A kormánypártok öt kutatóintézet szerint is megőrizték támogatottságukat
A kormánypártok megőrizték támogatottságukat, míg a baloldali összefogás pártjaira kevesebben szavaznának, mint 2022-ben – derült ki öt közvéleménykutató intézet közösen rendezett politikai évnyitó kerekasztal-beszélgetésén csütörtökön, Budapesten.
Az Alapjogokért Központ, a Magyar Társadalomkutató Kft., a Nézőpont Intézet, a Reál-PR 93 és a Századvég a rendezvényen bemutatott felméréseiből az látszik, hogy a Fidesz-KDNP mellett várhatóan a Demokratikus Koalíció (DK), a Mi Hazánk, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, illetve egyes kutatóintézeteknél a Momentum szerezhet mandátumot az idei európai parlamenti választáson.
A felszólalók egybehangzó véleménye szerint a 2022-es baloldali összefogás veszített támogatásából.
Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója elmondta: a Fidesz-KDNP stabilan vezeti a politikai pártok közti versenyfutást, egy most vasárnapi választáson a biztos szavazók 51 százaléka voksolna rájuk.
Megjegyezte: a balliberális térfélen azonban jelentős változások történtek. A DK 11 százalékkal az ellenzék vezető ereje, rajtuk kívül csak a Mi Hazánk (10 százalék) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (9 százalék) ugraná meg az öt százalékos bejutási küszöböt. Mindez azt jelenti, hogy az „ellenzékváltó hangulat” továbbra is látható – emelte ki.
Juhász Gyula, a Magyar Társadalomkutató Kft. kutatási igazgatója decemberi becsléseiket ismertetve szintén a kormánypártok jelentős, 49 százalékos támogatottságára mutatott rá. Felmérésükben a DK (10 százalék), a Mi Hazánk (10 százalék) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (10 százalék) parlamentbe jutását valószínűsítik.
A kutatási igazgató jelezte: a 2022-es baloldali összefogás pártjai sok szavazatot vesztettek, és ennek nyertesei a különutas pártok, a Mi Hazánk és a kutyapárt lettek.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője elmondta: januári friss kutatásuk szerint 55 százalékos részvételt várnak az európai parlamenti választáson, ami ugyan elmarad egy országgyűlési választási részvételtől, de EP-választáson ilyen magas részvétel még nem volt.
Hangsúlyozta: a kormánypártok „a nehéz időkben” is megőrizték a biztos szavazók körében mért támogatottságukat (50 százalék), a baloldali összefogás pártjai viszont együttesen csak a 30 százalékot érték el. Ez utóbbi a legmagasabb becsült érték az öt kutatóintézet felméréseiben, jelentősen elmaradva a 2022 áprilisi eredményeiktől.
Mráz Ágoston Sámuel arról is beszélt: az öt százalék alatti pártok – például a Párbeszéd, az MSZP és a Jobbik – esetében valószínűsíthető, hogy felmerül az összefogás gondolata, azonban az általuk 14 százalékra mért DK súlya egy esetleges ilyenfajta összefogásban jelentős, megkerülhetetlen lesz a baloldalon.
Szerintük a DK mellett a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyaránt 8-8, míg a Mi Hazánk 7 százalékot szerezne.
Bánki András a Reál-PR 93 elemzője is stagnálónak minősítette a kormánypártok támogatottságát (47 százalék), azonban a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot 11 százalékkal ők mérték a legmagasabbra. Hozzátette: ez a támogatottság várhatóan csökken majd a szavazók számának ingadozása miatt. A Reál-PR 93 elemzője szerint a DK 12, a Mi Hazánk 8, míg a Momentum 6 százalékot kapna.
Úgy fogalmazott: a 2022-es választások óta alakult pártok ugyan megjelentek a periférián, de messze vannak attól, hogy ez mandátumot jelentsen nekik.
Stefkovics Ádám, a Századvég kutatóintézeti igazgatója közölte: a Fideszt ugyanoda mérik, ahol a 2019-es EP-választáson végzett (51 százalék), a nagy kérdés az lesz, hogy mögöttük a DK (11 százalék), a Momentum (8 százalék), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (9 százalék) és a Mi Hazánk (10 százalék) közül ki szerez majd mandátumot és hányat.
Meglepetésnek tartaná, ha az MSZP és a Jobbik mandátumot szerezne – mondta, és egyetértett abban: a kampányban dől el, hogy a kutyapártot mennyire tartják viccpártnak, és mennyi támogatást tud szerezni.