Virág Barnabás: új szakaszba lép a monetáris politika
Az egynapos betéti gyorstenderek kamata és az alapkamat összezárását követően új szakaszba lép a monetáris politika, a jegybanki eszköztár egyszerűsödni fog, ugyanakkor az első számú „közellenség” továbbra is az infláció marad – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden online sajtótájékoztatón, a monetáris tanács kamatdöntő ülését követően.
Reálisnak tartotta a kamatok szeptemberi összezárására számító piaci várakozásokat, de megjegyezte, hogy a pénzpiaci közeg gyorsan változhat. Hozzátette, az európai energiaárak és a fizetési mérleg pozíciója is jóval kedvezőbb képet mutat, mint 2022 októberében, amikor a jegybank aktiválta az új eszközt.
Kiemelte, hogy a 13 százalékos alapkamat megfelel a kockázatok kezelésére, a piaci körülmények pedig lehetővé tették az egynapos tenderek kamatkondícióinak közelítését a megszokott ütemben.
A monetáris tanács döntött arról, hogy a kötelező tartalék választható részére fizetett kamat 100 bázisponttal, 15 százalékról 14 százalékra mérséklődik, szintén 100 bázisponttal csökken az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere tenderek kamata, és a kamatfolyosó felső széle is 100 bázisponttal 16,5 százalékra csökken – idézte fel.
Hangsúlyozta, hogy a kamatok összeérését követően a monetáris politika középpontjában továbbra is az inflációs cél elérése és a pénzpiaci stabilitás áll majd, a szigorú monetáris kondíciókra továbbra is szükség lesz. A jegybanki politika nem „robotpilóta” üzemmódban, hanem adatvezérelten, lépésről lépésre halad majd – fogalmazott.
A jövőbeli kamatpálya alakulásához támpontot a szeptemberi inflációs jelentés és az országkockázat alakulása adhat – erősítette meg.
Megemlítette azt is, hogy az eszköztár egyszerűsítése mellett a napi swap tendereket és diszkontkötvény aukciókat továbbra is aktívan használni fogja az MNB.
A monetáris politika dezinflációs hatásai egyre szélesebb körben hatnak, a dezinfláció folyamata zajlik a gazdaságpolitika minden területén, ősszel várhatóan egyszámjegyűvé válik az áremelkedés mértéke – jegyezte meg. Azt is hozzátette, hogy az inflációt 2024-ben tovább kell csökkenteni annak érdekében, hogy elérje a 3 százalékos jegybanki célértéket.
Az élelmiszerárak csökkenése augusztusban folytatódott, illetve a vállalkozások inflációs várakozásai is csökkentek, mindez pedig hozzájárul ahhoz, hogy az éves inflációs adat Magyarországon várhatóan a régiós mezőnyön belül marad – részletezte.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a második negyedévben újra csökkent a gazdaság teljesítménye, aminek a hátterében a magas infláció által okozott belső keresletvisszaesés és az elhalasztott beruházások állnak.
Rámutatott arra, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege továbbra is javul, és a 2023-ra korábban előrejelzett 2 százalékos hiánynál számottevően jobb lehet az adat az év végére. Megjegyezte, hogy a kormány elkötelezett a hiánycélok tartása mellett, amelyhez a lehetőségek is megvannak a kabinet kezében.