Hirdetés

A jogosultak körét valamilyen automatizmussal határozzák meg, feltehetően a tevékenységi számok (teáor) alapján. Mindenképpen ebbe a körbe tartoznak a vendéglátás és a turizmus vállalkozói, illetve ezek kiszolgálói: például a taxisok, beszállítók.

A gazdasági nyitásról azt mondta, erre akkor lesz lehetőség, ha a lakosság felét beoltották, ami 3-4 millió oltást jelenthet. A nyitás után a gazdaság nagyon gyorsan talpra áll majd, és erre is készülni kell – hangsúlyozta, megemlítve a turizmus nyárra várható berobbanását. A válság előtti szintjére a gazdaság 2022-re kapaszkodhat vissza véleménye szerint.

Lesznek olyan területek, amelyek a járvány alatti működési szinten maradhatnak, ilyen például az elektronikus kereskedelem vagy az elektronikus bankolás, emellett azonban a munkaerőpiacon visszarendeződés is lesz.

Parragh László a világon mindenhol célnak nevezte az oktatás és a gazdaság közelítését, és azt mondta, reálgazdasági igényeknek megfelelő munkaerőtudást kell adni a fiataloknak. A technológiai átalakuláshoz kell a középfokú- és felsőoktatás átalakítása is – emelte ki.

A gazdaság újranyitási akciótervében szereplő,10 millió forintos kamatmentes gyorskölcsön a legsérülékenyebb kis- és középvállalkozásoknak segít; a 100 milliárd forintos hitelkeretű program három év türelmi időt hagy a törlesztés megkezdésére, a kabinet ezzel is időt hagy arra, hogy az ágazat újra talpra állhasson – hangsúlyozta a pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Varga Mihály arról is beszélt, hogy gazdasági újranyitási akcióterv intézkedéseinek, a kifizetett kormányzati támogatásoknak köszönhetően 4-5 százalékos gazdasági növekedés lehet idén Magyarországon.

Emlékeztetett, 2020 kétarcú év volt a magyar gazdaság szempontjából is: az első két hónap a tervek szerint alakult, 4 százalék körüli növekedéssel, majd márciustól óriási visszaesés következett, amire a magyar gazdaságpolitika azonnal reagált a járvány hatásaival leginkább sújtott szektorok támogatásával, adócsökkentéssel, bértámogatással, a beruházások ösztönzésével.

Varga Mihály aláhúzta, a kormány célzottá tette a segítségnyújtását, hogy a legsérülékenyebb ágazatok, különösen a turizmus és vendéglátás megfelelő támogatást kapjon. Emlékeztetett rá, hogy a vendéglátósokat már tavaly tavasszal több százmilliárd forinttal segítették, hogy felújításokat hajthassanak végre, amíg zárva kell tartaniuk. A kabinet ezt követően a járvány második hullámában újra lehetővé tette az állami bértámogatást, aminek köszönhetően a munkavállalói bérek 50 százalékát a kormány biztosítja – közölte.

A kormány a járvány kitörése után is nagyon fontosnak tartotta, hogy ne álljanak le a beruházások, ezért körülbelül 4000 milliárd forint értékben segítette a különböző ágazatokban zajló felújításokat, kapacitásbővítéseket. Ez jelenti a reményt erre az évre, hiszen ezek a beruházások idén és a következő években hoznak eredményeket – tette hozzá.

Varga Mihály emlékeztetett arra, a kabinet emellett adó- és járulékcsökkentéseket hajtott végre. Példaként említette a sérülékeny ágazatok terheinek elengedését és a szociális hozzájárulási adó mértékének további mérséklését, ami reményei szerint a jövőben is folytatódni fog. Most pedig a legsérülékenyebb kkv-k juthatnak akár 10 millió forintos, kamatmentes forráshoz.

