Az utóbbi évtizedek demográfiai adatai azt mutatják: a magyar családok érzékenyen reagálnak a családpolitika változásaira. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt arról kérdeztük, miként alakult a házasodási és gyermekvállalási kedv a családtámogatási rendszer gyökeres átalakítása óta.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Az ország komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy változtatni tudjunk a demográfiai helyzeten. Ön szerint az utóbbi nyolc év családpolitikai intézkedései elérték a céljukat?

– 2010-ben családpolitikai fordulatot hirdettünk meg, és ez a fordulat meg is történt. A korábbi rövid távú, szűk látókörű, önpusztító gondolkodásmódot felváltotta az a kormányzati logika, amelynek alapján a döntéshozatalt alapvetően meghatározzák a demográfiai szempontok. A három fő pillér: a gyermekvállalás, gyermeknevelés költségeinek csökkentése, a felelősségteljes gyermekvállalás támogatása, illetve annak a gondolatnak a népszerűsítése, hogy a gyermek érték. A költségvetési támogatásokat is megemeltük, jövőre 2010-hez képest kétszer annyit, kétezermilliárd forintot fordítunk családtámogatásokra. Ez azt jelenti, hogy egy egygyermekes család összesen majdnem kétszer, egy két- és háromgyermekes pedig csaknem két és félszer több támogatást kap gyermekei felneveléséhez, mint a 2010 előtti időszakban. Azt tapasztaljuk, a magyar emberek számára az a legfontosabb, hogy gyermekeiket biztonságban és megfelelő anyagi és erkölcsi támogatás mellett, felelős módon nevelhessék fel. Ezért nyújtunk segítséget az ifjú házasoknak, az otthonteremtés és a gyermekvállalás előtt állóknak, a nagycsaládosoknak, valamint azoknak az édesanyáknak, akik a gyermekvállalást követően visszatérnek a munkába, de azoknak is, akik otthon maradnak. Természetesen segítjük az időseket is.
 

– Mindezek hatására változott a házasodási és a gyermekvállalási hajlandóság?

– Büszkén jelenthetjük ki, hogy a házasság nem ment ki a divatból, sőt Magyarországon reneszánszát éli. A kutatásokból is látjuk, hogy a fiatalok bátrabban mernek tervezni, kiszámíthatóbbnak, biztonságosabbnak érzik a jövőjüket, mint korábban. Míg 2002 és 2010 között drámaian csökkent a házasságkötések száma, addig az elmúlt években nagyságrendileg 15 ezerrel több az esküvő, mint 2010-ben. Ezzel párhuzamosan csökkent a válások száma. Olyan lehetőségeket kínálunk a fiataloknak, amelyek miatt érdemes Magyarországon élni, dolgozni, családot alapítani. A 35 év alattiak számára ingyenessé tettük egy nyelvvizsga megszerzését, ami fejenként 34 ezer 500 forintos támogatást jelent. Ezenkívül júliustól térítésmentessé vált a húsz év alattiak számára a KRESZ-tanfolyam és -vizsga. Ez a 25 ezer forintos támogatás évente legalább harmincezer fiatalt érint, erősítve munkavállalói pozícióikat. Családbarát az adórendszer, segítjük a fiatalok munkavállalását és otthonteremtését.
 

– Mindez valóban növelheti a fiatalok biztonságérzetét. Ez megmutatkozik a demográfiai mutatók alakulásában is?

– Még sok a dolgunk, annak ellenére, hogy az eredmények jelentősek. A gyermekvállalási kedv a 2011-es 1,23-as szintről 2017-re 1,50-re emelkedett, ami 1996 óta nem volt ilyen magas. A térségünkben olyan országokat előztünk meg, mint Lengyelország, Szlovákia vagy Horvátország. Célunk, hogy 2030-ig a termékenységi ráta a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es értékre növekedjen.


– Az ellenzék gyakran vádolja a kormányt azzal, hogy nem tesz eleget azért, hogy itthon tartsuk a fiataljainkat, és nem költünk eleget a családok támogatására. Többnyire a családi pótlékot emlegetik álláspontjuk igazolására.

