Mindenekelőtt történelmi sikerként jellemezte Cseh Katalin európai parlamenti képviselő a kedd hajnalban létrejött megegyezést. Bár az ATV műsorvezetője nem értette pontosan, mitől is olyan „nagy szám” a megállapodás, hiszen, mint mondta, „olyan nagy reform azért nem történt”, a Momentum politikusa felvilágosította a még így is rendkívül magas összegű vissza nem térítendő juttatás elfogadásának példátlanságáról. Bár ha egy másik szemszögből közelítünk a kérdés felé – az egyébként napokban egymás szájában fotózkodó Cseh-Berg-Rutte triumvirátus bájosságát félretéve -, amennyibe Mark Rutte holland miniszterelnökön múlt volna, most jóval magasabb lenne a visszatérítendő hitel összege, ezzel párhuzamosan számottevően kevesebb jutott volna a tagállamoknak a vissza nem térítendő forrásokból.

Cseh Katalin az ATV Egyenes beszéd című műsorában
Hirdetés

Az ATV stúdiójában szóba került a jogállamiság kérdésére is, mégpedig hogy a megállapodás miért nem szentelt nagyobb figyelmet ennek a kritériumnak, csupán annyira, hogy a jogállamiság tiszteletben tartását szorgalmazza. Természetesen az ellenzék, beleértve a Momentumot, ismét nem hazudtolta meg önmagát, ők ugyanis szigorú jogállamisági feltételekhez kötötték volna az uniós támogatások szétosztását, ezzel Magyarország érdekeit súlyosan aláásva.

Ezt követően a beszélgetésben egy kisebb csúsztatás következett Cseh Katalin részéről, aki kifejti, hogy ha tovább olvasunk az elfogadó nyilatkozatban, láthatjuk, hogy a „mechanizmus kidolgozása” későbbre csúszik. Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ kutatója kifejtette, szó sincs ilyesmiről, valóban figyelemmel kell lenni az unió pénzügyi érdekeire, ezeket védeni kell, de nem szabad összemosni a politikával. A későbbiekben majd egy szakértőkből álló pénzügyi bizottság fogja ellenőrizni, hogy ki, mire és hogyan használta fel a forrásokat, de ez nem jelent jogállamisági ellenőrzést.

A Momentum célja, hasonlóan a többi ellenzéki párthoz Magyarországon, hogy büntessék meg Orbán Viktort, a magyarokat, ne kapjon az ország egy forintnyi támogatást se, csakis abban az esetben, ha megfelel bizonyos jogállamisági kritériumoknak. De valójában ki is döntené el, hogy az adott államban sérül-e vagy sem a jogállamiság? Valószínűleg a Judith Sargentini-félék. Akik kapnak egy mondvacsinált megbízást, Magyarországra jönnek felmérni a terepet, és elferdített adatokkal, hamis tényállításokkal teletűzdelt jelentésüket lobogtatják az Európai Parlament előtt, majd kierőszakolják, hogy induljon eljárás Magyarország ellen, mert ott „súlyosan sérülnek” az uniós alapelvek. A magyar ellenzék pedig olyan mélységekbe süllyedt, ahonnan önerőből nem tudna kimászni, ezért reménykednek az Európai Unió, azon belül is azon országok vezetőinek, csatlósainak segítségében, akik köztudottan szembemennek Orbán Viktor politikájával.

Korábban írtuk

Az interjú vége fele pattant el a cérna a politikusnál, amikor üzent a kormánynak:

„Nem muszáj lopni, és akkor nem lesz baj!”, értve ezt arra, hogy a miniszterelnök is kifejtette, az ellenzék szisztematikusan kiállt a magyarok megbüntetése mellett, holott Cseh szerint csak a jogállamiságot féltik idehaza. A legszomorúbb pedig az egészben, hogy az ellenzéki pártok világjárvány idején is politikai előnyt igyekeznek kovácsolni egy olyan halasztást nem tűrő tárgyalássorozat alatt, aminek végeredménye a gazdaság és az élet újraindítását hivatott segíteni.

A teljes videó ITT tekinthető meg.