Bóka János: A magyar uniós elnökség célja a versenyképesség megerősítése
Magyarország európai uniós elnökségének központi prioritása az unió globális versenyképességének megerősítése lesz – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerda este a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület által rendezett budapesti konferencia záróelőadásában.Bóka János úgy fogalmazott: Magyarország szeretné azt is megmutatni, hogy az Európai Unió intézményeinek mivel és hogyan kellene foglalkozniuk.
Azt mondta, az intolerancia helyett a párbeszéd és a tolerancia kultúráját kell megteremteni, olyan együttműködési formákat kell kialakítani, amelyek valódi hozzáadott értékkel rendelkeznek, a tagállamokat együtt erősebbé teszik, és nem a tagállami képességek leépítését, hanem megerősítését célozzák. A miniszter közölte:
Magyarországnak az EU-elnökségi terveit „komoly ellenszélben” kell megvalósítania. Már az első naptól lesznek olyanok, akik sikertelennek fogják bélyegezni a magyar elnökséget.
Bóka János előadásában kifejtette: a globális versenyképesség erősítése kapcsán Magyarország foglalkozni kíván az európai belső piac diszfunkcióinak kezelésével, valamint iparpolitikai kérdésekkel. Át kell tekinteni a versenyszabályokat, a nemzetközi kereskedelmi politikát, valamint az energia- és nyersanyagellátást is – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a demográfiai kérdéseket is górcső alá kell venni, hiszen azok is hatással vannak a versenyképességre.
A magyar elnökség idején le kell folytatni azt a vitát is, hogy a konnektivitás megőrzése vagy felszámolása teszi erősebbé és versenyképesebbé az EU-t – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, hogy Magyarország álláspontja ebben a kérdésben világos.
Bóka János kitért arra is, hogy a versenyképesség javításához a kohéziós politika is hozzájárul, hiszen a régiók felzárkóztatása a teljes unió versenyképességére hatással van.
Elmondta, a magyar elnökség idején zajlik a kohéziós politika félidős felülvizsgálata, amely kulcsfontosságú a következő hétéves költségvetési ciklus kohéziós politikájának meghatározásában.
A magyar elnökség migrációs kérdésekkel is foglalkozik majd, az EU külső határainak a védelmére fókuszál – emelte ki. Hozzátette, szeretnék, ha „bizonyos innovatív megoldások” is napirendre kerülnének. Példaként említette annak megoldását, hogyan lehet a menedékkérelmeket az EU határain kívül létrehozott intézményekben elbírálni.
A migráció kapcsán szorosabb európai együttműködést szeretne a magyar kormány a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni közdelem területén – ismertette a miniszter.
Bóka János arra is felhívta a figyelmet, hogy a migrációval összefüggésben a tagállamokban megjelent egy újfajta antiszemitizmus is.
Érdemi előrelépést szeretne tenni a magyar kormány Románia és Bulgária schengeni övezethez csatlakozásában – mondta, megjegyezve, ez már „indokolatlanul hosszú ideje várat magára”.
Az EU-bővítés kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elkötelezett a nyugat-balkáni országok csatlakozása mellett.
„Azt szeretnénk, ha a nyugat-balkáni tagjelölt országok mindegyike legalább egy lépést tegyen a tagság irányába” – emelte ki. Hozzátette, a magyar elnökség szeretne közreműködni egy EU-Nyugat-Balkán találkozó létrehozásában is.
A nemzeti kisebbségek értékeit a kulturális örökségvédelem témakörében csempészné napirendre – fogalmazott.
A júniusi európai parlamenti választások kapcsán, az EU intézményrendszerének elmúlt öt évét értékelve közölte: az Európai Unióról mint intézményről kiderült, hogy az valójában nem értéksemleges, hanem masszívan promotál, és agresszívan képvisel egy olyan politikai identitást, amely nem a tagállamok sajátja.
Bóka János azt mondta, hogy az uniós intézményrendszer a zsidó-keresztény kulturális gyökereket tagadja és negligálja, miközben zajlik a tagállami hatáskörök fokozatos lebontása.
„Nem jó irányba mennek a dolog az EU-ban”, komoly változásra van szükség politikai intézményi és személyi vonatkozásban is – emelte ki.
Az értékelésében kitért arra is, nem valósult meg az az uniós célkitűzés, hogy megállítsák az uniós gazdaság hanyatlását, sőt még csak lassítani sem tudták annak ütemét. Nem valósult meg a zöld gazdaságba való átmenet sem – tette hozzá.
Az EU nem vált meghatározó, globális politikai szereplővé – hangsúlyozta a miniszter, példaként említve az orosz-ukrán háborút, valamint a közel-keleti eseményeket.
Hozzátette, nem világosak az EU szándékai az élelmiszerellátás és a közös agrárpolitika terén. Hogy ha az európai agráriumot nem védi meg az EU intézményrendszere, akkor visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el – figyelmeztetett a miniszter.