– Nézzünk néhány konkrétumot! Az otthonteremtés fő elemére, a csokra 2015 és 2018 között eddig 224 milliárd forintot fordítottunk, év végéig további 55-60 milliárd forintot költünk e célra, jövőre pedig körülbelül 100-110 milliárd forintot tervezünk. A bölcsődei férőhelyek növelésére fejlesztési forrásból a 2014–2020-as időszakban 116 milliárd, központi költségvetési forrásból 2017–2018 között mintegy 5,7 milliárd, jövőre további 1,5 milliárd forintot fordítunk. A gyermekétkeztetés támogatása is jelentősen emelkedett, hiszen 2010-ben 29 milliárd forint jutott erre, ehhez képest 2011–2018 között 461 milliárdot tettünk a rendszerbe, 2019-ben plusz 79 milliárd forintot szánunk a gyermekétkezés támogatására. A tankönyveket az első kilenc évfolyamon ingyenessé tettük, ez eddig 67 milliárd forintot igényelt, 2019-ben plusz 11 milliárd forintot fordítunk erre a célra. Adókedvezményekre – ilyen a családi adókedvezmény, az első házasok kedvezménye, a Munkahelyvédelmi Akcióprogram – eddig 1930 milliárd forintot költöttünk, 2019-ben pedig plusz 356 milliárd forintot különítettünk el erre a költségvetésből.


– Milyen új családpolitikai intézkedések várhatóak? Milyen anyagai vonzatai vannak a tervek megvalósításának?

– 2019-ben minden eddiginél több pénz, 2004 milliárd forint jut a családok támogatására, amely 75 milliárd forinttal több, mint 2018-ban. Amint már említettem, ez az összeg több mint kétszer annyi, mint amennyit a balliberális kormány 2010-ben fordított a családokra. Ezt az összeget befektetésnek tekintjük a jövőbe, a gyermekeinkbe, a magyar családokba. Az egyéb munkaalapú családtámogatásokra, így a csecsemőgondozási díjra (csed), a gyermekgondozási díjra (gyed) és a várandósság alatt járó táppénzre jövőre 265 milliárd forintot fordítunk, 14 százalékkal többet, mint idén. Jövőre is az egyik legfontosabb célunk a családok támogatásának erősítése. Ennek egyik eszköze 2011 óta a családi adórendszer, amely alacsony személyi jövedelemadót és családi adókedvezményt biztosít. 2019-ben tovább nő a kétgyermekesek adókedvezménye. Két gyermek esetén az adókedvezmény a 2015-ös havi 20 ezer forintos szinthez képest 2019-ben már a duplája, 40 ezer lesz. Ennek köszönhetően közel 350 ezer családnál marad több pénz. A családbarát adó- és járulékkedvezményekre összesen csaknem 400 milliárd forintot fordítunk jövőre, ez mintegy 10 százalékkal több az ideinél. Ebből a családi adókedvezményekre 355 milliárd forint jut. 2019-ben minden eddiginél több pénzt fordítunk az otthonteremtés támogatására, és jövőre 10 milliárdot biztosítunk a családbarát szülészetek kialakítására. Az intézkedés célja, hogy méltó körülmények fogadják a családokat minden szülészeti osztályon, ahol a legnagyobb biztonságban adhat életet az édesanya gyermekének.


– A számok imponálóak. Az is szembeötlő, hogy egyre több babakocsit toló édesanyát, édesapát látni az utcákon. A világhálón azonban folyamatosan szaporodnak az úgynevezett szülésellenes blogok, a közösségi oldalakon időről időre kampányok kezdődnek a gyermekvállalás ellen. Mi a véleménye e jelenségekről?

– Szerencsére efféle írások még nem jutottak el hozzám, és rákeresve is csak elvétve találtam ilyen jellegű megnyilatkozásokat, akciókat. Ez arra utal, hogy hazánkban egy-két liberális megmondóembert leszámítva nem népszerű ez a vélekedés, sokkal inkább a családközpontúság, a családbarát gondolkodás a jellemző. A gyermekvállalás nem politikai kérdés, hanem a legszemélyesebb közügy, amihez a kormánynak minden tőle telhető támogatást meg kell adnia. Mindig lesznek olyanok, akik megszüntetnék a családokat, eltörölnék a nemzeteket és a vallásokat, összeolvasztanák a kultúrákat. Bár számukhoz mérten valóban nagy médianyilvánossághoz szoktak jutni, szerencsére kisebbséget képviselnek – a tevékenységük pedig nem visz bennünket előre.