Nagy Márton azt mondta, nehéz év lesz a következő Európa meghatározó országainak: a német, az olasz és a svéd gazdaság is recesszióba kerül, Magyarországon ugyanakkor lassulás lesz, gazdasági visszaesés nem. Az idei 4,5-5 százalék közötti GDP-növekedést 2023-ban 1-1,5 százalékos növekedés követheti, a jövő évi átlagos infláció pedig ugyan 15 százalékos lehet, de decemberre az ütem 7-8 százalék közelébe lassulhat – sorolta.

Hirdetés

Az energiaintenzív kkv-k támogatása, a Széchenyi Kártya program folytatása, a gyármentő program, a kamatstop kiterjesztése, a nemzeti tőkeholding létrehozása, az agrárvállakozások hitelmoratóriuma, a turisztikai akcióterv, a lakossági és kisvállalati rezsicsökkentés, az élelmiszerárstop és a lakossági kamatstop fenntartása, valamint a diákhitel kamatstop alkotják az akciótervet – foglalta össze. Ez védelmi vonalat alakít ki, és nem engedi a recessziót, valamint a „hitelezés” kiszáradását sem – hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy a kormány a fejlesztési bankok korábbinál aktívabb közreműködését rendeli el. Az EXIM-nél és az MFB-nél egyaránt 100 milliárdos tőkeemelést hajtanak végre, ezek új hitelprogramokat szolgálnak; az EXIM tőkeemelése 500-600 milliárd forint értékű új hitelprogramot jelent majd 5 százalékos forintkamat, és 3,5 százalékos eurókamat mellett, maximum 8 évig.

Hosszú távon új gazdaságstratégiai modellre van szükség, a geopolitikai feszültségek, az energiaválság ugyanis Magyarország számára olyan kihívást hordoz, amire egy új modell adhat megoldást – mondta, hozzátéve, hogy a gazdaság tőkevonzó képességeinek erősítését és a hazai ipar és kkv szektor segítését tűzték ki. Új globális közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) stratégiát választanak a nemzetközi cégek, ezért a tőkéért harcolni kell, a bevonzás mellett a megtartásra is figyelni kell – mutatott rá. A hazai szektorok védelmét is fontosnak nevezte, ahogy az élelmiszeripar, a vegyipar, a gyógyszergyártás, az építőipari alapanyag gyártás segítése kiemelt – mondta, jelezve: a biztosítási piacra eközben nagyobb figyelmet fordítanak.

Hangsúlyozta: a Garantiqa a jelenlegi vezetéssel megújult és az új programokkal rugalmas termékszerkezetet és ügymenetet alakított ki, sikeresen kiszolgálva az ügyfeleket. Teljes digitális átállása elkezdődött, amit szintén jelentős eredménynek nevezett. A kihelyezett garancia GDP-arányosan is az európai élmezőnyhöz tartozik. A Garantiqa teljesítménye kimagasló, amihez gratulált Nagy Márton.

Búza Éva vezérigazgató hangsúlyozta: a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a magyar pénzügyi szektor stabil szereplője, piaci részesedése megközelíti a 40 százalékot, minden harmadik kkv-hitel mögött ott áll a kezességvállalásával.

Kiemelte: az elmúlt 30 év jól mutatja, hogy a kedvezményes, állami hátterű intézményi kezességvállalásra szükség van, ez a közeljövőben is így lesz. A Garantiqa továbbra is a nemzetgazdaság meghatározó szereplője marad, erre az eredményes csapatmunka, a tudatos tervezés jelent garanciát. A Zrt. az elmúlt időszakban csaknem 600 ezer szerződés keretén belül, 12 ezermilliárd forint hitelhez nyújtott kezességvállalást. Az idei jubileumi év első felében a garantált hitelállomány már meghaladta a 3 ezermilliárd forintot – ismertette.

Kitért arra: a járvány negatív hatásainak ellensúlyozására a még 2020-ban indított Garantiqa krízis garanciaprogramban a társaság 59 ezer kezességvállalási szerződést kötött, ennek eredményeként 2800 milliárd forintot is meghaladó mértékű hitelt helyeztek ki. A társaság 1993-ban kezdte meg működését, célja az alapítás óta változatlan: azoknak a jellemzően mikro-, kis- és középvállalkozásoknak segít, amelyek nem vagy nem biztos, hogy kapnának finanszírozási forrást a kereskedelmi bankoktól. A Garantiqa kezességvállalása segítségével ezek a vállalkozások forráshoz juthatnak, fejleszthetnek és beruházhatnak – hangsúlyozta.

Korábban írtuk