Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor megismételte azt a kormányzati célkitűzést, hogy 2023 végére egy számjegyű legyen az infláció idehaza. A miniszterelnök szerint egyébként ha nem lennének hatályban az Oroszország elleni uniós szankciók, a pénzromlás üteme legalább a felére csökkenne.

Az infláció még mindig felfelé kúszik, ráadásul szeptemberben tapasztalható volt egy – elsősorban technikai – megugrás, mivel a Központi Statisztikai Hivatal ekkor számolta el a rezsicsökkentés átalakítását. És bár ez egy egyszeri nagyobb emelkedés volt, a következő hónapokban is nő az infláció mértéke – igaz, nem olyan ütemben, mint szeptemberben –, aminek az elsődleges oka még mindig az élelmiszerárak növekedése. Utóbbiban szerepet játszik a forint történelmi gyengülése és az is, hogy az aszály alapvetően írta át a nyersanyagpiaci árakat – mondta az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaság megkeresésére.

Virovácz Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, így a jelenlegi prognózis szerint leghamarabb jövő februárban tetőzhet az infláció Magyarországon, valamivel 22 százalék fölött.

Az ezt követő első hónapokban még lassabb ütemű csökkenés várható, de utána a bázishatások érvényesülésével minden bizonnyal egyre dinamikusabb lesz a mutató zsugorodása – magyarázta, hozzátéve, hogy számításai szerint ha nem lesz újabb sokk a világpolitikában, és normalizálódik az inflációs környezet, akkor mindenféle beavatkozás nélkül elérhető, hogy egy számjegyű legyen a pénzromlás mértéke idehaza 2023 végére.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Világgazdaság honlapján olvashatnak.

Korábban írtuk