A Leghősiesebb Város

Az elmúlt évtizedben óriási lendülettel zajlottak az uniós, hazai költségvetési és önkormányzati forrásból megvalósuló, több milliárd forint értékű várfelújítási programok Szigetváron. Kisebb rekonstrukciós munkák már 2012-től elkezdődtek, a híres ostrom 450. évfordulójára, 2016-ra szóló előkészületként, majd a komplexum felújítása több szakaszban folytatódott. Az erődítmény helyreállított kazamatasorát és az ott berendezett interaktív tárlatot májusban adták át.

Szigetvár üzenete

„…mindnyájan bezárkózva megfogadjuk, hogy kívánunk… a kereszténységnek ezen édes és végtelenül elpusztult hazánknak hűségesen és állhatatosan, valamint vidám arccal, vérünk hullásával, s ha a sors úgy hozza, fejünk vesztésével is szolgálni.” Zrínyi Miklós horvát–szla­vón–dalmát bánnak, hazánk dunántúli főkapitányának sorai ezek, amelyeket jó barátjának, az elhunyt nádornak az özvegyéhez, Nádasdy Tamásnéhoz intézett Szigetvár ostromának évében. A prófécia 1566. szeptember 7-én teljesedett be. Ezen a napon rohant ki Zrínyi hűséges katonáival a belső várból, hogy vitézeivel együtt haljon hősi halált a hatalmas török túlerővel szemben.

A megújult várkertben általános iskolás gyerekeknek magyarázza az egykori csata történéseit Salamon Ferenc, a Magyar Örökség díjas Szigetvári Várbaráti Kör elnökhelyettese. A modern kori várkapitány néhány korabeli kardforgatási fortélyra is megtanítja a lelkes „vitézeket”.

– Az önfeláldozó szigetvári hősök tisztában voltak végzetükkel. A visszaemlékezések szerint kétszáz janicsár egyidejű golyózápora fogadta a várból kitörőket. Zrínyi, akit két lövedék is eltalált, azonnal elesett. Levágott fejét lándzsára tűzték, majd elküldték a Győr mellett állomásozó és Bécset védő I. Miksa Habsburg-házi uralkodónak. A várkapitány levágott feje Győrből Csáktornyára, a Zrínyiek horvátországi birtokára került, ott helyezték végső nyugalomra. Szigetváron maradt megcsonkított holttestét eltemették ugyan a törökök, ám a sírhelyet titokban tartották, nehogy kegyhellyé váljon.

A belső várban tárolt hatalmas mennyiségű lőpor a törökök benyomulását követően felrobbant, a detonációt a száz kilométerre levő Nagykanizsán is észlelték. A vár lényegében elpusztult.

– Zrínyi Miklós önként vállalta a vár védelmét, és a mártírhalált a közösség, a nemzet és az európai kereszténység javára. A szigetvári vitézek történetének hiteles bemutatásával ezt a példátlanul hősies és hazafias hozzáállást szeretnénk hangsúlyozni, ugyanakkor igyekszünk felhívni valamennyi korosztály, de különösen a fiatalok figyelmét a kereszténység védelmének különös jelentőségére is.

Megállítani Szulejmánt!

Ezt a címet kapta az a különleges interaktív kiállítás, amelyet a felújítást követően a korábban használaton kívüli kazamatasorban helyeztek el. A masszív téglafalú, boltozatos épület Zrínyi idejében még nem állt. A modern múzeumnak is otthont adó egykori laktanyát az 1700-as évek elején építették, és a Rákóczi-szabadságharc idején harcoló alakulatok elszállásolására, fegyvereik raktározására használták. Abban az időben ugyanis a terület ismét logisztikai központtá vált.

Különleges szemüvegek, kivetítők, monitorok, terepasztalok segítségével időutazáson vehetünk részt, amelynek során a település és a vár keletkezésének történetével, az erődítmény falai között lezajlott csata drámai pillanataival ismerkedhetünk meg.

– Digitális kérdezz-felelek modulok segítségével a látogatók rögvest tesztelhetik is a tárlaton megszerzett tudásukat – jegyzi meg Málek Andrea, Szigetvár városának önkormányzati képviselője. – Különös attrakcióként egy 70-es évekből származó valódi Ikarus buszt is elhelyeztünk, amelyben a modern kor embere látványos videófilm segítségével több száz évet repülhet vissza az időben. A virtuális séta a vár fénykorától a 122 éves török megszálláson át a XVIII. század első feléig köti össze a különböző idősíkokat. Külön termet szenteltünk a szigetvári hős dédunokája, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós által írt Szigeti veszedelem című eposz bemutatásának, amelyben a szerző egy évszázad távlatából állít emléket legendás hírű felmenőjének.

