Már most gondoljunk a következő télre!

Mióta a rezsicsökkentést korlátozták, megnőtt az érdeklődés a szigetelőanyagok iránt. Jó hír, hogy még egy kifejezetten rossz adottságokkal bíró Kádár-kocka fűtési költsége is jelentősen csökkenthető néhány lépéssel. A rossz hír az, hogy ez egy igencsak költséges, több tízmillió forintot igénylő folyamat. Nem csoda, hogy aki nem engedhet meg magának ekkora kiadást, keresi azokat az olcsó korszerűsítési lehetőségeket, amelyekkel a legnagyobb hatékonyságot lehet elérni. Itt jön képbe a ház belső szigetelése, amely első hallásra olcsóbb megoldásnak tűnhet, mint a komplett kültéri munkálatok. Arról nem is beszélve, hogy mondjuk egy teljeskörű kültéri nikecellezést vagy grafitos szigetelést egyszerre érdemes felrakni, majd a drága szigetelőanyagok állagmegóvásának érdekében rögtön nekilátni a hálózásnak, vakolásnak. Nem igazán lehet a folyamatokat időben eltolni, hogy közben összegyűljön a pénz a következő lépésre. A belső szigetelés esetében azonban helyiségről helyiségre lehet haladni. Ráadásul egyes, műemlékvédelem alá eső ingatlanok tulajdonosai számára eleve ki van zárva a kültéri megoldás.

Tényleg olcsóbb, a választék bőséges

Tény, hogy a külső szigetelés költségei magasabbak lehetnek, egyszerűen azért, mert ez több munkát és anyagot igényel, mint a belső változat. Kívül általában le kell bontani, eltávolítani a régi homlokzatot, majd az új szigetelést kell felhelyezni, végül új homlokzatot kell építeni. Emellett a külső szigetelés során foglalkozni kell például a homlokzat kialakításával, festésével. A belső szigetelés során a szigetelőanyagokat közvetlenül az épület falára helyezik, ami kevesebb munkát és anyagot igényel, így értelemszerűen kevésbé zsebbenyúlós mutatvány.

A belső szigeteléshez számos építőanyag közül válogathatunk. Mehet a falakra például polisztirol hab (EPS.) Ez az egyik legnépszerűbb anyag, mivel könnyen kezelhető, egyúttal ez az egyik legolcsóbb megoldás. A habpanel a falakra és a mennyezetre is könnyen felszerelhető, hatékonyan megakadályozza a hőveszteséget. Mindezeken felül nagyon jó hangszigetelő, viszont nem áll ellen a magas hőmérsékletnek, így nem alkalmas tűzveszélyes területekre. Emellett a polisztirol hab nem biztosít megfelelő párazáró funkciót, nem javítja a falak stabilitását.

A kőzetgyapot az egyik legjobb anyag a belső munkálatokhoz, erőteljes hangszigetelést nyújt, és hatékonyan megakadályozza a hőveszteséget. Nem éghető, magas hőmérsékletnek ellenáll, ráadásul környezetbarát is, ami az árán is meglátszik. Telepítés közben azonban rendkívül porzik, így később kiadós takarítás szükséges. Az üveggyapot is jó megoldás lehet, hatékonyan megakadályozza a hőveszteséget, és kiváló hangszigetelést nyújt. Az anyag nem éghető, és nagyon stabil, így nagyon tartós megoldást jelenthet a házak és lakások szigeteléséhez. Még az ára is viszonylag alacsony, viszont nem környezetbarát anyag, és gyakran allergiás reakciókat okozhat, ha a porral belélegzik. Az üveggyapotszigetelés emellett idő- és energiaigényes, valamint sokkal nehezebben kezelhető, mint az EPS vagy a kőzetgyapot.

A cellulóz az egyik leginkább környezetbarát anyag a belső szigeteléshez. Újrahasznosított papírból készül, megakadályozza a hőveszteséget és a páratartalom növekedését. Nagyon jó hangszigetelést nyújt. Szóba jöhet még a poliuretán hab is, ez hatékony és nagyon tartós anyag. Ennek megfelelően az ára is borsosabb, telepítése pedig jelentős szakértelmet igényel.

Mit hova, és hova ne?

Alapvetően nem szoktuk ajánlani a belső szigetelést, mondja a Demokratának Török András.

– Nem hatékony, ugyanis szellőztetéskor gyorsan kiszökik a hő, az ablak becsukása után pedig a falak nem melegítik vissza a házat fűtés nélkül.

Az épületfelújításokkal foglalkozó Alpinnováció Kft. vezetője felhívja a figyelmet, hogy a szigetelőanyagok egy része kifejezetten tűzveszélyes, és számos háztípusba nem is érdemes felszerelni. Ha az épület régi, akkor az eredeti szerkezetet valószínűleg nem tervezték meg a belső szigetelésre, és az anyagok nem tudnak megfelelően lélegezni. Ha az épületben már jelen van a penész vagy az állagromlás, akkor a belső szigetelés alkalmazása tovább súlyosbíthatja a problémát. Ha az épület fából készült, annak szellőzni kell. A belső szigetelés miatt viszont a nedvesség a falakban marad, ami a fa szerkezet károsodását okozhatja. Ezeknél az épületeknél ajánlott külső szigetelést alkalmazni, és a szerkezetet szellőztetni.

– A szigetelésnek ez a módja elsősorban belső falakra lett kitalálva, a főfalakra nem szerencsés rakni – fűzi hozzá Török András, már csak azért sem, mert ezeknél jelentős hőmérséklet-különbségek vannak a belső és a külső tér között, így a belső szigetelés nem lesz hatékony télen. A hőmérséklet-különbségek miatt a pára kondenzálódhat a falakban, és penészesedést, illetve rozsdásodást okozhat. Ez a jelenség különösen gyakori az olyan épületekben, amelyekben magas páratartalom van, mint például a fürdőszobákban vagy a konyhákban.

Spórolós megoldás

Török András ugyanakkor azt sem rejti véka alá, hogy azoknak ideális megoldás lehet a belső szigetelés, akik egy nagy házon belül csak egy szoba-konyhát szeretnének lakni spórolás céljából, és ezeket a helyiségeket szeretnék gazdaságosabban fűthetővé tenni.

– Ide jöhetnek akár a falra ragasztható nikecell táblák is, vagy a fal és egy réteg gipszkarton közé kőzetgyapot, szellősen rakva, de van sok más megoldás is – teszi hozzá a szakember. A megfelelő változat kiválasztása attól függ, hogy milyen típusú szigetelésre van szükség, milyen hőszigetelési értéket kell elérni, valamint az adott épület típusától és az építészeti jellemzőitől. Ez, akárcsak a külső szigetelés elég összetett és precíz munkafolyamat, amelyet általában érdemes szakemberrel végeztetni, hogy kellően hatékony legyen a végeredmény. Azoknak pedig, akik mondjuk tűzvédelmi okokból nem választhatják a belső szigetelést, de a külső sem jöhet szóba, Török András a hőszigetelő festéket ajánlja, amelyből 50-60 ezer forintba kerül egy vödörrel, és amelyből kapható beltérre való változat is.