Ismertette, a kormány a GDP 1 százaléka körüli, mintegy 400 milliárd forintos költségvetési hiányt tervezett 2020-ra, a koronavírus-járvány miatt azonban ez 8-9 százalékra, több mint 5000 milliárd forintra növekedett.

Az elmúlt évek fegyelmezett és szigorú államháztartási gazdálkodása és az államadósság jelentős csökkentése mindennek ellenére azonban lehetővé tette, hogy a koronavírus-járvány kezelése közben nem lehetett költségvetési akadálya az emberéletek megvédésének és a gazdaság újraindításának – mondta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter közölte, tavaly az államadósság is növekedett, ugyanis a kormány nem engedhette meg magának, hogy emberéletek, vagy munkahelyek veszélybe kerüljenek.

A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy az államadósság devizaaránya nem változott, így az továbbra is 20 százalék alatt van, szemben 2010-zel, amikor még 50 százalék felett volt.

Elmondta, Magyarország a gazdaság tavalyi teljesítménye alapján az uniós országok középmezőnyében helyezkedik el az 5-6 százalék közötti visszaeséssel. Voltak országok, ahol brutális mértékű visszaesés történt: Spanyolországban 11 százalék, Franciaországban 8 százalék feletti csökkenést mértek – tette hozzá.

Korábban írtuk

A jövőben a zöldenergia, a digitalizáció, a robottechnika és az informatikai fejlesztések kerülnek előtérbe, és kiemelten fontosnak nevezte a nemzeti erőforrások felhasználását, például az agráriumban, az élelmiszeriparban.

A kamara elnöke aggályosnak nevezte a budapesti turizmus szerkezetét, és károsnak nevezte a buliturizmust. Úgy vélte, a magasabb színvonal felé lenne érdemes mozdulni, ez pedig szavai szerint a kerültek polgármestereinek felelőssége is a helyi szabályozásokon keresztül.

Az adórendszerről Parragh László azt mondta, folytatni kell az egyszerűsítést és a digitalizációt a vállalkozásoknál, hiszen a kkv-k munkaidejének 5-6 százalékát a könyvelés teszi ki.

A távmunkáról pedig azt mondta, valamilyen formában maradni fog, vélhetően nagyobb arányban, mint a járvány előtt. Rá kell bízni a piacra a változást, a kormánynak pedig fél-egy évet érdemes lenne várnia a szabályozással – mondta, megemlítve, hogy nem kellene korlátozni azokat a cégeket, amelyek home office-ban szeretnének működni. Hozzátette, hogy a munkerőhiányon is segíthet a megoldás, és a nyugdíjasokat, kismamákat, egyetemistákat, mozgáskorlátozottakat is be lehetne kötni a munkaerőpiacra.

A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) kínált, kamatmentes, 10 millió forintos gyorskölcsön a gazdaság újraindítását segítő, több ezermilliárd forintos program része – mondta a Költségvetési Tanács elnöke az M1 aktuális csatornán vasárnap reggel.

Kovács Árpád közölte: a segély helyett munkára épülő gazdaságpolitika működik, ennek egyik eredménye, hogy kisebb lett a gazdasági visszaesés, mint amire sokan számítottak; a gazdaság növekedési pályára kerülhet.

Kiemelte, a gazdaságba pénzt kell „pumpálni”, ennek rövid távú következménye lehet, hogy a költségvetési egyensúly átmenetileg megbillen, előnye viszont, hogy több embernek marad munkája, és így működőképes marad a gazdaság.

Elsősorban nem a költségvetést, hanem a gazdaságot kell megvédeni – hangsúlyozta a Költségvetési Tanács elnöke.

Kovács Árpád úgy fogalmazott: a jó kormányzásnak és az erős, „ütésálló” gazdaságnak köszönhetően kezelhető a 2020-as év, megvan az újraindulás sőt, a „visszapattanás” lehetősége.

Nem az a cél, hogy „megússzunk” valamit, hanem hogy emelkedő pályára jusson a gazdaság – tette hozzá.