Csák János: Hatékony családpolitika nélkül nincs gazdasági siker
Hatékony családpolitika nélkül nincs gazdasági siker, Magyarország jövőjét a kedvező demográfiai folyamatok és a legmagasabb szintű innovációs teljesítmény együtt biztosíthatják – mondta kedden az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága előtt a kulturális és innovációs miniszter.
Csák János hangsúlyozta, hogy a tárcához a gazdaság és a társadalom fejlődésének egymásrautaltsága miatt tartozik egyszerre a kultúra, az innováció és a családügy. Ha nem születik több gyermek, hosszú távú fejlődés sincs, más országok példája pedig arra figyelmeztet, hogy a társadalmak nagyon rövid idő alatt drámai módon átalakulhatnak – mondta.
A világ folyamatait meg kell érteni, ezért van szükség jól működő felsőoktatásra és kutatóintézetekre, a kultúra pedig a családokon keresztül jut el a következő nemzedékhez, ezért fontos a gazdasággal összhangban az ő támogatásuk is – mondta.
A kulturális és innovációs miniszter a népességfogyás megállítása mellett a legfontosabb feladatok egyikének nevezte a magyar vállalkozások termelési értékének növelését, amely most még lényegesen alacsonyabb, mint amire a nyugati államokban a helyi cégek képesek. A változáshoz hozzájárulhatnak az egyetemek, a kutatóintézetek, a pénzügyi finanszírozók is, szükség van tehát az együttműködéseik ösztönzésére, kiterjesztésére.
Magyarországnak 2030-ig az európai innovációs rangsorban, 2040-re pedig világszinten is a legjobb 10 közé kell kerülnie, amihez jó alapot ad a belföldön felhalmozott, a világ legkomplexebb szolgáltatásainak és termékeinek előállítására képes tudás és tapasztalat. Sokat segítene, ha a világ meghatározó nagyvállalatainál dolgozó több tízezer magyar fejlesztő mérnök szakértelme itthon is hasznosulna a következő években, az egyetemekről kikerülő utánpótlás pedig még népesebb volna, ugyanis ma belföldön 1 millió lakosra 6 ezer fejlesztő mérnök jut, míg nyugaton általában csaknem harmadával több.
Csák János abban bízik, hogy a felsőoktatás átalakítása jó irányba mutat, hiszen az innováció szempontjából meghatározó képzések juttatásai lényegesen nőttek, és több mint négyszer annyi külföldi tanul itt, mint 10 éve. Az Erasmus program folytatásáról 2024 elején létrejöhet a megegyezés, a kormány azonban Európán kívülre is kiterjeszti a tanulás és a tanítás, sőt a Magyarországra érkező vendéghallgatók támogatását. Segítségre természetesen nemcsak a felsőoktatásban tanulók számíthatnak, hanem a hátrányos helyzetből indulók is, aki pedig dolgozni akar, megtalálja erre az alkalmat – mondta.
A támogatási lehetőségek közül kiemelte a Dobbantó és a Műhelyiskola programot, a szakkollégiumokat, de a fiatal munkavállalókat segíti például a munkahelyi bölcsődék építése is. A miniszter szerint a vállalkozások szintén komoly segítséget kaptak az elmúlt években, de megjegyezte, hogy az állam nem lehet mindenható a gazdaságban, miképp a családok támogatása sem épülhet segélyezésre. A kormány inkább az adórendszeren keresztül biztosít támogatásokat, az szja-t 34 százalékról 15 százalékra csökkentette, a befektetések ösztönzésének köszönhetően pedig gyakorlatilag eltűnt a munkaerőfelesleg, jelentősen csökkent az elszegényedés kockázata – mondta.
Ellenzéki képviselők kérdéseire válaszolva visszautasította, hogy a magyar ipar összeszerelő üzemekből állna, hiszen a csúcstechnológiák használatában világviszonylatban is a legjobbak közé tartozik – fogalmazott. A fejlődésnek az akkumulátorgyárak építése sem mond ellent, ugyanis a jövő egyik nagy kérdése az energiatárolás lesz, és aki ebben nem épít ki saját gyártói kapacitásokat, az kulcsfontosságú területen válik függővé a külföldi behozataltól – figyelmeztetett.