Így készülj a hideg télre
Nyílászárócsere, födémszigetelés, homlokzati szigetelés – aránylag rövid idő alatt sok mindenbe kellene belevágni, ha mérsékelni szeretnénk téli fűtésszámlánkat. Körbenéztünk, mi az, amit némi kézügyességgel otthon is meg lehet oldani, és mihez kell okvetlenül szakembert hívni. Na és persze mennyibe kerül mindez, és mit tehet az, aki nem akar egyből banki kölcsönhöz folyamodni.
A magyaroknak közel egy évtizedig nem kellett aggódniuk a rezsiszámla miatt, az idei télen azonban változik a helyzet. A kedvezményes gáz- és áramdíjak határhoz kötésének bejelentése után sokan kezdték el kutatni az elmúlt hetekben, miként tudnák a kormány által meghatározott átlag alatt tartani fogyasztásukat. Korábban írtunk arról, milyen házi praktikákkal lehet rásegíteni arra, hogy ne pörögjön olyan veszetten a villany- vagy a gázóra (2022/33.), ezúttal azt járjuk körbe, mit érdemes a tüzéptelepen, építőanyag-kereskedésben bevásárolni ahhoz, hogy házunk jól szigetelt és gazdaságosan fenntartható legyen. Mi az, amit magunk is elvégezhetünk, mihez kötelező szakembert hívni. Van egy rossz hírünk: az igazán hatékony megoldásokhoz a mostani anyagárak és munkadíjak mellett nagyon mélyen kell a zsebbe nyúlni. Azért találtunk olyan megoldásokat is, amelyekhez nem kell sokmilliós banki hitelért folyamodni.
A régi ablakoknak menniük kell
A rezsiszámlán a legtöbbet a szigeteléssel tudunk lefaragni. Új lakóingatlant ma már nem is lehet alapos szigetelés nélkül átadni, bőven vannak viszont Magyarországon olyan házak, amelyeknél ez kimaradt.
A laikus lakónak is feltűnik, ha az elaggott fakeretes ablak mellett állva érezhetően süvít be a hideg. Ezeket cserélni kell, ha a keret engedi, háromrétegű műanyag ablakokra. Egy jó minőségű, 150X150-es szobaablak ára 130 ezer forintnál kezdődik, de ha valaki arra vetemedne, hogy ennél nagyobb nyílászárót vegyen, akkor a határ a csillagos ég. Kisebb-nagyobb fürdőszoba-, konyha-, éléskamraablakokkal együtt egy családi ház esetében alsó hangon nyolc ablakra van szükség, ezek költsége pedig bőven meg fogja haladni az egymillió forintot. Ráadásul egy régebbi ház, mondjuk egy Kádár-kocka ablakméretei nem passzolnak a mai szabványméretekhez, vagyis méretre kell gyártatni az ablakot, vagy jókora kőművesmunkával átalakítani az ablaknyílást, hogy a barkácsáruházakban fellelhető tömeggyártott példányt lehessen beszerelni. Utóbbi esetben a töménytelen mennyiségű purhab mellé lehet Ytongot és gipszkartont is be kell szerezni. Ha akad ablakbeszerelésben jártas családtag vagy ismerős, ezt a munkát meg lehet oldani házon belül. Érdemes legalább négyfős csapatot összetrombitálni a művelethez, mert ha hozzá kell nyúlni a régi házaknál megszokott ablak fölötti betonáthidalókhoz, azt még két ember sem tudja megmozdítani. Ha szakembert kell hívni, az ablakonként legalább 80-90 ezret fog kérni, azaz kétmillióval nyugodtan lehet számolni, a művelet ugyanakkor elengedhetetlen a levegő ki- bejárásának megszüntetéséhez.
