Fotó: Pand P Studio/Shutterstock.com
Hirdetés

Mai szemmel nézve talán már furcsának tűnik, de tíz éve még az egyik legfontosabb téma volt a közbeszédben a rezsiköltség. Nem véletlenül, hiszen 2010-ben egy magyar háztartás 13,49 euróért jutott hozzá száz kilowattóra áramhoz, miközben egy franciának (9,4 euró) jóval kevésbé kellett a zsebébe nyúlnia, jobban állt régiós partnerünk, Csehország (12,36) és Dánia is (10,41), de a nálunk jóval magasabb életszínvonalon élő németek is csak kicsivel fizettek többet (13,81). A huszonhét uniós ország átlaga pedig bőven alattunk húzódott (11,81 euró).

A gázszámlákkal sem volt jobb a helyzet, 4,28 eurót fizettünk száz kilowattóráért, míg egy belga 4,23-at, egy német 4,15-öt, az EU-országok átlagára pedig 3,99 euró volt. Összességében az akkor még huszonnyolc tagú unióban a kilencedik legdrágább gázárat fizettük. De mivel a bérszínvonal terén már közel sem voltunk listavezetők, még rosszabb helyzetet mutat, ha az adatokat vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk, ebből ugyanis kiderül, hogy a magyar fogyasztóknak került a legtöbbe a háztartási energia az egész Európai Unióban.

Mindez annak eredménye, hogy a szocialista–szabad demokrata kormányok korábban privatizálták a közműcégeket, a gáztározókat és az erőműveket, emiatt pedig jelentősen megdrágult a gáz és a villamos energia. Mindeközben Gyurcsány Ferenc cége, a Motim kedvezményes áron jutott hozzá az áramhoz. A lakosság viszont nem volt ilyen szerencsés, a háztartások egyre többet költöttek rezsire, többet, mint élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Nőtt az energiaszegénységben élők aránya, és egyre több családnak okozott hónapról hónapra problémát a számlák befizetése, egyre többen kikapcsolással fenyegető tartozást is felhalmoztak.

Villanyszámla akkor és most

A rezsicsökkentés után gyorsan a múlté lett Magyarország szomorú első helyezése: 2014-ben már csak 9,46 eurót, azaz harmadával kevesebbet fizettünk száz kilowattóra áramért, mint 2010-ben, amivel a legolcsóbb energiát biztosító országok közé kerültünk. Az uniós átlag ekkor 13,75 euró volt. Az utolsó, járványhelyzet előtti évben, 2019-ben még kisebb, 8,82 euró volt a magyar áramdíj, a tagállamok listáján csak Bulgáriában jutottak ennél is mérsékeltebb áron elektromos energiához a fogyasztók. Tavaly az év első felében pedig már ez a sorrend is változott, hazánkban – a forint leértékelődése miatt – 8,12 euróra mérséklődött az áram ára, így Bulgáriával is helyet cseréltünk. Eközben a legdrágábbnak Írország bizonyult, ahol 20,43 eurót kellett száz kilowattóráért kifizetni.

Korábban írtuk


Vásárlóerő-paritáson is csak kissé különböző a sorrend. Eszerint a 2010-ben még legdrágább Magyarország 2014-ben már a 12. helyen volt az Eurostat listáján, 2019-ben a 21., tavaly pedig a 19. helyen állt, jócskán kedvezőbb pozícióban például Lengyelországnál vagy Csehországnál. A vizsgált időszakban az uniós országok átlagára jelentősebben nem változott, 12-13 euró körül oldalazott száz kilowattóránként.

Nyugodtabb fűtésszezon

Tavaly 2,51 eurót fizettünk száz kilowattóra földgázért, 2010-ben ez is csaknem a dupláján állt, 4,28 euró volt, nem csoda, hogy sokaknak megváltás volt a fűtésszezon vége. 2020-ban a magyar gázárnál az uniós mezőnyben csupán a letteké volt alacsonyabb, 2,43 euró, miközben a svédeknek kellett a legmélyebben a zsebükbe nyúlni, ők 6,65 eurót fizettek ugyanezért a mennyiségért. Vásárlóerő-paritáson számolva sincs okunk mérgelődni, így is az EU27-átlag alatt vagyunk, és a V4-országok közül is hazánkban a legalacsonyabb a gázár.

Érdekesség, hogy 2019-ben a tavalyinál kicsivel többet, 2,72 eurót fizettünk a gázért, abban az évben mégis hazánk állt a lista alján, azaz Magyarországon volt a legolcsóbb a földgáz. Lettországban akkor éppen jelentős, 15,8 százalékos emelés volt, de a rekord Bulgáriáé, ahol 18,3 százalékkal került többe a lakossági gáz.

Aminek ára az uniós országok többségében 2010 és 2020 között számottevően nem változott, a legtöbb tagországban négy és öt euró között mozgott. Az unióba importált földgáz ára annál mozgékonyabb volt, 2015-ben például tíz dollár/MMBTU (brit hőegység) közelébe kúszott fel, 2016-ban mélyrepülés következett, majd 2018-ban ismét a tízdolláros szintet fogta meg, hogy aztán a koronavírus-válság újabb zuhanást hozzon, 2020 májusában járt 1,5 dolláron is.

Az árakon fölüli sikerek

2013–14-ben összességében 25 százalék körüli mértékben esett a földgáz, az áram és a távhő ára, emellett tíz százalékkal olcsóbb lett a PB-gáz is. Egyúttal alacsonyabbak lettek a víz-, a szemétszállítási és a kéményseprőipari díjak is. Ám a rezsicsökkentés sikerét nemcsak az olcsó energiaárak mutatják, hanem az is, hogy ennek hatására a magyar lakossági fogyasztók körében a korábbi szint kevesebb mint felére csökkent a közműtartozások összege, csakúgy mint a kikapcsolt háztartások száma.

Eközben már az első négy évben 630 milliárd forint maradt a háztartásoknál, ami hozzájárult a szegénység mérséklődéséhez. Egy 2019-es összesítés szerint pedig a családok már 1446,4 milliárd forintot takarítottak meg rezsiköltségeiken. A hatósági energiaár-szabályozás bevezetésének további kedvező hatása, hogy míg például 2019-ben a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal átlagosan 4,9 százalékkal emelte a rendszerhasználati díjakat, ez nem jelent meg a végfogyasztói árban, mivel a kormány az egyetemes szolgáltatási árat azonos mértékben csökkentette.

Tartósan megfizethetővé teszi a rezsiárakat, hogy a kormány az elmúlt években sorra visszaszerezte a szocialisták által külföldre eladott közműcégeket, racionalizálta a termelést és az ellátást. 2014-ben az MVM a Főgáz 49,83 százalékát vásárolta meg az RWE-től, így jött létre az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., amely a Főgáz további 49,83 százalékát is átvette a Fővárosi Önkormányzattól. Egy évvel később, miután a Magyar Telekom, az E.On Energiaszolgáltató Kft. és a Tigáz visszaadta lakossági gázszolgáltatói engedélyét, a Főgáz/NKM itt is átvette a külföldiek helyét.