Csoda születik nekünk

A tíz évvel ezelőtti Városliget nem volt szívderítő látvány: elhanyagolt park pusztulófélben lévő műemlékekkel, a szocializmus idejéről itt felejtett, korszerűtlen épületeivel, leharcolt zöldfelületeivel, groteszk tükörképeként a Monarchia idején virágkorát élő városrész egykori méltóságának. Merthogy a Liget százötven éves története a kiegyezés előtti évben, 1866-ban kezdődött a Fővárosi Állat- és Növénykert megnyitásával, majd fél évszázad alatt kiépült az a történeti intézményi struktúra – fürdő, jégpálya, múzeum, park –, amelynek köszönhetően a Városliget fogalommá vált, és a nagyvárossá avanzsáló Budapesttel egyetértésben virágzott a boldog békeidők évei alatt. A Liget Budapest Projekt ambíciója nem volt más, mint e gazdag, egyedi, kulturális örökségre új minőséget építeni kortárs épületekkel, modern szolgáltatásokkal, úgy, hogy közpark jellege ne sérüljön.

Európa tetején

A tárlat e hatalmas vállalás legfontosabb állomásait mutatja be: videókkal, makettekkel – a méretes terepasztalt nézve olyan érzésünk támad, mintha a Szinyei-festményt idéző csíkos ligeti ballonon szállnánk a város felett –, fotóanyaggal, így előtte-utána képeken követhetjük nyomon ugyanannak a parkrésznek a korábbi és jelenlegi állapotát. Külön helyiséget szenteltek a projekt sarokköveként emlegetett, egyelőre még csak terveken létező Új Nemzeti Galéria makettjének és a látványterveket bemutató videóinstallációnak. A Pritzker-díjas japán SANAA építésziroda tervezte nagyvonalú, hatalmas levegős terekkel tagolt kortárs épületével kapcsolatban a kiállítás megnyitóján Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa elmondta, amennyiben 2025-ben elkezdhetnék építeni, 2028-ra már látogatókat fogadhatna az intézmény. A miniszteri biztos úgy fogalmazott, az építkezések teljes körű megvalósítása után Európa legkomplexebb és egyik legvonzóbb kulturális negyedévé válna a Városliget. A turizmust tekintve egyébként ma sem lehet ok a panaszra: az eddig átadott épületek igen népszerűek, a Liget látogatóinak száma az idén átlépte a hét és fél millió főt.

Ha valóban sikerülne az Új Nemzeti Galéria építését 2028-ra befejezni, úgy másfél évtized telne el a projekt teljes megvalósulásáig. Ezzel kapcsolatban Baán László hangsúlyozta, az új múzeum nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a megújult Városliget az egész világ számára látható módon felkerüljön Európa kulturális térképére: merthogy ez egy kiemelkedő kortárs építészeti minőséget képviselő művészeti múzeum nélkül aligha lehetséges.

Épület is lehet celeb

Egy ilyen mértékű projekt elkészülte óhatatlanul késedelmekkel járhat, a projektek eltolódása európai viszonylatban sem ritka: az amszterdami Rijksmuseum térszint alatti bővítését eredetileg öt évre tervezték, a teljes munkálatok azonban végül tízet vettek igénybe. A madridi Prado Museum térszint alatti kialakítása szintúgy tovább tartott, öt helyett tizenkét évig. A Liget Budapest Projekt jelentős része azonban mostanra mégis elkészült: megépült a Magyar Zene Háza, amely nemzetközi díjak sorát zsebelte be, kortárs építészeti műalkotásként – nyitása óta az egyik legtöbbet posztolt hazai épületként szerepelt a közösségi médiában –, izgalmas, sokrétű programkínálata okán sikeresen kapcsolódott be a fővárosi kulturális élet vérkeringésébe. Említhető az ugyancsak különleges építészeti megoldásaival számos nemzetközi elismerést magáénak tudó Néprajzi Múzeum, a teljes rekonstrukción átesett Szépművészeti Múzeum, az egykori neoreneszánsz Olof Palme Ház, amely Millennium Házaként született újjá, valamint a rekreációs elemek, mint a Városligeti Nagyjátszótér, a Sportcentrum, a futókör, az Ifjúsági Sportpályák, a Vakok Kertje, a Mőcsényi Mihály botanikus kert, a BalloonFly léghajó és kikötője, a kutyás élményparkok.

Vagy az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amely a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén kapott helyet, és a 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesében világszínvonalú múzeumi raktárak, restaurátor-műhelyek, laborok és kutatószobák létesültek. Itt működik a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet is. A Múzeumi Mélygarázs megépítése mentesítette a Ligetet a parkoló autók tömegétől, az egykori, rossz emlékű, kockaköves Felvonulási teret pedig a szellős, elegáns Promenád váltotta fel.

Ráadásul a városligeti építkezések az ország egy távolabbi pontjára is hatást gyakoroltak: az ugyancsak felújított és kibővített komáromi Csillagerőd mint új kulturális központ a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteménye több száz darabjának is otthonául szolgál.

Mára az élvonalban

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója egy ’56-ban Hollandiába szakadt urbanista ismerőse szavait idézve elmondta, ha az ember budai életérzést keres, Budára megy a Várba, ha pestit, akkor a Belvárosban sétál, és ha európainak szeretné érezni magát – az elmúlt évek fejlesztéseinek hála – kilátogat a Ligetbe. Szerinte mára a Liget Budapest Projekt új fogalommá vált a kulturális térben: a nemzetközi és a hazai kulturális élet vezető szakemberei egyfajta benchmarknak, azaz nemzetközi szempontból kiemelkedő referenciapontnak tekintik.

A Városliget Zrt. vezérigazgatója felidézte a projekt első időszakát, amikor sokan felvetették, mi értelme a bécsi Museumsquartier vagy a berlini Museumsinsel mintájára egy komplex kulturális koncentrációt létrehozni. Gyorgyevics Benedek úgy látja: az élet többszörösen visszaigazolta a projekt igazát, hiszen a megújult kulturális intézmények páratlan szinergiákat hoztak létre, és ez nem lett volna lehetséges, ha ezek az épületek a városban szétszórtan, barnamezős beruházásként, egymástól távol valósultak volna meg. A díjak sora, az épületek minősége, a kulturális kínálat mind arról mesél: a Liget mára a világ élvonalában helyezkedik el.