Költséges, de muszáj szigetelni
Sokat lehet spórolni a homlokzati szigeteléssel is, csakhogy a polisztirol szigetelőanyagok már a koronavírus-járvány idején jelentősen megdrágultak, egy csomag EPS-lemez, amely másfél négyzetméterre elég, márkától függően 5-8000 forint között mozog. Mivel egy ház összes külső felületét be kell burkolni, ez több száz négyzetméternyi felületet jelent, így csak a szigetelőlemezekből összejön egy kétmilliós kiadás, ráadásul ezt még le is kell vakolni és festeni, mivel az időjárás gyorsan leamortizálja a méregdrága szigetelést. Noha a polisztiroltáblák felszerelése avatatlan szemnek egyszerű műveletnek tűnik, mégsem ajánljuk senkinek, hogy a szükséges ismeretek hiányában nekivágjon otthona szigetelésének. Azzal, ha elront valamit, nem csak a drága alapanyagot pazarolja, a silány munka azzal is járhat, hogy a hideg itt-ott beszökik a házba, aminek nyomán hőhíd és ehhez kapcsolódó penészedés alakul ki. Ráadásul egy hatvan-hetvenéves ház falán akár komoly javítási munkák is szükségesek, hogy stabilan álljon rajta a szigetelés.
A födém szigetelésének fontosságáról korábban részletesen írtunk, ahogy arról is, hogy ezt kellő odafigyeléssel házilag is el lehet végezni. Ehhez jó választás lehet az üveg- vagy kőzetgyapot, a tekercsben árult építőanyagokból egy egység hat-nyolc négyzetméterre elég. A kőzetgyapot az olcsóbb megoldás, négyzetmétere 1600-2000 forint körül mozog, viszont akkora az érdeklődés iránta, hogy számos bolt, még egyes nagy barkácsáruházak is korlátozzák a megvásárlását, például azzal, hogy egy blokkon csak öt csomag szerepelhet, ami egy családi házra nem elegendő. Az üveggyapot ennél némileg drágább, 12-20 ezer forint között alakul egy csomag ára.
Profi kályhacső vagy langyos padló is segíthet
Ahogy ígértük, a végére összegyűjtöttünk néhány olyan megoldást, ami szerényebb ráfordítással is viszonylag gyorsan megvalósítható.
Ha a lábunk fázik, egy jól fűtött szobában sem érezzük komfortosan magunkat, ám ha van padlófűtés, máris beérjük alacsonyabb hőfokkal, és a gyerek is nyugodtan játszhat a földön. De mi van akkor, ha az építkezéskor elmulasztottuk kiépíteni az ehhez szükséges rendszert, vagy olyan házat vásároltunk, amelyben nincs? A padlót és az aljzatbetont persze fel lehet verni, de ez nem éppen pénztárcabarát. Erre a problémára kínál meglepően olcsó megoldást az elektromos infra padlófűtés. Ezt a rendszert utólag is lehet telepíteni, akár úgy, hogy felszedjük a már meglévő burkolatot, de akár rá is telepíthető. Mivel az infra fűtőfólia nem a levegőt melegíti, hanem a szoba berendezési tárgyait, eszközeit, falakat, kifejezetten rezsikímélő megoldás. Egy négyzetméternyi fűtőfilm ára nem haladja meg az 5000 forintot, és a tartozékai – termosztátok, a szilikon hőálló kábelek, XPS szigetelők sem dobják meg különösebben a költségeket.
Korábban megírtuk, hogy sokan készülnek most valamilyen formában fatüzelésre váltani. Egy kémény kiépítése nem olcsó mulatság, legalább 500 ezer forintot kell beleinvesztálni, azaz jó eséllyel drágább, mint maga a kályha. Viszont, ha biztonságosan üzemel a rendszer, akkor számos filléres megoldással lehet növelni a hatásfokát. Ilyen eszköz például a hődob, amely a füstcső bekötésénél használható utó-hőhasznosító elem, ami a kályhából távozó füstgáz magas hőmérsékletet hasznosítja. Egy ilyen hőfokozó kályhacsőelem már 15-20 ezer forintért megvásárolható, és segítséget sem kell kérni az összerakásához. Ugyanakkor a hődobot nem elég megvenni, tisztán is kell tartani, azaz akárcsak a kéményt, évente kétszer ki kell pucolni.
Vagy ami még egyszerűbb, egy fával fűtött kandallóhoz pár kattintással rendelhetünk egy hővel meghajtott ventilátort, amely energiafogyasztás nélkül segít a már meglévő, szabadon álló kandallóból vagy kályhából származó hő keringetésében, így a szoba sokkal hatékonyabban fűthető fel, és elég csupán a kályhán elhelyezni.