Többől többet költhetünk
Összesen több mint ezermilliárd forint pluszforrást hagynak a lakosságnál a kormány legfrissebb gazdasági intézkedései. A csomag ráadásul a gazdaságot is élénkíti.
„A magyar gazdaság repülőrajtot vett, a második negyedéves adatok szerint 17,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ami a valaha mért legnagyobb növekedés. A magyar gazdaság teljesítménye már most meghaladja a járvány előtti szintet, miközben az uniós országok többségében erre még várni kell.” Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakát. A kormányfő szerint a gazdasági növekedés mértéke az idén legalább 5,5 százalék lesz, de ennél nagyobbat is valószínűnek tart. Említést tett a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményeiről is. A kérdőíveket 1,4 millióan küldték vissza, és a válaszolók egyhangúan kiálltak amellett, hogy a minimálbért 200 ezer forintra kell emelni, továbbá vissza kell téríteni a gyermeket nevelőknek a személyi jövedelemadót, a hitelmoratóriumot pedig meghosszabbítani.
Sokaknak jó
A kormányfő kijelentette, a gazdaság sikeres újraindításának köszönhetően a gyermeket nevelő szülők személyi jövedelemadóját február 15-ig visszatérítik. A gyermeket nevelő vállalkozók is adó-visszatérítéseket kaphatnak, így összességében 1,9 millió szülő mintegy 600 milliárd forintot kap vissza az adóhivataltól 2022 februárjában. A kormány meghosszabbítja a hitelmoratóriumot a közfoglalkoztatottaknak, a családosoknak, a nyugdíjasoknak, a munkanélkülieknek és a gyermeket nevelőknek, valamint akiknek csökkent a jövedelme a járvány alatt. Folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, amelyet a Gyurcsány–Bajnai-kormány vett el az idősektől, így jövő februárban már legalább kétheti nyugdíjat tudnak az érintetteknek kifizetni. A miniszterelnök további intézkedéseket is bejelentett, miszerint 2022 elején hathavi fegyverpénzt kapnak a rendvédelmi és fegyveres testületek hivatásos tagjai, valamint bevezetik a 25 év alattiak szja-mentességét is. Hozzátette, a kormány tárgyal a munkaadókkal és a munkavállalókkal a minimálbér 200 ezer forintra történő emeléséről is, amire jó esélyt lát. A kormány – szintén a nemzeti konzultáció eredményét figyelembe véve – alkotmányos védelmet kíván adni a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsonyabb adóknak és a nyugdíjaknak is.
Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza a Demokratának elmondta, a kormányfő által a parlamenti évadnyitón bejelentett gazdasági intézkedések legnagyobb része már korábban is ismert volt, a bejelentések között azonban szerepelt olyan is, amely az újdonság erejével hatott, mégpedig az adó-visszatérítés kiterjesztése a gyermeket nevelő kisvállalkozókra. Mindez azt jelenti, hogy nem csupán a mintegy 1,5 millió gyermeket nevelő szja-t fizető munkavállaló kapja vissza az általa 2021. évben ténylegesen befizetett adót maximum 800 ezer forintig, hanem további mintegy 400 ezer kata- vagy ekho szerint adózó kisvállalkozó is. A katások az általuk éves szinten befizetett átalányösszeg 25 százalékát, az ekhósok az szja-t kapják vissza szintén a plafonösszegig.
Szakértők szerint egy egygyermekes család adó-visszatérítésének mértéke csaknem egymillió-háromszázezer forint lehet, ha mindkét szülő bruttó 450 ezer forint átlagbért keres. Egy katás vállalkozó szülő 170 ezer körül, egy ekhósan adózó pedig 300 ezer forint körül kaphat vissza.
Varga Mihály közölte, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már készül arra, hogy 2022 februárjában minden érintett megkapja az őt megillető személyijövedelemadó-visszatérítést. A pénzügyminiszter megjegyezte, a legfontosabb feltétel, az 5,5 százalékos gazdasági növekedés könnyen teljesülhet, hiszen a Pénzügyminisztérium számításai szerint idén akár a hét százalékot is elérheti a magyar gazdaság bővülése.
Lezárni egy korszakot
A gazdasági növekedés eredményeiből a nyugdíjasok is részesülnek. A tervezettnél magasabb infláció miatt novemberben megemelik a nyugdíjakat, illetve a kormány a gazdaság dinamikus bővülésének köszönhetően nyugdíjprémiumot fizet. 2021 elején három százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, tavaly ugyanis ilyen mértékű inflációra lehetett számítani. Tavasszal már látszott, hogy a pénzromlás mértéke ennél nagyobb lesz, 3,6 százalék körüli. A kormány eredetileg novemberben fizette volna ki a különbözetet, a járványhelyzet miatt azonban úgy döntött, a 0,6 százalékos emelést már júniusban folyósítja. A jelenlegi adatok alapján az éves infláció meghaladja a 3,6 százalékot is, ezért novemberben tovább emelkednek a nyugdíjak. Mivel a gazdasági növekedés éves mértéke meghaladja a feltételként előírt 3,5 százalékot, a kormány nyugdíjprémiumot is utal a jogosultaknak, amelynek mértéke attól függ, hogy a GDP éves növekedése mennyivel nagyobb az említett értéknél. Orbán Viktor az idei nyugdíjprémium összegével kapcsolatban megjegyezte, a szakértők szerint 50 ezer forintnál is magasabb lehet.
