Csak a félelem tartja össze a Gyurcsány-koalíciót
Egyetlen baloldali szereplő sem mer szembemenni az „összefogásmítosszal”.Ugyan az előválasztás több nem várt konfliktussal is járt a baloldali összefogásban részt vevő pártok között, annak az esélye, hogy valamelyikük kiugorjon és otthagyja a koalíció többi tagját, nagyon alacsony, legalábbis jelen pillanatban – fejtette ki a Magyar Nemzetnek készített elemzésében Tóth Erik. Emlékeztetett: rengeteg idő van még a 2022-es országgyűlési választásokig, és tudjuk, hogy a baloldali ellenzék szereplői képesek korábban megkötött egyezségeket is pillanatok alatt felrúgni, ha az érdekükben áll.
„A baloldali összefogás együttműködése elsősorban politikai, nem pedig jogi okokból kifolyólag tűnik viszonylag stabilnak” – hangsúlyozza Tóth Erik. Szavai szerint az elmúlt három országgyűlési választáson kétharmados kormánypárti vereséget elszenvedő kormányellenes blokk résztvevői – látszólag egységesen – arra a megállapításra jutottak, hogy csak közösen tudnak a kormányváltásért ringbe szállni.
Emiatt, ha valamelyik pártban fel is merülne, hogy aránytalanul rossz háttéralkukat kötött 2021 év eleje óta, mérlegelnie kell a kilépésével járó politikai következményeket.
A többi, szövetségben maradt politikus ugyanis joggal mondhatná, hogy a dezertőrök cserben hagyták a szavazókat, és minden bizonnyal Fidesz-pártisággal is megvádolnák őket. Ez történt például az LMP-vel 2018-ban, amikor a DK és az MSZP szerint nem lépett vissza elég helyen a javukra – idézi fel az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Tóth Erik úgy véli, az is kérdéses, hogy vajon mekkora esélye lenne a parlamenti küszöb átlépésére az esetleges kilépőknek. Az ötszázalékos bejutási határértéket mai ismereteink szerint önállóan nem minden baloldali párt tudná megugrani, kisebb, külön álló szövetségek kialakítása esetén a tíz- vagy tizenöt százalékos küszöb elérése pedig még nagyobb rizikót jelent. Arról nem is beszélve – teszi hozzá az elemző –, hogy a baloldali összefogásból távozók pluszerőforrásokat és szövetségeseket veszítenek: nemcsak anyagi erőforrásuk lesz kevesebb, hanem a részben nekik dolgozó aktivisták és országos szervezetek száma is megcsappan. Az egyezség felmondására ráadásul már idejük sincsen az országgyűlési választások előtt hét hónappal.
A teljes elemzés elolvasható a Magyar Nemzet oldalán, IDE kattintva!