Brüsszel a tűzzel játszik

2015-ben a debreceni befogadótáborban mintegy száz menekült lázadt fel. Két migráns között támadt viszály, majd a lázadók garázdálkodni kezdtek a tábor melletti 471-es számú úton, botokkal ütötték, megdobálták a személyautókat és autóbuszokat, felgyújtották az út menti kukákat. Egy rendőrt ha könnyebben is, de megsebesítettek, kővel találták el. Papp László polgármester aznap úgy nyilatkozott, csupán idő kérdése volt, hogy mikor robban ki konfliktus a túlterhelt befogadóállomáson. „Debrecen számára elfogadhatatlan ez a helyzet, a városban nincs helye ennek a tábornak” – mondta a városvezető. A tábort végül a rendőrség lezárta, és a következő napokban Debrecen egész területén megerősített járőrszolgálatat folytatott. A problémát akkor a déli határon felhúzott határzár oldotta meg, amelynek köszönhetően töredékére esett vissza a hazánk területére lépő illegális bevándorlók száma. 2015 decemberében a debreceni tábort hivatalosan bezárták. Kis ideig úgy tűnt, enyhül az illegális migráció fenyegetése, de Brüsszelben gyorsan kitalálták a kötelező kvótarendszert, és a harc folytatódott.

Debrecen szorozva tízzel

Debrecenben egy 800 ember befogadására alkalmas állomáson fajult el a helyzet. Most egy 8511 migráns egyidejű befogadását lehetővé tevő tábor felállítását követeli Magyarországtól az Európai Unió. Az uniós tagországok belügyminiszterei ugyanis a múlt hónapban többségi döntéssel tanácsi álláspontot fogadtak el az unió menekültügyi reformjáról. Ennek számos, hazánk számára elfogadhatatlan eleme van, de jelen cikk szempontjából a legfontosabb az a kompromisszumosnak csúfolt modell, amely szerint a menedékkérelmek beadására a hátáron is lehetőséget kell biztosítani, a menekültügyi eljárást pedig 12 hét alatt kell lefolytatni. Amennyiben nem születik jogerős döntés ezen idő alatt, illetve a kitoloncolást sem lehet végrehajtani, a migránst be kell engedni az adott tagállam területére. Ehhez az adott ország köteles lenne a megfelelő kapacitásokat kiépíteni, hogy mekkorát, azt máris meghatározták. Végtelenül cinikus, és a döntéshozók kicsinyes bosszúja, hogy Magyarországnak a teljes uniós kapacitásszám 28,3 százalékáért kellene felelnie, ami számítások szerint évente több mint nyolcezer migránst jelent. Ez jelentősen meghaladja az összes többi tagállam kötelezettségét: a nyugat-balkáni migrációs útvonal frontvonalában lévő Görögországra például mindössze 1035 fős, Bulgáriára 516 fős kvóta jut. Arról nem is beszélve, hogy még ez sem a maximum, egy esetleges migrációs vészhelyzetben a kiszabott kvóták nőhetnek. Eddig az sem derült ki, hogy a menedékkérelem elbírálása után milyen felelősséget kell viselnie a migránsokért a tagállamoknak. Abban mindenesetre felesleges reménykedni, hogy a migrációs nyomás enyhül, és megússzuk a problémát, ugyanis a helyzet egyre rosszabb, a múlt héten előfordult, hogy mindössze 72 óra leforgása alatt több mint 4500-an szálltak partra csak Olaszországban, június végéig összesen 61268-an érkeztek oda, kétszer annyian, mint a tavalyi év azonos időszakában. Azt pedig jól tudjuk a hírekből, hogy a balkáni útvonalon is folyamatos a mozgás.

