Varga Mihály hangsúlyozta: Magyarországon az áfarés mértéke az elmúlt évtizedekben 22 százalékról 5 százalékra csökkent, ezzel az uniós országok között az egyik legnagyobb mértékű gazdaságfehéredést érte el.

Hirdetés

A tárcavezető felhívta a figyelmet: a gazdaság fehéredése, az adók hatékonyabb beszedése, és az ezáltal lehetővé váló adócsökkentések válságállóbbá tették a magyar gazdaságot. A GDP-arányos adóterhelés 40 százalékról 34 százalékra csökkent, miközben az uniós átlag 42 százalék – hívta fel a figyelmet.

„Európában ma nálunk a legalacsonyabb a társasági adó, de a személyi jövedelemadó terén is dobogósok vagyunk” – fogalmazott a miniszter.

Varga Mihály arról is beszélt, hogy a „háborús és szankciós válság okozta alacsonyabb fogyasztás és az eddig Magyarországnak jogosan járó, de meg nem kapott uniós támogatások miatt elmaradt bevételeink vannak”.

Varga Mihály kiemelte: „nagyon nehéz időszakon vagyunk túl, de jó esélyünk van arra, hogy a magyar gazdaság az év végére növekedési pályára álljon, emelkedjenek a reálbérek, növekedjenek a beruházások, alacsonyabb infláció és kamatkörnyezet alakuljon ki”.

A gazdaság azért is került lejtmenetbe az elmúlt negyedévekben, mert a magas kamatok miatt leálltak a beruházások, a reálbérek csökkenése visszavetette a kiskereskedelmi forgalmat – mondta.

A pénzügyminiszter szerint kezdenek begyógyulni a magas energiaárak okozta sebek, amelyek mintegy 10 milliárd euróval növelték meg az ország energiaszámláját. A második negyedévben azonban már ismét pozitív volt a külkereskedelmi mérleg, a tőkemérleg és az ország finanszírozási képessége.

Az infláció január óta folyamatosan csökken, a kormány várakozásai szerint már novemberben 10 százalék alá eshet vissza a mutató, és jövőre éves átlagban 6 százalék körül alakulhat. Amíg magas a pénzromlás üteme, addig a monetáris politika sem tud érdemben lazítani – húzta alá.

A pénzügyminiszter várakozása szerint augusztus-szeptember trendfordulót jelent majd, a reálbérek újra növekednek, ami a kiskereskedelmi forgalom emelkedését eredményezheti és remélhetőleg az új lakásépítési program elindításával a lakásépítésekben is megjelenik.

A munkaerőpiaci helyzettel kapcsolatban megjegyezte: a kormány a háborús helyzetben is megvédte a munkahelyeket, a foglalkoztatottság rekord szinten, 4,7 millión áll, a munkanélküliség 3-4 százalék között van. Nincs tömeges munkanélküliség, a vállalati visszajelzések inkább munkaerőhiányról szólnak, ez leginkább a mezőgazdaságot, turizmust és a feldolgozóipar egyes ágazatait értini. Ez is mutatja, hogy nem válságról, hanem recesszióról beszélhetünk.

Kiemelte: a jelenlegi magas kamatszint mellett az államadósság finanszírozása is nagyobb terhet ró a költségvetésre. A megnövekedett kiadásokra tekintettel a kormány 5,2 százalékra módosította az idei évi GDP-arányos hiánycélt, amely 1 százalékpontos javulást jelent a tavalyi hiányhoz képest – húzta alá Varga Mihály.

A miniszter kiemelte: a kormány a következő években is folytatja a hiány és adósságcsökkentő politikáját. Az év második felében a magyar gazdaság újra növekedési pályára állhat, amihez hozzájárul a reálbérek várható növekedése és a kamatszintek csökkenése. Ennek hatására beindulhat a fogyasztás, elindulhatnak újra a beruházások – ismételte meg a tárcavezető.

Korábban írtuk