Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

Az úttörők nyomdokaiba lépő új nemzedéknek más a látásmódja, de kihívásokkal a fiatal borászok is szembesülnek. Ma már egyre több a lehetőség, kinyílt a világ, könnyen lehet külföldön is gyakorlati tapasztalatokat szerezni, akár ösztöndíjjal is. Ugyanakkor itthon meglehetősen telített a piac, és ez inspirálja az innovatív gondolkodást, a saját út megtalálását, mondja Borbély Tamás.

Kell a hordó!

A szülők által a Badacsonyban 1981-ben telepített első ültetvényekkel elinduló családi pincészet ma 21 hektáron gazdálkodik a borvidék névadó tanúhegye mellett a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy és a Bács-hegy dűlőiben. Legfontosabb szőlőfajtáik a kéknyelű, az ennek és a budai zöldnek a keresztezésével nemesített rózsakő és mindenekelőtt az olaszrizling. Ez a balatoni borrégió legfontosabb fajtája. Mindig megbízható birtokbor készíthető belőle, de egyes dűlőkben a legnagyszerűbb csúcsminőségre is képes. Szerencsére a fogyasztók is kezdik megérteni az olaszrizlinget.

A technológiai lehetőségek is sokat fejlődtek. Ma már itt, a badacsonyi borvidéken is sokan készítenek reduktív borokat, így mindenki megtalálhatja a kedvére való stílust. Borvidékünk egyediségét azért a komoly nemzetközi és hazai sikereket elérő helyi fajtákból készített, a termőhely karakterét hordozó borok adják. A vulkanikus talajban rejlő lehetőségeket ki kell használni. Ezen a téren van még bőven felfedeznivaló, vallja Borbély Tamás.

– Ki-ki maga választja meg a saját útját, mindegyik jó lehet. Mi a sajátunkban hiszünk. A hordós erjesztéssel, majd pár éves palackos érleléssel készült borok hosszan eltarthatók, és hitelesen megmutatják a Badacsonyi borvidék karakterét – mondja a fiatal borász.

Korábban írtuk

A kereskedelmi és a szakmai visszajelzések külföldön és idehaza is igazolják e felfogás igazságát. Borbély Tamás munkásságát 2020-ban az Év Bortermelője címmel ismerte el a Magyar Bor Akadémia. Ilyképp ő lett az eddig díjazottak sorában a legfiatalabb borász, és az első badacsonyi.

– Ez hatalmas megtiszteltetés, egyben nagy felelősség és kihívás is. Nem lehet hátradőlni, inkább még jobb teljesítményre törekszem – mondja.

A siker azonban nem jön magától, nagyon sok munka kell hozzá. A hagyományra építő innováció a szerves fejlődés biztosítéka, csak ebből születik kiugró minőség.

– A tömegtermelés korában leértékelődött olaszrizling mára a helyére került, ez harminc év tudatos munkájának köszönhető hazánk borvidékein. Szüleim vágták az ösvényt, én pedig igyekszem autópályává szélesíteni. A kéknyelű hosszú évtizedek nélkülözése után ma ismét reneszánszát éli, de még mindig sok törődést igényel, hogy megértsük és megmutassuk egyediségét. Azt már elmondhatom, hogy keresettebb a piacon, mint a világfajták. Sokat lendített az ügyön, hogy a badacsonyi kéknyelű bekerült a Nemzeti Értéktárba. E fajta esetében is a hordós erjesztés és érlelés emeli ki az egyediséget, ezt a meghatározó versenyek eredményei is igazolják – mondja Borbély Tamás, hozzátéve, hogy fontos lenne ehhez igazodó eredetvédelmi szabályozást megalkotni.

– El kellene jutni oda, hogy badacsonyi jelzővel csak hordóban készült, palackos érlelésű kéknyelű kerülhessen forgalomba. Csak így lehet az árban is érvényesíteni a bor valódi értékét – állítja a fiatal borász. Mint mondja, a márkaépítés időigényes folyamat, aminek része kell legyen a termék megfelelő piaci pozicionálása is. Ahogy fogalmaz, el kell érni, hogy a prémium borok prémium áron keljenek el, hiszen a biztos megélhetés adja a borászat jövőjét.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

A Somló a lényeg

A szakma alapja a jó ízlés. Ha ez megvan, akkor lehet jó bort készíteni, állítja Barcza Bálint. Az üknagypapa által 1920-ban alapított családi pincészetet irányító, ma hat hektáron, részben aktívan művelt, részben újratelepítendő, részben bérelt területen gazdálkodó fiatal somlói borász szerint a kóstolás formálja és finomítja az ízlést, a nemzetközi tapasztalatok pedig szélesítik a látókört. Ugyanakkor a borásznak tudnia kell, hogy mit akar, és tudnia kell döntéseket hozni.

– A természetes borban hiszek, minél kevesebb kénezéssel, beavatkozással akarok tiszta, jó somlói bort készíteni – mondja Barcza Bálint. Úgy látja, bár az általa képviselt borászati irányt sok kritika éri, ezek gyakran hozzá nem értésből fakadnak. – A hosszú idejű seprőn érlelés kénezés nélkül is stabilizálja a bort. Van olyan sommelier, aki szkeptikus volt, de miután megkóstolta a borainkat, elismerően nyilatkozott róluk – meséli a fiatal borász, hozzátéve, hogy a neves franciaországi Paul Bocuse Intézet vulkanikus tematikájú kóstolóján nagy sikert arattak a borai.

