Meg kell védenünk a korábbinál magasabb bérszínvonalat
Emelkedő nyugdíjak
Bő egy évvel ezelőtt, a tavaly tavaszi választásokat megelőzően tizenhat részes sorozatban, hiteles adatsorok segítségével tekintettük át Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete munkatársával a magyar gazdaság elmúlt évtizedének legfontosabb folyamatait. A fonalat most ismét fölvéve a saját jogú öregségi nyugdíjak reálértékének változását elemezzük, különös tekintettel azokra az aggodalmakra, amelyek a magas infláció miatt a nyugdíjak elértéktelenedésétől tartanak.
– Hány saját jogú öregségi nyugdíjas van ma Magyarországon?
– Közel kétmillió. Nagyjából a magyarországi magyarok egyötöde.
– Ha valaki megfelő föltételekkel nyugdíjba megy, hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét?
– Most már több évtizede az életkereset elv alapján. Minden munkaviszony beleszámít, még a legrövidebbek is, ha rendesen be voltak jelentve. Természetesen úgynevezett valorizációs szorzót alkalmaznak, mintha jelenértékre számítanák át a korábbi jövedelmeket. Ennek, és a ledolgozott évek számának alapján kapjuk meg a nyugdíj összegét.
– A megállapított nyugdíj összege hogyan tud később emelkedni?
– A jelenlegi szabályok szerint – nem volt ez mindig így – a nyugdíjnak követnie kell az inflációt, ezért az állam minden január elsején minden nyugdíjat egy bizonyos százalékkal megemel. Ez a bizonyos százalék azonos azzal, amilyen inflációval a költségvetési törvény az adott évre számolja az inflációt.
– Mi van akkor, ha a költségvetés téved, és az év végére az infláció magasabb lesz?
– Ha ez történik, akkor ősszel kompenzációs emelés következik, a januári emelést hozzáigazítják a tényleges inflációhoz. Ezt a novemberi nyugdíjjal, januártól visszamenőleg fizetik. Tavaly és tavalyelőtt a kormány meg sem várta a novembert, az emelés egy részét a nyugdíjasok az iskolai nyári szünet előtt megkapták.
– Mi az a nyugdíjprémium?
– Ha az ország gazdasági teljesítménye és így az aktív korúak reáljövedelme növekszik, akkor sor kerül egy rendkívüli kifizetésre, hogy a többletből a nyugdíjasok is részesedjenek.
– Ezúttal is egy grafikon van a segítségünkre az adatok értelmezéséhez. Ebből azt látjuk, hogy a polgári kormány 2010-es hivatalba lépését követően két évig csak csekély reálérték-emelekedés történt. Miért?
– Ezek a nálunk már 2006 óta tartó pénzügyi válságból való kilábalás évei voltak. Az új kormány célja az első pillanattól az volt, hogy semmiképp se csökkenjen a nyugdíjak reálértéke, akkor ezt elérni is komoly siker volt.
– 2012-ről 2013-ra viszont számottevő emelkedés látható. Ez minek köszönhető?
– A kormány az akkor 5,2 százalékos inflációval tervezte a költségvetést, ennyivel emelte januárban a nyugdíjakat, majd az év közben elindított rezsicsökkentés hatására 1,7 valósult meg csupán. Természetesen nem vette vissza a különbözetet senki.
– 2013-tól 2020-ig folyamatos, egyenletes emelkedés mutatkozik. Ismételjük, hogy reálértékről van szó, valóban többet ért a pénzünk. 2020-ról 2021-re ismét egy ugrás, egyetlen év alatt tíz százalékpontos növekedés ment végbe. Hogyan?
– Elindult a 13. havi nyugdíj visszaépítése, 2021-ben egy hetet fizettek ki belőle. Az volt a terv, hogy négy év alatt, 2024-re, évente egy héttel bővítve teljesedik ki a folyamat. A tavalyelőtti eredményhez az is hozzájárult, hogy a kormány abban az évben kiugróan magas, egységesen 80 ezer forintos, a törvényekben meghatározott maximális mértékű nyugdíjprémiumot is fizetett, amire az ország jó gazdasági teljesítménye adott alapot.
– A 80 ezer forint, ha emlékszünk, mindenkire vonatkozott, a legkisebb nyugdíj mellé is ennyi járt.
– Így van, ezért abban az évben a kisnyugdíjasok nyugdíjának reálértéke valamivel jobban növekedett, mint a többieké. Egészében is nagyon jelentős növekedésről van szó, s mindez a Covid-járvány második évében történt.
– Elérkeztünk a közelmúlthoz, itt már komoly válságok nehezítették az életünket. A nyugdíjak reálértéke 2021-ről 2022-re mégis érdemben emelkedni tudott. Hogyan?
– A tavalyi adat még nem végleges, megalapozott becslésnek mondhatjuk. Az infláció 2022 januárjában még viszonylag alacsony volt. Viszont ahogy emelkedni kezdett, három alkalommal is történt korrekció a nyugdíjakban. Januárban 5 százalék volt az emelés, nyáron ezt követte 3,9, majd novemberben további 4,5 százalék, mindkettő januárig visszamenőlegesen. Februárban nem két heti, hanem teljes 13. havi nyugdíjat kaptak a nyugdíjasok. Igaz, hogy novemberben, mivel a gazdaság gyarapodása alacsonyabb volt a tavalyelőttinél, de 3,5 százalék fölött maradt, a prémium összege kisebb lett, mint az előző évben, de az éves emelés még így is az infláció fölé került, hiszen tavaly, a januári egy számjegyű és a decemberi közel 25 százalékos inflációt együtt vizsgálva 15,2 százalék volt a nyugdíjas vásárlói kosárra számított éves infláció, és a 18,2 százalékos nyugdíjemelés ezt meghaladta.
– Ezek szerint félrevezető az aktuális hónap inflációja szerint számon kérni az emelést?
– Lehet így is számolni, de komoly szakembertől az elmúlt hónapoktól eltekintve ilyet korábban még nem hallottam. Nincs az a munkáltató, aki például a béreket havonta változtatná. A szakemberek éves keresetet, éves jövedelmet és éves inflációt szoktak vizsgálni. És ne felejtsük el, hogy már februárban megkapjuk a 13. havi nyugdíjat, miközben a munkáltatók, ha adnak 13. havi bért, azt legtöbbször decemberben fizetik ki.
– Mire számíthatunk a jövőben? Bírja az ország a nyugdíjak fizetését? Hogyan áll az országos nyugdíjkassza?
– Az 1950–1956 között született úgynevezett Ratkó-gyerekek, a legnépesebb korosztály tagjai már mind nyugdíjasok. Ilyen népes újabb korosztály már nem fog belépni az előttünk álló években a rendszerbe. Ha tehát az ország a legnagyobb csúcs idején képes a nyugdíjak fizetésére, sőt folyamatos emelésére, kisebb létszám esetén még inkább bírni fogja. A nyugdíjkassza stabil működéséhez kellett természetesen az is, hogy egymillióval több foglalkoztatott fizessen a jóval magasabb keresete után nyugdíjjárulékot. Többek közt ezért is meg kell védenünk a teljes foglalkoztatást és a korábbinál magasabb bérszínvonalat.