A vállalkozó kedvűek a múzeumban magukra ölthetik a korabeli viseleteket, kezükbe foghatják a végvári vitézek és janicsárok fegyvereinek replikáit, de arra is rácsodálkozhatnak, milyen kiváló fizikumuk kellett hogy legyen a katonáknak, akik 10-20 kilogramm súlyú láncos sodronyingben és páncélruhában indultak élet-halál harcba.

A várfalak titka

A várat évszázadokkal korábban mocsár vette körül. Szulejmán szultán Horvátország felől érkező hatalmas tábora a belső vártól pár kilométernyi távolságra, a turbéki dombtetőn állomásozott, ahonnan hadvezérei az egész várost és az erődítményt is könnyedén szemmel tarthatták. De a védművekkel megerősített földsáncon tartózkodó várkapitány is végigpásztázhatta a török turbánok végtelen rengetegét.

Az ostrom során rommá lőtt erődítményt a hódítók építették újjá és erősítették meg bástyákkal, valamint három méter vastag és hat-nyolc méter magas kőfallal. Lényegében ebben az állapotában látható ma is. Bár Zrínyi és katonái soha nem jártak a vörös kövekkel megerősített védőfalon, az utóbbi években rendbe hozott, körbejárható, egy kilométer hosszan húzódó sáncon sétálva valahogy mégis érezni a végvári vitézek jelenlétét. Innen tekintünk le a várudvaron található jelképes kirohanási hídra, illetve a 400., valamint a 450. évfordulóra emelt emlékművekre. A kirohanás valódi helyszíne azonban minden bizonnyal a vár jelenlegi főbejáratától távol, a múzeumként üzemelő kazamatasor alatt található.

A várfalról jól látható a török által az erődítmény eleste után emelt dzsámi is. A hódoltság korában szakrális helyként tisztelt épületet az elmúlt években eredeti állapotában állították helyre. A csonka tornyú dzsámi Mekka felé tájolt imafül­két, valamint török, arab és perzsa feliratú falszövegeket rejt. Az imaházban a régészeti ásatások során talált különleges tárgyak sorakoznak: csinkapuska faragott csontlemeze, kovakő, ólom puskagolyó, cipőpatkó, török pipa. De fényképek segítségével megismerhetjük annak a magyar kutatócsoportnak a munkáját is, akik 2015-ben a turbéki szőlőhegyen felfedezték a megszállók zarándokvárosát vagy más néven türbéjét. A Szulejmán szultán síremlékét, mecsetet, derviskolostort, fogadót és szálláshelyet is magában foglaló épületegyüttes helyének azonosítása igazi világszenzáció. A tárlaton a türbe ólomkupolájának egy darabkája is felfedezhető.

A 2015-ben átadott Látogatóközpont igényesen kialakított Vármúzeuma korabeli és reprodukált katonai és dísztárgyak segítségével hagyományos módon idézi meg Szigetvár múltját. Látható itt a várban valaha szolgált kapitányok névsora, a lakosság 1550. évi teljes névjegyzéke, korabeli vármetszetek, főúri ajándéknak szánt fegyverek, eredeti ágyúgolyó és mellvért, megégett török imakönyv és jatagán, korhű ruhák másolatai és egyéb használati tárgyak. A kitörést hitelesen megörökítő képzőművészeti alkotások között szerepel Székely Bertalan Zrínyi kirohanása című festményének másolata is.

– Szemben a legendákkal Zrínyi nem lóháton, hanem gyalog, páncélzat nélkül, ünnepi ruhájában, fején fehér kócsagtollas süveggel, kezében őseitől örökölt karddal, katonái élén rohant ki a várból – mondja Salamon Ferenc.

Erről is mesél a szigetvári Zrínyi-vár, amelyet idén az Év Emlékhelye kitüntetéssel jutalmazott a Nemzeti Örökség Intézete. Az erődítményben naponta viseleti és fegyverbemutatókkal, rendhagyó történelemórákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, illetve családi rendezvényekkel várják a látogatókat. A kegyeleti megemlékezéseket minden évben szeptember 7-én, a kirohanás évfordulóján tartják, hogy ezzel is hozzájáruljanak a Zrínyi-kultusz továbbörökítéséhez. Évente növekvő számú, csaknem 40 ezer látogatót fogadnak.