Bakondi György felidézte: miután a magyar kormány 2015-ben megkérdezte az emberek véleményét, három és félmillióan úgy vélték, nem szabad engedni, hogy ellenőrzés nélkül tömegek özönölhessenek át az országon. Ezért műszaki és jogi határzárat hozott létre, ami miatt szüntelen támadások érték Magyarországot.

Hirdetés

Bár számtalan ország határán van kerítés, azok „jó kerítések”, amelyeket senki sem bánt – mondta. „A miénk ezek szerint nem jó”, hiszen számos kötelezettségszegési eljárás indult miatta – fogalmazott a főtanácsadó.

Hozzáfűzte, a migrációs paktumban szó van a határ közelében létrehozandó, több ezres migránstáborokról is, a magyarországi tranzitzónákat viszont bezáratták annak idején – emlékeztetett.

Az utóbbi hónapokban nagy vita zajlott a migrációs paktumról, sok üzengetés, fenyegetőzés is volt, a Frontex, az európai szintű határőrizettel foglalkozó szervezet igazgatója pedig arról beszélt, hogy egyszerűsíteni kell az átjutást. „Mintha a Frontex kvázi európai utazási iroda lenne”, ahelyett hogy a külső határok őrizetét segítené – fejtette ki Bakondi György.

Korábban írtuk

Azt mondta, gyors ütemben, a saját eljárási szabályaikat is áthágva „erőltették át” a paktumot, egy politikai határozatot; most zajlik a végleges szövegezés, és március-áprilisban lehet számítani a végleges szöveg elfogadására.

Kitért arra, hogy most sok ország próbál megoldást keresni a nemzeti érdekeik érvényesítésére, hiszen a lakosság véleménye mindenütt jelentősen megváltozott 2015 óta. Félelmet keltettek a Hamásszal szembeni háború kapcsán tavaly Nyugat-Európa-szerte lezajlott százezres antiszemita tüntetések, így az egyes országok keresik a megoldást, de „nem szeretnek a központ akaratával nyíltan szembeszegülni” – tette hozzá a főtanácsadó.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kitart a nemzeti érdekek védelme mellett. A migrációs paktum végleges szövegén „lehet még csiszolgatni”, ezen a magyar diplomácia „teljes fordulatszámon” dolgozik – közölte Bakondi György. Megjegyezte: elfogadhatatlan, hogy egy migránst be kell engedni azután, hogy például rálő a határt védőkre, leteszi a géppisztolyt, átmászik a kerítésen és politikai menedékjogot kér.

Az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában a belbiztonsági főtanácsadó a helyzetet értékelve kijelentette, sokszorosára növekedett a Horvátországból Szlovénián keresztül Ausztria vagy Olaszország felé tartó illegális migráció. Romániába pedig legálisan mennek be munkavállalási célból a migránsok, majd elszöknek és illegálisan próbálnak Magyarországra jutni, aztán amikor elfogják őket a határon, bejelentik, hogy politikai menedékjogot kérnek.

Szerbiában a tavalyi év utolsó hónapjaiban egy komoly rendvédelmi-titkosszolgálati akciósorozat kezdődött, ami a határ menti területet felosztó, felfegyverzett bűnözői csoportok felszámolására irányult, illetve a migránsok elszállítására – folytatta Bakondi György. Hozzáfűzte, most is vannak jelentős csendőri erők a területen a rendőrök mellett, ennek hatására valamelyest csökkent a nyomás a déli határon.

Azonban a januárban elfogott, több mint 180 határsértő nem kevés – figyelmeztetett a főtanácsadó. Felvetette azt az eshetőséget, ha a rendőri erők nem tartózkodhatnának a határon a hazánkat sújtó büntetések miatt.

A magyar miniszterelnök kezdeményezésére létrejött módszert nagyon jónak ítélte a főtanácsadó, amely szerint szerb, magyar és osztrák rendőri erők az észak-macedón határon teljesítenek szolgálatot, és már ott kiszűrik, feltartóztatják az illegálisan érkezőket.

Közölte: a prognózisok alapján minden fő migrációs útvonalon növekedés várható. Azt mondta: a Gázai és a Száhel-övezet helyzetét tekintve a migrációs paktum nem a megoldás felé mutató lépés, valamennyi eleme elfogadhatatlan a magyar kormány és a nemzeti konzultáción résztvevők nagy többsége szerint is.

A paktum értelmében táborokat kellene létrehoznunk akár több tízezer fő befogadására, és ha nem tudjuk a meghatározott időn belül elbírálni a menedékkérelmet, akkor be kellene engednünk az ott lévőket a kvóták szerinti elosztással, „amiről a baloldali, liberális média végig állította, hogy ilyesmiről nincs is szó” – mutatott rá a főtanácsadó. Hozzátette, az EU döntené el, hány főt kellene befogadni, ellátni, elhelyezni, a menedékkérelem elutasítása esetén pedig visszaszállítani oda, ahonnan jött, „ami lehetetlen, hiszen azt sem tudjuk, honnan jött”.

Akiket nem fogadna be az ország, azok után kilencmillió forintot kellene fizetni, az úgynevezett „válsághelyzetben” pedig újabb tömegek özönlenének be – hívta fel a figyelmet Bakondi György.