Czomba Sándor expozéjában azt mondta, a törvényjavaslat célja „még véletlenül sem az, hogy tömegesen érkezzenek munkavállalók Magyarországra, akik elveszik majd a magyarok munkáját”.

Hirdetés

A kormány a vendégmunkások alkalmazásával a magyar munkaerő megtartását és új munkahelyek teremtését is elősegíti, ami a magyar gazdaság növekedését szolgálja – tette hozzá. Közölte azt is, hogy az előterjesztés a munkaalapú társadalom megőrzését is szolgálja.

Az államtitkár elmondta, a harmadik országból érkező munkavállalók száma Magyarországon korántsem kirívó, a visegrádi országok között a munkaerőpiac méretéhez viszonyítva Magyarországon alkalmazzák a legkevesebb vendégmunkást.

Felidézte, a 2010-es kormányváltás után azt a célt tűzték ki, hogy egymillió új munkahelyet létesítenek. Míg 13 éve csak 3,7 millióan dolgoztak Magyarországon, mára ez a szám 4,7 millióra nőtt, az ország karnyújtásnyira került a teljes foglalkoztatottságtól – tette hozzá.

Czomba Sándor szerint manapság a legnagyobb kihívást az új munkaerő megléte jelenti, a kormány célja pedig az, hogy ezt az egyre erőteljesebb munkaerő-keresletet magyar munkaerővel biztosítsa.

A kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának növelésével, az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásával tervezi a munkaerő-kereslet kielégítését – részletezte. Közölte, az álláskeresők, az inaktívak, a 25 év alattiak és a 65 év felettiek, az alulfoglalkoztatottak és a kisgyermekes anyák között még mintegy 300 ezer főre tehető a rendelkezésre álló tartalék.

Az államtitkár közlése szerint egész Európában verseny van a munkaerőért, amire a magyar kormánynak is reagálnia kell. A háború és a szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben nem lehet megengedni, hogy beruházások maradjanak el a munkaerő hiánya miatt – jelentette ki.

Czomba Sándor a kormány egyik legfontosabb céljaként beszélt a munkahelyek védelméről. Az üres álláshelyeket először magyar és uniós országból érkező munkavállalókkal töltik be, ha ez nem biztosítható, akkor a szomszédos országokból érkező, elsősorban ukrán és szerb állampolgárokat alkalmaznak – mondta. Közölte, ha már erre sincs lehetőség, akkor tölthető be harmadik országból érkező munkavállalókkal az üres álláshely.

Hozzátette: a harmadik országból érkező állampolgárok engedélymentesen, munkaerőpiaci vizsgálat nélkül vagy általános szabályok alapján, munkaerőpiaci vizsgálattal dolgozhatnak Magyarországon. A magyar munkaerőpiac védelme érdekében kvóta határozza meg, hogy Magyarországon egyidejűleg hány harmadik országbeli állampolgár dolgozhat – jelezte.

A törvényjavaslat speciális foglalkoztatotti kategóriaként határozza meg a vendégmunkás fogalmát. Magyarország a vendégmunkásnak biztosítja a munkavállalás céljából történő száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó beutazás és tartózkodás jogát, ha a vendégmunkást ténylegesen foglalkoztatják – mondta.

Czomba Sándor közölte, a vendégmunkás kilencven napon túl akkor tartózkodhat Magyarországon, ha egyebek mellett van érvényes úti okmánya, megfelelő szálláshelye, a megélhetéshez szükséges pénzügyi háttere, valamint megfelel a közbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontoknak.

A javaslat rögzíti, hogy a vendégmunkás összevont tartózkodási engedélyt kizárólag munkavállalás céljából kaphat. Vendégmunkás Magyarországra csak meghatározott harmadik országból érkezhet, meghatározott létszámban és foglalkozásban vállalhat munkát – sorolta a részletszabályokat.

Az államtitkár azt mondta, a magyar munkaerőpiac védelme érdekében a foglalkoztatónak nyilatkoznia kell arról is, hogy az adott álláshelyet magyar munkavállalóval nem tudta betölteni.

Elmondta, a vendégmunkás tartózkodási engedélye legfeljebb két év, határozott időtartamú tartózkodásra jogosít, ezt legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, vagyis egy vendégmunkás maximum három évet tölthet Magyarországon.

Közölte, a szabályok nem engedik a vendégmunkások családegyesítését, illetve letelepedését sem. Ez összhangban van a magyar kormány migrációs politikájával – mondta. A vendégmunkásnak tartózkodási engedélye meghosszabbítása esetén igazolnia kell, hogy megvan a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettsége, iskolai végzettsége – tette hozzá.

Czomba Sándor azt mondta, a foglalkoztató köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a vendégmunkás elhagyja az EU területét legkésőbb a tartózkodási engedélye érvényességének utolsó napján.

Korábban írtuk