Fotó: MTI/KKM/HIPA/Szögi Ágnes
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közzétett képen Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója (j2) évértékelő egyeztetésre fogadta Sávos Andrást, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnökét (b2), mellette Barbara Zollmann, a DUIHK ügyvezető elnökségi tagja Budapesten 2022. december 16-án

A tárca közleménye szerint a német vállalatok szerepe megkérdőjelezhetetlen a magyar gazdaság fejlődése kapcsán, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy e cégek alkotják a legnagyobb befektetői közösséget hazánkban, az MNB 2021-es adatai szerint a teljes külföldi közvetlen tőkeállomány mintegy 21 százalékát biztosítva. Ezen túl 2014 és 2022 első féléve között 171 német vállalat esetében született pozitív beruházási döntés a HIPA közreműködésével, aminek hozadéka 7,86 milliárd euró befektetési volumen, illetve 32 ezer új munkahely volt. Ennek fényében nem meglepő, hogy több mint 2700 német cég mintegy 225 ezer embernek ad munkát Magyarországon.

Hirdetés

A kiemelt partnerek súlya a mostani, válságokkal sújtott időszakban még inkább felértékelődik, így különösen örvendetes, hogy töretlen a német befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt – állapították meg a felek a Nemzeti Befektetési Ügynökség és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) közös évértékelő egyeztetésén.

A megbeszélésen Sávos András, a DUIHK elnöke hangsúlyozta, hogy számos német vállalat számára Magyarország stratégiai jelentőséggel bír, mint beszerzési vagy értékesítési piac, illetve mint termelési helyszín. Ezt igazolja az a tény is, hogy az elmúlt években a német beruházások döntő többségét a már itt működő cégek bővítő és korszerűsítő fejlesztései tették ki évi 2-3 milliárd euró értékben, amely mintegy kétharmada a feldolgozóiparban valósul meg.

A 2022-es esztendő fejleményei feltétlenül derűlátásra adnak okot. Az első kilenc hónapban a kétoldalú külkereskedelmi áruforgalom 12,7 százalékkal nőtt, és minden esély megvan arra, hogy annak értéke most először átlépje a 60 milliárd eurót – áll a közleményben.

Az idei év is bővelkedett német vonatkozású sikertörténetekben. Letették a 2 milliárd eurós költségvetéssel megvalósuló BMW-gyár alapkövét Debrecenben, a Mercedes-Benz 1 milliárdos fejlesztést jelentett be Kecskeméten, míg az Audi új szerszámgyárának bővítését ünnepelhette. Érdemes ennek kapcsán felidézni, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon van jelen gyártóbázissal mindhárom említett prémium autóóriás. Az autóiparon túl egy sor egyéb ágazatban is jelentős bejelentések követték egymást. A Schott környei fecskendőgyára, a Kostal budapesti üzleti szolgáltatóközpontja, illetve a félvezetőket gyártó Infineon ceglédi üzemének bővítése például ebbe a körbe tartozik, mint ahogy a felületi technológiákra specializálódott Bürkle debreceni, illetve a repülőgépgyártó beszállító Diehl nyírbátori projektje is – tette hozzá a közlemény.

Tekintettel többek között arra, hogy Németország a két ország közötti külkereskedelmi forgalom egynegyedéért felelős, és ezzel a magyar gazdaság legkiemelkedőbb külkereskedelmi partnere, mindkét fél számára kulcsfontosságú, hogy a kölcsönös gazdasági aktivitás tartós maradjon. Ehhez nyújt segítséget teljeskörű befektetésösztönzési szolgáltatásaival a HIPA, illetve a német vállalatok érdekképviseletét széleskörű tanácsadással támogató DUIHK, amely jövőre ünnepli fennállásának 30 éves évfordulóját – fűzte hozzá a közlemény.

Korábban írtuk