, de Gyurcsányé!

Kell-e félnie a jobboldalnak az árnyékkormánytól? Válaszunk: Gyurcsány többször demokratikus eszközökkel, azaz a választásokon történő részvétellel próbálta megszerezni a kormányalakítás jogát, de a választók négyszer is (2010, 2014, 2018, 2022) kétharmados többséggel utasították el kísérleteit. Ezután Gyurcsány a demokráciát sutba dobva az utcai hatalomátvétellel próbálkozott, de nép nem akart kimenni az utcára. Jelenleg Gyurcsány az árnyékkormánnyal próbálkozik, amely jellegét tekintve valahol a korábbi két eszköz között helyezkedik el, egy kicsit hasonlít a parlamenti politizáláshoz, bár messze van a brit modelltől, inkább a kívülről bekiabálós utcai politizálásra hasonlít.

Zárásképpen azt javaslom, vegyünk kölcsön egy dolgot a brit demokráciától, jelesül Cromwell híres mondatát, mely szerint: „Bízzál Istenben, de tartsd szárazon a puskaport”. Nem feledhetjük, hogy Gyurcsány olyan, mint a három kismalac meséjében a farkas. Ahol egy kis rést talál, oda rögtön beteszi a lábát.

A szerző történész.