MNB: 2023 végére egyszámjegyű lehet az infláció
A két számjegyű kamatkörnyezetben minden aktuálisan elérhető előrejelzés szerint a hazai infláció 2023 végére jó eséllyel ismét egy számjegyű tartományba kerül – mindezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke írta abban a válaszlevélben, amellyel Surányi György volt jegybankelnök hamis állításait tette helyre.
Alapos cikkben reagált Surányi György korábbi jegybankelnök írására Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Magyar Nemzeti Bank oldalán. Írása elején megjegyzi, hogy a modern magyar gazdaságtörténetben eddig egyetlen jegybankelnöki beszéd sem ért el akkora figyelmet, mint Matolcsy György december 5-ai, az Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott beszámolója.
Ennek apropóján írt kritikát a jegybankról Surányi György korábbi jegybankelnök, amelyre Virág Barnabás most reagált.
„Van, amiben csak egyetérteni lehet a jegybank korábbi elnökével. Ilyen állítása, hogy az alapvető tényeket is mellőző helyzetelemzés szomorú, mert lehetetlenné teszi a valósággal való szembenézést.„
Időről időre előkerülő állítás, hogy az infláció már jóval korábban elszabadult, amire példaként a 2020. januári 4,7 százalékos hazai pénzromlásra szokás hivatkozni. Nincs olyan monetáris politikával foglalkozó szakember a világon, aki egyhavi adat alapján ítélné meg bármely központi bank teljesítményét – írta Virág Barnabás, hozzátéve:a 2017. január és 2020. december közötti 48 hónapból 44 alkalommal a hazai infláció a háromszázalékos cél körüli toleranciasávban mozgott, az időszak átlagos inflációja pedig éppen három százalék volt.
Az áremelkedés üteme az eltelt hónapok felében a cél alatt, míg másik felében a cél felett tartózkodott.
Az a narratíva, hogy Magyarországon az infláció elszabadulása már 2017-ben megkezdődött, egyszerűen nem állja meg a helyét – írta. Az sem elhanyagolható, hogy a két számjegyű kamatkörnyezetben minden aktuálisan elérhető előrejelzés szerinta hazai infláció 2023 végére jó eséllyel ismét egy számjegyű tartományba kerül.
Virág Barnabás arra is emlékeztetett, hogy a hazai infláció a globális folyamatokkal összhangban emelkedett. A régió több országában 7 százalék fölé került az áremelkedés üteme 2021 őszi hónapjaiban, de Németországban és az USA-ban is meghaladta a 6 százalékot.
Az eurozónában szinte minden ország rátája jóval a jegybanki cél fölé került már 12 hónappal ezelőtt is: a gyors gazdasági kilábalást felmutató balti országokban a ráta elérte a 8-9 százalékos szintet.
Bár a tőzsdei gázárak ekkor még visszafogottabb szinteken alakultak, viszont a mértékben a tények már itt is mást mutattak. A Surányi által leírt 20-30 eurós árakhoz képest ugyanis 30-50 eurós szintekre emelkedtek a gázárak 2021 nyarán. Ami viszont teljesen hiányzik az érvelésből, hogy 2020 hasonló időszakában pedig még csak 4-15 euro körül ingadoztak. Tehát a gáz éves inflációja 2021 júliusában már 573 százalék volt, míg 2021 egészében, átlagosan 372 százalék. Ez a lakossági gázárakban akkor még nem, de a vállalati árakban már egyre inkább költségnövekedésként jelentkezett – hívta fel a figyelmet Virág Barnabás.
Surányi György sokadszorra kritizálja a jegybank aranyvásárlásait is, aminek keretében a jegybank 2018–2021 között két lépésben 3,1 tonnáról 94,5-re növelte az aranytartalékát. A kritika itt sem állja ki a valóság próbáját. Az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékokon belüli szerepe globálisan erősödött. Csak a régiót nézve a lengyel jegybank 2018–2019-ben 125 tonna aranyat vásárolt – tisztázza Virág Barnabás. Aleš Michl, a cseh jegybank új elnöke pedig idén nyáron úgy nyilatkozott, hogy meg szeretné tízszerezni, azaz a jelenlegi 11 tonnáról 100 tonnára növelné a cseh aranytartalék nagyságát.
A további részletekről IDE KATTINTVA az Origón olvashatnak.