Aktívan folyik a nemzetközi hálózatépítés
Budapest felkerült a térképre
Nagyszabású nemzetközi konferenciákkal, világhírű vendégkutatókkal és oktatókkal kapcsolják be hazánkat a nemzetközi konzervatív vérkeringésbe a magyar kutatóintézetek. Egymásnak adják a kilincset a legismertebb gondolkodók, és Európában Budapest rendezhette meg először az amerikai konzervatívok legendás dzsemboriját, a CPAC-et is. (A jobboldali háttérintézményekről szóló összeállításunk többi írásához a cikk alján talál linket!)
Intenzív nemzetközi hálózatépítésbe kezdtek a magyar konzervatív kutatóintézetek az elmúlt években. Noha nemzetközi szinten rendkívül erős liberális ellenszélben lehet csak képviselni a magyar és általában véve a konzervatív álláspontot, élénk az érdeklődés az Orbán-kormány politikáját, döntéseit megalapozó gondolatok iránt. Különösen igaz ez az olyan témákra, mint a migráció, a családpolitika és a gyermekvédelem, ahol közismert a markáns magyar irányvonal.
A Mathias Corvinus Collegium, a Danube Institute, az Alapjogokért Központ és a XXI. Század Intézet is számos nagyszabású konferenciát rendezett az elmúlt években, ahová világszinten is jól ismert konzervatív, jobboldali véleményvezéreket hívtak meg. A kanadai Jordan Petersontól az izraeli–amerikai Yoram Hazonyn át a legtöbb nagy név megfordult már Budapesten, és nem véletlenül jönnek szívesen. Magyarországon ugyanis – a nyugati országokkal ellentétben – nem próbálják erőszakos tüntetők beléjük fojtani a szót, sőt többnyire a miniszterelnök is fogadja őket a hivatalában, aki ráadásul láthatóan ismeri a munkásságukat.
A kutatóintézetek arra törekszenek, hogy a meghatározó konzervatív gondolkodók ne csak egy-egy előadás erejéig jöjjenek hazánkba, hanem vendégkutatóként vagy oktatóként néhány hónaptól akár egy évnél is hosszabb időszakot töltsenek itt. Ezalatt részt vesznek a magyar konzervatív szellemi életben, találkoznak diákokkal, Budapesten kívül más magyar városokba is eljutnak. Egyrészt saját tapasztalatokat szereznek hazánkról, és ezekről beszámolnak nemzetközi közönségüknek, másrészt pedig az érdeklődő fiataloknak is irányt mutatnak a nemzetközi konzervatív vérkeringésbe.
Új narratíva
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) az elmúlt években vendégoktatóként Budapestre hozta mások mellett Peter Boghossian filozófust, Rod Dreher újságírót, aki jelenleg a Danube Institute munkatársa és Budapestre is költözött, Calum T. M. Nicholson szociálantropológust és Werner Patzelt politológust is. Az MCC vendégoktatójaként dolgozott korábban az amerikai Gladden Pappin is, aki ma már a Magyar Külügyi Intézet elnöke. A Kárpát-medence mellett az MCC már Nyugaton is jelen van. Tavaly ősszel Brüsszelben nyitottak irodát, nemrég pedig az MCC 90 százalékos tulajdonrészt szerzett a bécsi Modul Egyetemben, továbbá egy megállapodás értelmében hallgatói részt vehetnek az ESMT Berlin képzéseiben is (lásd a Szalai Zoltánnal készült interjúnkban).
– Az MCC Brussels fő célja a fiatalok képzése mellett az, hogy az egyáltalán nem konzervatív brüsszeli közegben bemutasson egy új narratívát – mondta a Demokratának Frank Füredi, az MCC brüsszeli intézményének igazgatója.
A University of Kent korábbi professzora szerint a magyar értékek nemcsak a magyarok, hanem egész Európa számára fontosak. Az MCC Brussels intenzív hálózatépítést folytat, nyitott a vitára és barátokat keres, ellensúlyozva azokat a törekvéseket, amelyek karanténba akarják szorítani Magyarországot. Frank Füredi hangsúlyozta, amíg a nyugati konzervatív és jobboldali pártok állandó defenzívában vannak, és csak reagálnak az eseményekre, addig ők az ellenkezőjét teszik.
– Olyan kérdésekkel is foglalkozunk, amikre nem számítanak egy magyar think tanktől, pedig rendkívül fontosak – ilyen például a mezőgazdaság.
