A február 27-i ülésen a kamatfolyosó két szélét is 100 bázisponttal mérsékelték. Az alapkamat így 9,00 százalékra mérséklődött, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 10,00 százalékra csökkent, az egynapos jegybanki betét kamatlába pedig 8,00 százalékra csökkent.

A februári ülés során a döntéshozók ismét az alapkamat 75 és 100 bázispontos csökkentésének lehetőségét tárgyalták.

A jegyzőkönyv szerint 7 tanácstag szavazott 100 bázispontos csökkentésre, 2 pedig a 75 bázispontos mérséklés mellett voksolt.

A tanácstagok a jegyzőkönyv szerint azt hangsúlyozták, hogy nem egy-egy döntésre fókuszálva határoznak a kamatról, hanem azt a kamatpályát kívánják elérni, amely biztosítja az árstabilitás elérését, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartását és a folyamat végén a piaci alapú hitelezés újraépülését. Az első fél év végére a 6-7 százalékos kamatszint fokozatos elérése továbbra is reális.

Hirdetés

A február 27-i ülésen a kamatfolyosó két szélét is 100 bázisponttal mérsékelték. Az alapkamat így 9,00 százalékra mérséklődött, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 10,00 százalékra csökkent, az egynapos jegybanki betét kamatlába pedig 8,00 százalékra csökkent.

A februári ülés során a döntéshozók ismét az alapkamat 75 és 100 bázispontos csökkentésének lehetőségét tárgyalták.

A jegyzőkönyv szerint 7 tanácstag szavazott 100 bázispontos csökkentésre, 2 pedig a 75 bázispontos mérséklés mellett voksolt.

A tanácstagok a jegyzőkönyv szerint azt hangsúlyozták, hogy nem egy-egy döntésre fókuszálva határoznak a kamatról, hanem azt a kamatpályát kívánják elérni, amely biztosítja az árstabilitás elérését, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartását és a folyamat végén a piaci alapú hitelezés újraépülését. Az első fél év végére a 6-7 százalékos kamatszint fokozatos elérése továbbra is reális.

A testület tagjai egyöntetűen úgy vélték, hogy a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás alacsony, az ország kockázati megítélése pedig tovább javult.

A tanácstagok döntő többsége szerint februárra növekedett a monetáris politikai mozgástér. Egyrészt kedvezően alakult számos makrogazdasági fundamentum, különösen a várakozásoknál erősebb dezinfláció és a folyó fizetési mérleg 2023-as javulása. Másrészt megszűntek a januári kamatdöntés előtt kialakult pénzpiaci zaj okai. Ezzel összefüggésben a hazai kockázati környezet stabilizálódása, továbbá az EU-s források beáramlása javította pénzpiac stabilitását. Mindezen szempontok lehetővé tették az alapkamat átmenetileg gyorsabb, 100 bázispontos ütemben történő csökkentését – írták.

Több döntéshozó is felhívta a figyelmet arra, hogy a várakozásoknál kedvezőbb januári inflációs adatban – ami a régióban az egyik legalacsonyabb lett – szerepet játszott az üzemanyagárak alakulása, ugyanis az év elején életbe lépett jövedékiadó-emelés hatása egyelőre a kiskereskedelmi árrések szűkülésében csapódott le. A rövid távú inflációs kilátásokat érdemben meghatározza, hogy a januári jövedékiadó-emelés hatására emelkednek-e az üzemanyagárak, vagy a kiskereskedelmi árrés szűkülése tartósan fennmarad. A tanácstagok megítélése szerint a maginfláció a következő hónapokban tovább mérséklődik.

A döntéshozók kiemelték, hogy a 2023 harmadik negyedévi erősödést követően a negyedik negyedévben a hazai gazdasági teljesítmény stagnált, míg 2023 egészében a GDP 0,8 százalékkal csökkent. A tanácstagok szerint a 2023. évi gazdasági teljesítmény csökkenését elsősorban a magas infláció okozta, így az árstabilitás újbóli elérése a növekedés szempontjából is kritikus fontosságú.

A tanácstagok egybehangzó véleménye szerint az EU-források beáramlása tovább erősíti a nettó finanszírozási képességet, valamint emeli a historikusan magas szinten álló jegybanki devizatartalékot.

Egyetértés volt arról, hogy nem változtak a monetáris politika legfontosabb sarokpontjai. Megfelelő szintű pozitív reálkamat szükséges, ami hozzájárul a dezinfláció folytatódásához. Az árstabilitás fenntartható eléréséhez fegyelmezett, stabilitásorientált monetáris politikára van szükség.

A monetáris tanács a következő hónapokban is a beérkező adatok, az inflációs kilátások, valamint a kockázati környezet alakulása alapján, adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről. A márciusi Inflációs jelentés kiemelten fontos lesz annak megítélésében, hogy milyen ütemben folytatódik a kamatcsökkentés 2024 második negyedévében – közölték.

Korábban írtuk