Varga Mihály az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva kiemelte: a gazdaság növekedése jelentős mértékben függ attól, hogy az orosz-ukrán háború mikor ér véget.

Hirdetés

Noha az infláció gyorsabban tért vissza egy alacsonyabb szintre, ez nem járt együtt a gazdaságok növekedésével. A gazdaságok stagnálnak, a fellendülés várat magára. Nem véletlen, hogy az Európai Unió várható idei gazdasági növekedését 1,3 százalékról 0,9 százalékra rontotta az Európai Bizottság legutóbbi jelentése, miközben a magyar gazdaságot továbbra is az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe várja – emelte ki. A magyar gazdaság növekedési kilátásai pozitívak, az idei évre 2,4 százalékos, jövőre pedig 3,6 százalékos növekedést vár a brüsszeli testület – emlékeztetett a miniszter.

„Az Európai Bizottságnak több évnyi politikai időhúzással sem sikerült visszavetni a magyar gazdaságot, a blokkolt források ellenére is 5 százalékkal haladjuk meg a járvány előtti teljesítményt, szemben a 3,5 százalékos uniós átlaggal”

– fogalmazott.

Varga Mihály kijelentette: a magyar kormány elkötelezett abban, hogy minél gyorsabban vissza tudja állítani a költségvetés egyensúlyi pályáját, és abban, hogy a költségvetés lehetőség szerint minél kisebb hiánnyal és csökkenő államadóssággal működjön.

Korábban írtuk

„A magyar államadósság mértéke a tavalyi év végén is csökkent az előző év végéhez képest, tehát egy olyan pályán vagyunk, mint amilyen 2010 és 2019 között, a koronavírus-járvány megjelenéséig az adósságszinteket jellemezte”

– fogalmazott.

Magyarország célja, hogy idén 4,5 százalékos államháztartási hiány alakuljon ki – jelentette ki.

A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alappal (RRF) kapcsolatban Varga Mihály azt mondta: „két évnyi politikai időhúzás után december óta folyamatosan érkeznek a korábban blokkolt források Magyarországra”.

Magyarország a december óta eltelt időszakban 550 milliárd forint, korábban befagyasztott támogatáshoz jutott hozzá – emlékeztetett a pénzügyminiszter, majd hozzátette: „a mihamarabbi végrehajtás továbbra is érdekünk, hiszen az alap eredeti célja éppen a gyors helyreállítás lett volna”.

A magyar kormány álláspontja változatlan: az eszköz hozzá tud járulni ahhoz, hogy az Európai Unió gazdaságai minél gyorsabban épüljenek vissza. A félidős értékelés azonban azt mutatja, hogy a kifizetés terén mintegy 100 milliárd eurós elmaradás van a korábbi tervekhez képest – közölte.

Varga Mihály arra is kitért, hogy a tagállami pénzügyminiszerek a Foglalkoztatási Szociálpolitikai Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) tagjaival közösen értékelték a szociális célú befektetések szerepét. Noha mindenki tisztában van azzal, hogy a szociális területen történő befektetések csak hosszabb távon hatnak, de fontosak, hiszen a társadalmi békéhez jelentős mértékben hozzá tudnak járulni – mondta.

Ezzel összefüggésben jelezte, a magyar kormány tavaly „nagyon komoly családtámogatási rendszert épített ki”. Az európai uniós országok között az egyik legszélesebb körű családtámogatási rendszere Magyarországnak van – húzta alá. A magyar költségvetés erre a célra éves szinten 3300 milliárd forintnyi támogatást tartalmaz – emlékeztetett.

A miniszter kijelentette: Magyarország úgy gondolja, hogy ez megtérülő befektetés, a demográfiai tendenciákon ugyanis már az elmúlt tíz évben is tudott változtatni.

„Az a célunk, hogy ezek a demográfiai irányok változatlanul a termékenységi szám növekedésével, a nagyobb gyermekvállalással, a népesedési trend megfordulásával járjanak együtt”

– tette hozzá.

A pénzügyminiszter végezetül elmondta, a tagországok támogatják a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója, Krisztalina Georgieva lejáró mandátumának meghosszabbítását. „Krisztalina Georgieva bírja az európaiak támogatását, Európa támogatását és az Ecofin támogatását is” – tette hozzá Varga Mihály.