Az MCC Brussels a legtöbb magyar szempontból kiemelt területen, mint a migráció, család, a gender vagy energia megszólal, és igyekszik bemutatni a már említett új narratívát. Frank Füredi elmondása szerint bár érték támadások az intézetet a brüsszeli média részéről, nagy az érdeklődés a megszólalásaik iránt, és a következő időszakban több nagyszabású konferenciát is tartanak.
A Batthyány Lajos Alapítvány
1991-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére alakult meg. Célja a nemzeti értékek és érdekek, illetve a közös keresztény-kulturális és európai értékek iránt elkötelezett, demokratikus magyar közélet támogatása, ilyen tematikájú közösségi események, társasági élet, illetve tudományos – különösen elemző és kutató – és ismeretterjesztő tevékenység szervezése, folytatása és támogatása. A jelenleg Dezső Tamás professzor által vezetett alapítvány 2013-ban hívta életre a Danube Institute-ot, amelynek célja, hogy Közép-Európában független, értelmiségi vitafórumot biztosítson a konzervatív és klasszikus liberális értékeket képviselőknek, valamint szellemi kihívóiknak. Emellett kiemelt feladatuknak tartják azon fiatalok támogatását is, akik kutatási területükkel, munkájukkal tovább erősítik a magyar nemzeti gondolkodás eszméjét. Ennek érdekében 2020-ban Doktori Ösztöndíj Programot hoztak létre.
Konzervatív internacionálé
A Dezső Tamás által vezetett, 2013-ban a Batthyány Lajos Alapítvány által létrehozott Danube Institute alapvető célja, hogy bekapcsolja Magyarországot a nemzetközi konzervativizmus vérkeringésébe. Az intézet elnöke John O’Sullivan, aki korábban Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök tanácsadója is volt. A Danube Institute vendégkutatói programjában olyan meghatározó konzervatív gondolkodók jutottak el Magyarországra, mint Douglas Murray újságíró és író, John Fonte, a Hudson Institute Center for American Common Culture igazgatója, Charles Crawford brit diplomata vagy Ofir Haivry, a jeruzsálemi Herzl Intézet alelnöke. Jelenleg is Budapesten kutat David Dusenbury eszmetörténész, Rod Dreher és Jeffrey Kaplan, az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájának vendégprofesszora, ismert terrorizmuskutató.
– A Danube Institute megalapítása óta azon dolgozik, hogy megteremtsen egy konzervatív internacionálét a kommunista és jelenlegi progresszív internacionálé ellentéteként – hangsúlyozta a Demokratának Kiss István, a kutatóintézet ügyvezető igazgatója. – Úgy éreztük ugyanis, hogy a konzervatívok nemzetközi együttműködése jelentősen elmarad a progresszív oldalétól, és sok esetben még a velünk szimpatizálók is kénytelenek a globális médiumokból értesülni a magyarországi történésekről.
Kiss István szerint az is probléma, hogy sokan, akik Magyarország szakértőiként nyilatkoznak, sohasem jártak még a régióban, és nem beszélik a nyelvet sem.
– Ezen problémák enyhítésére teremtettük meg a vendégkutatói programunkat, amelynek keretében két héttől egészen akár évekig működhetnek Magyarországon külföldi kutatók és újságírók, hogy jobban megismerhessék az országot és az egyes szakpolitikáit. Szintén nagyon fontos elemei ennek a nemzetközi konferenciák és műhelyek, ahol a szélesebb közönséggel is igyekszünk megismertetni konzervatív álláspontunkat. Szeptemberben például már harmadik alkalommal fogjuk megrendezni az amerikai Heritage Foundationnel és a Pepperdine Universityvel közösen az éves geopolitikai konferenciánkat, amelyen korábban olyan jelentős előadók vettek már részt, mint például Tony Abbott, Ausztrália volt miniszterelnöke vagy éppen Václav Klaus korábbi cseh elnök.
Itt van Amerika
A bel- és uniós politikai témákban rendkívül aktív Alapjogokért Központ legnagyobb nemzetközi dobása kétségkívül az idén már másodszorra megrendezett CPAC Hungary. A CPAC, azaz a Konzervatív Politikai Akció Konferencia 1974-ben indult az Egyesült Államokban, és a világ legnagyobb és legbefolyásosabb jobboldali rendezvénye. Az Amerikai Konzervatív Unióval közösen szervezett esemény európai és tengerentúli konzervatív politikusokat, közéleti személyiségeket hozott Budapestre, Donald Trump volt amerikai elnök mindkétszer videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket. A nyitóbeszédet Orbán Viktor kormányfő tartotta, aki tavaly felszólalt a texasi CPAC-en is.
