A számok igazolják a rezsipolitikát
A balliberális tömb vezető politikusainak nyilatkozataiban visszatérő elem a rezsicsökkentés pozitív hatásainak megkérdőjelezése, a hatósági árak indokoltságának a kétségbe vonása, továbbá annak sugalmazása, hogy az intézkedés révén a lakosság összességében hátrányosabb helyzetbe került. Pedig ezek az állítások egytől egyig hamisak a Századvég elemzése szerint.A baloldali erők miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a közelmúltban „hatalmas átvágásnak” nevezte a rezsicsökkentést, majd több meghatározó balliberális politikus is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. A Századvég Gazdaságkutató utánajárt annak, hogy a rezsicsökkentés milyen pénzügyileg számszerűsíthető eredménnyel járt a magyar fogyasztóknál – írja a Magyar Nemzet.
Szél Bernadett, a Momentum országgyűlési képviselőjelöltje januárban „rezsilegendának” titulálta a rezsicsökkentést, míg V. Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja szerint a „rezsicsökkentés óriási hazugság”. Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szerint a rezsicsökkentés „látszatintézkedés”, amellyel a kormányzat a közműszámlákon hirdetheti a „propagandaintézkedéseket”.
A kritikák nem testesítenek meg érdemben eltérő megközelítést az elmúlt években képviselt baloldali véleményektől.
Az MSZP részéről Szabó Imre 2013-ban úgy látta, hogy a kormányzat „egyetlen forintot sem tett hozzá a rezsicsökkentés érdemi programjához, és nem segített a rászorulókon”, míg párttársa, Gúr Nándor szerint „a tízszázalékos rezsicsökkentés úgy általában véve semmit nem hoz”. Schmuck Erzsébet, az LMP jelenlegi társelnöke 2014-ben „nem létező rezsicsökkentésről” beszélt, Kiss László, az MSZP egykori és a Demokratikus Koalíció jelenlegi politikusa „rezsiblabla” helyett „valódi tetteket” sürgetett, Kepli Lajos, a Jobbik egykori országgyűlési képviselője úgy vélte, hogy „a társadalom egészében ez a rezsicsökkentés, ennek a hatása nem érezhető”.
A baloldal állításaival szemben a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar háztartások – az intézkedés bevezetésétől 2021-ig – összesen 2600 milliárd forintot takarítottak meg. Egy háztartás mintegy 627 ezer forintot – havi bontásban hatezer forintot – tudott más célokra fordítani a rezsiszámláin kívül.
A teljes cikk elolvasható a Magyar Nemzet oldalán, IDE kattintva!