A tehetségeket fenyegető legnagyobb veszélyről is beszélt Orbán Balázs

Orbán Balázs elsősorban a közönség előzetesen feltett kérdéseire válaszolt. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnökeként van tapasztalata a tehetséggondozásban, és hangsúlyozta, hogy egy kisebb nemzet, mint a magyarság – a Kárpát-medencében élő külhoni honfitársainkkal kiegészülve – végképp

nem engedheti meg magának a tehetségei elpazarlását.

Ezért van szükség a nemzeti tehetséggondozás rendszerének alapos és szerteágazó – akár államilag is támogatott – kiépítésére, hiszen az egyre élesebb nemzetközi versenyben is helyt kell állnunk.

Ugyanakkor a magyar tehetségeket fenyegető legnagyobb veszély éppen az, hogy – a jó értelemben vett világpolgárságon túl – egy olyan globalista, kozmopolita elitbe kerülnek, ahol már nem lesz számukra magától értetődő érték a magyarságuk, és nem akarják az anyaországot segíteni. „Nemcsak a jegesmedvét, a búbos bankát is meg kell menteni” – foglalta össze szimbolikusan a nemzeti tehetséggondozás programját Orbán Balázs.

A miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta, hogy a mai jobboldali, nemzeti érzésű fiataloknak egy drasztikusan változó, kiszámíthatatlan, veszélyes világban kell helytállniuk – elég csak a több mint egy éve zajló ukrajnai háborúra utalni, amit senki sem látott előre, és amely bármikor harmadik világháborúvá, sőt akár atomháborúvá fajulhat. Ebben a veszélyes világban hatalmas érték, hogy Magyarországon 

az elmúlt harminc évben kialakult egy tapasztalt, ütésálló, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó politikai közösség, akiktől tanulni lehet.

Magyarországnak a multipolárissá alakuló új világrendben még inkább szüksége van arra, hogy minél több nemzetközi szereplővel „összekapcsolódjunk”, együttműködjünk abban, amiben lehet.

„Katonai együttműködés a NATO-n belül. Gazdasági együttműködés az unión belül. Közép-európai regionális politika a V4-en belül. Illegális migráció elleni küzdelem a Balkán és Duna-országok mentén. Új gazdasági perspektívák és energetikai lehetőségek feltárása a türk államokon keresztül. Intenzív együttműködés Izraellel. Az „Egy övezet, egy út” együttműködésen keresztül a keleti és nyugati technológia találkozása Kínával. Dél-koreai beruházások behozatala” – sorolta a miniszterelnök politikai igazgatója a magyar külpolitikai stratégiai megközelítés előnyeit, ami a V4-együttműködésnek is új dinamikát, sőt megkerülhetetlen szerepet adhat.

Egy ilyen sokszereplős, soktényezős, több szintű nemzetközi kapcsolatrendszerben persze nem lehet kivédeni azt, hogy időnként politikai súrlódások, érdek- és értékkonfliktusok keletkezzenek. 

A magyar külpolitika ezeket a konfliktusokat nyíltan felvállalja a nagyhatalmak és a globális média állandó nyomásgyakorlásával szemben (gyakran mások helyett is), ugyanakkor 

mi talán jobban megértjük a nemzetközi partnereink álláspontját, mint ők a miénket.

A teljes beszámoló ITT olvasható.