– A nemzeti erők összefogása ma nem luxus, hanem a konzervatívok legfontosabb feladata, hangsúlyozta lapunknak Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. – A globális baloldal a nyugati civilizáció minden országában azonos eszközökkel igyekszik aláásni az Isten, haza, család hármas egységét, mely értékek közösségeink sarokkövét képezik évszázadok óta.
Koskovics Zoltán szerint a konzervatívok úgy felelhetnek meg ennek a kihívásnak, ha egyesítik erőiket a közös ellenféllel szemben. Ennek az összeszerveződésnek a legékesebb példája az, hogy Európában először hazánk adhatott otthont a CPAC-nek. Koskovics Zoltán hozzátette, idesorolhatók az együttműködések olyan vezető amerikai szakértőkkel is, mint dr. Shea Bradley-Farrell, aki amellett, hogy a központ vezető munkatársa, a washingtoni Counterpoint Institute elnöke is. Személyében hazánk olyan szószólóra talált, aki a fősodrú liberális média véleménygátjait áttörve eljuttatja a magyar konzervatívok üzeneteit az amerikai polgárokhoz, mondta Koskovics Zoltán.
Közép-Európa hangja
Nemcsak a konzervatív agytrösztök, hanem a média világában is felkerült a térképre Budapest az elmúlt években. Két jelentős folyóirat, a The European Conservative és a Hungarian Conservative is a magyar fővárosban jelenik meg.
A The European Conservative már több mint egy évtizedes múltra tekintett vissza, amikor 2021-ben jelentősen megújult. A negyedévente megjelenő, angol nyelvű magazin ekkor vette fel ma is ismert arculatát egy azonos nevű, budapesti székhelyű kft. kiadásában. Eredetileg 2008-ban indult, egy hollandiai nonprofit szervezet alapította. A világszerte hozzáférhető magazin főszerkesztője Alvino-Mario Fantini, a szerkesztőség központja Bécs, de van irodája Brüsszelben is. A The European Conservative szerkesztőbizottságában olyan, hazánkban is gyakran megforduló, ugyanakkor nemzetközileg ismert konzervatív gondolkodókat találunk, mint Francesco Giubilei, Héléne de Lauzun vagy Matthew Tyrmand. A tanácsadói testületben pedig magyarokat is, például Boris Kálnokyt és Szilvay Gergelyt.
A jóval fiatalabb Hungarian Conservative 2021-ben indult, hasonlóan negyedévente és angolul jelenik meg. Kiadója a Batthyány Lajos Alapítvány. Főszerkesztője Magyarics Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A magazin szorosan kötődik a Danube Institute-hoz is, a hiszen főszerkesztő-helyettes Kiss István, a think tank ügyvezető igazgatója, és szerkesztői közé tartozik John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke is, aki egyébként a European Conservative tanácsadói testületének is tagja.
Magyarics Tamás lapunk érdeklődésére elmondta, a Hungarian Conservative fő célja, hogy megjelenítse a magyar konzervatív gondolkodást a világban, eljuttassa a nemzetközi olvasókhoz a többnyire magyarul publikáló, kiváló honi gondolkodókat, történészeket, politológusokat. Azt is fontosnak tartják megmutatni, hogy Közép-Európában nagyon komoly munka folyik, és miközben Nyugaton éppen nincs a legjobb formájában a konzervativizmus, a magyar, cseh vagy éppen lengyel gondolatok termékenyítőleg hathatnak másokra is. Egyébként rendszeresen publikálnak a lapban nyugati szerzők is.
Ahogy a különböző kutatóintézetek nemzetközi tevékenységének, úgy a magazinnak is célja, hogy Budapest a konzervatív gondolkodás egyik központja legyen. Magyarics Tamás szerint a nyugati konzervatívok szégyenlőssé váltak, a bevándorlás, a család, az erkölcs kérdésében egyre jobban közelednek a liberálisokhoz. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha kevesen is, de vannak markáns nyugati szereplői a konzervativizmusnak. Florida állam kormányzója, Ron DeSantis például a magyarhoz nagyon hasonló gyermekvédelmi politikát hirdetett.
A tudás hatalom című összeállításunk további cikkei ide kattintva olvashatók.