Gyümölcsöző a közös gondolkodás, ami főleg a fiatalok körében ma már a mindennapok része, mondja Barcza Bálint. Szerint Somló legfontosabb fajtája egyértelműen a juhfark, ugyanakkor a házasítások tudják legszebben kifejezni legkisebb borvidékünk adottságait. Az olaszrizling és a hárslevelű is fontos fajta itt.

– Mikroszintű kísérletezést folytatok. Nem fajtaborokat, hanem egyszerűen komplex, ásványos, vastag, jól érlelhető somlait akarok készíteni, hogy általuk megmutathassam a világszinten is egyedi, különleges vulkanikus terroirt, ami iránt idehaza is egyre több más borvidéken dolgozó kolléga is érdeklődik – fogalmazza meg ars poeticáját.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Csak természetesen

A hajósi Sziegl Balázs a szomszédos Nemesnádudvarról választotta élete párját, Petrát, ám jellemző e máig meglehetősen zárt közösségeket alkotó sváb gyökerű településekre, hogy csak a budapesti Kertészeti Egyetemen találkoztak, pedig előtte mindketten dolgoztak gyakornokként az egyik neves villányi pincészetnél, csak épp nem egy időben. Ahogy mondani szokták, a véletlen valójában Isten inkognitóban. A találkozásból házasság és család lett, nem mellesleg egy dinamikusan fejlődő borászat, amely igen magasra tette a mércét.

– Tizenévesen egyáltalán nem érdekelt a bor, a kötelező családi szüreteket nyűgnek éreztem. Érettségi után fogalmam sem volt, mit kezdjek magammal. Édesanyám ötletére beiratkoztam a budafoki Soós István Borászati Szakképző Iskolába. Az ott töltött két év keltette fel az érdeklődésemet. Végül egy szívességért kapott ajándék parcellával és egy hordóval elkezdődött a történetünk – mesél a sorsszerű kezdetekről Sziegl Balázs.

Az ifjú borász aztán a Kertészeti Egyetemen szőlőtermesztés szakirányú agrár­mérnökként végzett, párja, Petra pedig szőlész-borász szakmérnöknek tanult. Mint Sziegl Balázs mondja, meghatározó volt egy, a villányi Sauska-pincészetnél eltöltött szüret, az ott tapasztalt precizitás, fegyelmezettség. Ám mégis más irányban indultak el.

– Méretbeli okokból nem versenyezhetünk a nagyüzemekkel, az organikus borászkodás egyébként is lelki igény volt nálunk. Őszinte, egyedi borokat akartunk készíteni. Ma már tudjuk, hogy ez járható út – mondja a fiatal borász.

A szerencse ahhoz szegődik, aki megszolgálja. Sziegl Balázsék megdolgoztak érte, így tudtak apránként jó és még jobb területeket vásárolni, néha a szülők előzetes meghitelező segítségével, de kitartóan, elszántan. 2014 óta csak a saját borászatukat építgetik. Ma 10 hektáron gazdálkodnak, fő fajtáik az olaszrizling, a kövidinka, a hárslevelű, a kékfrankos és a legnagyobb kedvenc, a kadarka. Sziegl Balázs a szakdolgozatát is e fajtának szentelte. Legkiválóbb dűlőik a Herreberg és a Hársfás út.

– A Hajós-Baja borvidék egyik problémája, hogy nincs kialakult identitása. Túl sok fajtából készül túl sokféle bor. Mi a könnyed, gyümölcsös vörösborokban látjuk a legnagyobb potenciált. Organikus, más néven bioműveléssel dolgozunk, van is hivatalos minősítésünk. Filozófiánk lényege, hogy nem a szőlő esetleges betegségeit akarjuk kezelni, hanem a növény természetes immunrendszerének megerősítésével a megelőzésre törekszünk. Nem használunk felszívódó permetszert, rézzel, kénnel, illóolajokkal, gyógynövénykivonatokkal dolgozunk. Utóbbiakat magunk készítjük, a csalán például igazi jolly joker, de a mezei zsurló, a fahéj, az édeskömény is jótékony hatású. Ugyanúgy, ahogy a humán gyógyászatban. A fűzfavesszőtea valódi immunerősítő bomba a szőlőnek – avat be a természethű módszerekbe Sziegl Balázs. Úgy látja, hogy a bioborokat ma már egyre jobban értik és keresik a fogyasztók.

Közel 50 taggal működik a Junibor, a fiatal borászok szakmai közössége, amelynek immár a trianoni határokon túli tagjai is vannak a felvidéki Csernus Károly és a nagyváradi Darabont Betty személyében. Az egyesület nemrég tartott tisztújításán ifjabb Tiffán Zsolt lett a közösség elnöke, aki tervei szerint tovább erősíti a Junibor szakmai ismeretterjesztő tevékenységét. Az egyesület tagja, ifjabb Figula Mihály nyerte el az idén az Év Bortermelője címet.

A magyar bor visszatért című összeállításunk további cikkei ide kattintva olvashatók.