A miniszterelnök rádióinterjújában elmondta, a szocialista kormányok csődbe vitték az országot, fizetést és nyugdíjat vettek el az emberektől. A kormány egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy világossá tegye a magyarok előtt, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok korszaka lezárult. Kifejtette, azért nyerték el a szavazók bizalmát, hogy jóvátegyék az előző kormányok hibáit, ezért vissza kell adni az embereknek legalább egyhavi fizetést és egyhavi nyugdíjat. Az előző cél a béremeléssel valósítható meg, többek között ezt szolgálja a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. A miniszterelnök azt is bejelentette, jövőre a nyugdíjasok megkaphatják nemcsak a kétheti, hanem a teljes havi pluszjárandóságot is.
– A harmadik és a negyedik heti nyugdíjat is megpróbáljuk jövőre visszaadni a nyugdíjasoknak, hogy úgy állhassunk a választók elé: végleg meghaladtuk a Gyurcsány–Bajnai-korszakot – mondta a kormányfő. A minimálbérrel kapcsolatban megjegyezte, mintegy húszszázalékos emelés várható, ami példátlan a nyugati országokban. Felhívta rá a figyelmet, jövőre magasabb lesz a minimálbér, mint a Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt az átlagbér volt.
Szakáli István Loránd kérdésünkre kifejtette, a minimálbér 200 ezer forintra emelése mintegy 250-300 ezer munkavállalót érint, és több szociális alapú ellátás – gyed, gyod, táppénz, álláskeresési járadék – kiszámításának is alapjául szolgál, amelyeknek összege emelkedni fog, így további több százezer személy bevételeire lesz pozitív hatással. Szakértők szerint a gyed maximális összege eléri a bruttó 280 ezer forintot, a hallgatói gyed alapképzés esetén bruttó 140 ezer forintra emelkedik, a gyod pedig nettó 180 ezer forint lesz. Azaz a gyed 2010-hez képest több mint két és félszeresére nőne, a hallgatói gyed pedig a bevezetéskori összeg duplája lenne.
– Kérdés, milyen mértékű lesz a minimálbér általános bérfelhajtó hatása, illetve egyelőre nyitott kérdés a diplomások garantált bérminimumának emelése is. Ez utóbbi közvetlenül csaknem egymillió munkavállaló fizetését érintheti. Amennyiben olyan döntés születne, hogy a garantált bérminimum is a minimálbér arányában növekedne, akkor bruttó 260 ezer forintra kellene emelni – mondta lapunknak a Századvég vezető közgazdásza.
A 25 év alattiak szja-mentességével kapcsolatban elmondta, az intézkedés mintegy egymillió fiatalt érint, nekik az átlagbér mértékéig nem kell jövedelmük után szja-t fizetniük, ez közel 18 százalékos béremelésnek felel meg. Az intézkedés költségvetési vonzatát a kormány 130-150 milliárd forintra kalkulálja éves szinten.
Jó az egész gazdaságnak
Szakáli István Loránd kiemelte, a hitelmoratórium legnagyobb erénye, hogy gyors és számottevő likviditási segítséget jelent több százezer családnak és több tízezer vállalkozásnak, akik ezáltal nem kerültek adósságcsapdába úgy, mint 2008–09-ben a devizahiteleken keresztül.
– A hitelmoratórium Magyarországon nemzetközi összehasonlításban rendkívül nagyvonalú és hosszú ideig tartó volt, legutóbbi módosítása pedig azt a célt szolgálja, hogy a valóban rászorulókon továbbra is segítsen, de azok, akik már tudnának fizetni, ne szenvedjék el a tőkére rakódó kamatok további emelkedését – jegyezte meg.
Orbán Viktor még a júniusi kormányinfón jelentette be, ha a GDP növekedése meghaladja az 5,5 százalékot, akkor a rendvédelmi dolgozók nem 2023-ban, hanem már jövő januárban megkapják a hathavi jövedelmet. A fegyveres testületek tagjainak háromévente jár ez a juttatás, és elvileg 2023-ban lenne esedékes, azonban a kormány a gazdaság jó teljesítménye miatt mintegy 200 ezer katona és rendőr számára előre hozta a pénz kifizetését.
Szakáli István Lóránd szerint a miniszterelnök által bejelentett intézkedéseknek köszönhetően közvetlenül több mint ezermilliárd forint pluszforrás marad a lakosságnál, ami tovább élénkíti a belső keresletet, a lakossági fogyasztást, illetve tovább növelheti a lakossági megtakarításokat. Csak a személyi jövedelemadó visszatérítése és a fiatalok adómentessége mintegy nyolcszázmilliárd forintot hagy az érintetteknél. Az intézkedések pozitív gazdasági hatását úgy összegezte, hogy a fogyasztás emelkedése az adóbevételek növekedésén keresztül plusz forrásokat nyit meg, vagyis a költségvetés mozgásterét is bővíti.