Az ÁSZ szerint megalapozott a 2020-as költségvetés
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint megalapozott a 2020-as költségvetés, hozzájárul a magyar gazdaság fenntartható kifehérítéséhez és a kiszámítható, stabil gazdasági folyamatokhoz, valamint megfelelő keretet biztosít a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításához.
Domokos László, a számvevőszék elnöke szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában azt mondta: a törvényjavaslat megfelel mind az uniós, mind a hazai jogszabályi követelményeknek, a tervezett társadalompolitikai célokhoz pedig biztosítja a pénzügyi fedezetet, miközben az előre nem tervezhető kockázatokhoz masszív tartalékok állnak rendelkezésre.
Az ÁSZ elnöke elmondta: a tervezett gazdasági növekedés elérése mellett a hiány és az államadósság alakulására vonatkozó előírások is teljesülnek, egy kivétellel, ugyanis az 1,1 százalékos tervezett strukturális deficit 0,1 százalékponttal meghaladja a 2019-2023-ra vonatkozó konvergenciaprogramban meghatározott középtávú költségvetési hiánycélt. Domokos László szerint ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából és jogszabály által előírt szankció sem kapcsolódik hozzá.
Az ÁSZ elnöke felhívta a figyelmet arra: a jelenlegi gyors ütemű gazdasági növekedés révén folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek felkészülni a jövőbeli, kisebb gazdasági bővüléssel jellemezhető időszakra. Ennek egyik eszköze az ÁSZ szerint egy olyan központi változáskezelési tartalék képzése, amely a későbbi váratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági körülmények kezelését, kivédését teszi lehetővé – ismertette Domokos László.
Hozzátette: az államadósság-szabály teljesülése érdekében 2020-ban is jelentős nagyságrendű implicit tartalék – a reál GDP növekedési ütemének 2,0-2,2 százaléka – áll rendelkezésre, amely a gazdasági növekedés esetleges lassulása esetén is biztosítja az államadósság-szabály teljesülését.
Domokos László az államadósság-kezelés finanszírozási kockázatainak biztonságos kézben tartása szempontjából alapvető fontosságúnak nevezte, hogy elegendő nagyságrendű likvid forrás álljon rendelkezésre az aktuális kötelezettségek teljesítéséhez. A likviditás mértékének meghatározása során indokolt figyelembe venni egy előre nem látható negatív pénzügyi sokkhatását, ezért olyan likviditásmenedzsmentre van szükség, amely biztosítja, hogy a felmerülő kötelezettségek fedezeteként legalább ennek háromszorosa állna rendelkezésre likvid eszközök formájában – fejtette ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartás több területén fordul elő, hogy valamely intézményi körnél a likvid források értéke kritikus szintre csökken, ezért központi alap alkalmazását javasolta azon esetekben, amikor az adott intézmény nem képes a saját költségvetésének keretei között megoldani a likviditási problémát.
Szerinte ezen likviditáskezelési alap létrehozásának szabályait úgy kellene alakítani, hogy a költségvetési intézmények ne plusz forrásként tekintsenek a finanszírozási lehetőségre, hanem kialakítsák és alkalmazzák a gazdálkodásuk egyensúlyát támogató módszereket és eszközöket.
A jövő évre tervezett uniós támogatásokkal kapcsolatban Domokos László azt emelte ki, hogy azok a korábbi évekhez képest várhatóan kisebb finanszírozási terhet rónak a központi költségvetésre, amely a pénzforgalmi hiány alakulása szempontjából kedvező hatást hordoz.
Az ÁSZ elnöke az „egészséges gazdasági szerkezettel” kapcsolatban egy nemzetgazdasági szempontból meghatározó összefüggésről is beszélt, ami három jövedelemtulajdonosból: az államból, a vállalkozásokból és a lakosságból tevődik össze.
Az állammal kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy folytatni kell a fenntartható kifehérítést, vagyis az államnak azoktól is be kell szednie az adót, akik eddig részben vagy egészben kivonták magukat a közteherviselés alól, az ebből származó bevételből pedig ismét mérsékelni lehet az adókulcsokat. Úgy vélem, van lehetőség további adócsökkentő intézkedésekre – jelentette ki Domokos László, aki szerint elsősorban a munkát terhelő kulcsok mérséklése a kézenfekvő.
A vállalkozásokról szólva nemzetgazdasági szempontból kifejezetten előnyösnek nevezte, ha a vállalati szektor megtérülő, hatékonyságnövelő beruházásokat, fejlesztéseket banki hitelekből hajt végre, ez ugyanis fokozottan dinamizálja, mozgatja a nemzetgazdasági folyamatokat, és javítja az ország versenyképességét.
Domokos László a lakosságról, mint jövedelemtulajdonosról szólva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az államnak minden eszközt fel kell használnia a családok pénzügyi biztonságának, illetve gazdálkodási tudatosságának megerősítése érdekében.
Az ÁSZ elnöke úgy vélte: ennek egyik fontos eszköze, ha a lakosság megtakarításainak jelentős részét hazai kibocsátású állampapírokba fekteti, emellett pedig a kormányzatnak meg kellene fontolnia, hogy a lakossági megtakarítások előmozdításában is konkrét ösztönző, a motivációt erősítő lépéseket tegyen.
Domokos László ugyanakkor hangsúlyozta: minden munkavállaló szabadon rendelkezik az adózott jövedelméről, így nem lehet kötelezővé tenni az ilyen intézkedést. Viszont az állam adhat különböző ösztönzőket annak érdekében, hogy önkéntes alapon tovább növekedjen a magyar lakosság előtakarékossági, megtakarítási hajlandósága ezáltal pedig erősödjön a magyar családok pénzügyi értékálló biztonsága – hangsúlyozta.