A bűn dzsungele

Magyarországon 2015 óta nem kellett migránstáborokkal bajlódni, mivel a határok lezárása után ezeket megszüntették. Nem így Nyugat-Európában, ahol az elmúlt években számos eset mutatta meg, mivel jár, ha migránsok tömegei zsúfolódnak össze. Emlékezetes, mi történt a Calais-ban. A Dzsungel néven is emlegetett illegális migránstábor rászolgált a nevére, közel másfél év leforgása alatt Franciaország legnagyobb nyomornegyedévé nőtte ki magát, ahol többnyire Szudánból, Eritreából és Afganisztánból érkező illegális bevándorlók vártak arra, hogy embercsempészek közreműködésével továbbállhassanak Nagy-Britanniába. Beszédes, hogy a brit kormány 40 millió eurós támogatást ajánlott fel Franciaországnak, hogy erősítsék meg és hermetikusan zárják le a Dzsungelt, hogy a migránsok véletlenül se jussanak be a szigetországba. Végül az áldatlan állapotokat, valamint az elharapódzó bűnözést megelégelő francia kormány a tábor felszámolása mellett döntött, mondván, a több ezer migránst kisebb csoportokra osztva szétterítik az országban. Ám ez sem aratott osztatlan sikert, egyrészt az Angliába igyekvők gyújtogatni kezdtek a táborban, másrészt a francia városok vezetői sem lelkesedtek a betelepítésért, Saint-Bauzille-de-Putois polgármestere lemondott, így fejezve ki nemtetszését 87 migráns betelepítése miatt.

Allexben a település vezetője népszavazást kezdeményezett, ám a bíróság érvénytelennek minősítette. Loubeyrat-ban valaki felgyújtotta az akkor még üresen álló ideiglenes befogadóközpontot, egyszóval a helyiek nem lelkesedtek a táborlakók beköltöztetéséért. Most a lángba boruló francia városok mutatják meg, hogy az aggodalmuk jogos volt.

Állatorvosi ló

Nem csak a franciák fulladnak bele a megoldhatatlan problémákba, az elmúlt években az olasz Lampedusa és a görög Leszbosz szigetén is világossá vált, mivel jár a tömeges bevándorlás. A migránsok gyakorlatilag belefulladnak a koszba, a bűnözés pedig nő. Az olasz belügyminisztérium idén április közepén rendkívüli állapotot hirdetett, és próbálják erőnek erejével megszüntetni a zsúfoltságot Lampedusán, akár annak árán is, hogy az olasz szárazföldre fuvarozzák az illegális bevándorlókat, illetve horribilis összegeket költenek a sziget befogadókapacitásának bővítésére. Legutóbb ötmillió eurót toltak bele a fejlesztésbe, így hivatalosan már 1250 embert láthatnak el, de ezzel együtt is folyamatos a zsúfoltság.

Hozzánk jóval közelebb is vannak problémák, a Demokrata több ízben is jelentkezett helyszíni riporttal Bosznia-Hercegovinából, ahol a hivatalos befogadóállomás mellett egy illegális tábor is kinőtt a földből. Mint írtuk, Bihács és környéke a migránsok számára az „északnyugati átjáró” Nyugat-Európa felé, ám a mecsetútvonal utolsó állomásán már olyan fokú problémát jelentenek a migránsok, hogy a biztonság megőrzése érdekében rendkívüli lépésekre is szükség van. Bihács polgármestere, Šuhret Fazlić például bejelentette, hogy nem biztosítanak több vizet a helyi tábornak. Egy népes migránscsapat ottjártunkkor erőszakkal próbált áttörni a horvát határon. A röszkei összecsapásra emlékeztető támadást a boszniai határőrök megállították ugyan, de a helyszínen azt tapasztaltuk, hogy folyamatos a káosz. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök puccsszerű lépésnek nevezte a brüsszeli döntést. Mint mondta, nyolc éve harcol a kvóták, a migránsbetelepítés ellen, és eddig sikerült megakadályozni, hogy kötelező kvótákat erőltessenek hazánkra és az uniós tagállamokra. „Ez a nyugalmi állapot most megváltozott, olyan döntéseket hoztak, amelyek elveszik tőlünk a saját országunkat. Mondom még egyszer, több tízezres migránstábor, migránsgettó felépítésére akarnak minket kötelezni” – húzta alá a kormányfő, és óva intett a migránsgettóktól. Mert ha ezek megvalósulnak, az 2015-nél is nehezebb helyzetbe hozná Magyarországot, és nem bölcs dolog a tűzzel játszani. Főleg most, hogy Franciaország állatorvosi lóként szemlélteti, mi lehet mindennek a vége.