A határon túl csalódottságot okozott az első forduló

A Kárpát-medence magyarsága jórészt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség választási győzelméért szorított, így érthető csalódottságot okozott az első forduló eredménye az elszakított országrészekben. A határon túli magyar szervezetek vezetői óvatosan fogalmaznak, hangsúlyozzák, hogy csak a második fordulóban dől el, melyik oldal alakíthat kormányt Magyarországon. A Kárpát-medence magyar nyelvű sajtója is többnyire visszafogott hangnemben számolt be az eseményekről, általában kerülve az eredmények kommentálását.

Az elszakított országrészek magyarságának túlnyomó többsége a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség választási győzelmének drukkol, ezért az első forduló kormánypárti sikere, főleg a Szabad Demokraták Szövetsége parlamentbe kerülése csalódást és szomorúságot okozott. Többen úgy vélekedtek, most már nem a határon túli magyarság van rászorulva az anyaországra, hanem fordítva.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Transindex.ro internetes portálnak nyilatkozva óvatosan mondott véleményt az eredményről. Szerinte csak a második forduló után lehet majd értékelni a választásokat, de a szoros eredmény azt bizonyítja, hogy működik a demokrácia. Markó úgy vélte, ilyen szoros eredmények csak akkor születnek, ha a két nagy tábor közti határok már nem élesek, hanem elmosódottak. Az RMDSZ elnöke kifejezte afölötti örömét, hogy a Magyar Demokrata Fórum is bejutott az Országgyűlésbe, és így négypárti parlament alakult. Mint mondta, az MDF az 1990-es évek elején sokat tett a határon túli magyarság iránti jó viszony kialakításáért. Hozzátette, hogy mind a négy magyarországi parlamenti párt markáns politikát képvisel a határon túli magyarság ügyében.

Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ parlamenti szenátora a Transindexnek nyilatkozva úgy vélte, az SZDSZ eredménye lehetett volna jobb is.

Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Magyar Távirati Irodának nyilatkozva azt mondta, hogy elsősorban nem pártpolitikai szempontból értékel, hanem az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozás összefüggésében. Ezzel kapcsolatban sajnálatosnak nevezte, hogy eredményesnek bizonyult a magyarországi utódkommunista párt propagandája és szemfényvesztő politikája. Tőkés László szerint a Magyar Szocialista Pártnak nagy esélye van arra, hogy az SZDSZ-szel együtt újra kormányt alakítson. A református püspök felhívta a figyelmet, hogy nagy veszélyben van a magyarság a kommunizmus terhes öröksége és a globalizáció miatt.

Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke keserűen jegyezte meg, hogy az anyaország mindig tud kellemetlen meglepetéseket szerezni. Úgy vélte, Magyarországnak nemzeti elkötelezettségű kormányra van szüksége, amely nem különböztet meg magyarországi és határon túli magyar ügyet, hanem csak egyetlen magyar ügyet ismer. Dávid Ibolyára, az MDF elnökére célozva Szász Jenő kijelentette, aki Csíksomlyóra hivatkozik, az hallja is meg a magyar kegyhely parancsát, amely a nemzeti összefogást hirdeti. Az MPSZ elnöke hozzátette, a fordításhoz a Jóistenre is szükség lesz.

Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke lát esélyt arra, hogy a Fidesz-MPSZ megfordítja az eredményt, és megnyeri a választást. A felvidéki politikus szerint a Magyar Demokrata Fórum kulcshelyzetben van, ha együtt tud működni a Fidesszel, akkor végrehajtható a kormányváltás. Ha ez mégsem sikerül, akkor a választások után sok mindent újra kell gondolni.

Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke az MTI-nek borúlátóan értékelte az eredményeket, szerinte marad az MSZP-SZDSZ-kormány. Ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy a következő kormány hajlandó lesz tisztességesebben együttműködni a határon túli magyarokkal. Utalt a Magyar Állandó Értekezlet összehívásának elhanyagolására, az elszakított magyarok magyar állampolgárságának visszaadása elleni kormánypropagandára és arra, hogy a budapesti kormány nem támogatta a komáromi Selye János Egyetemet.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke diplomatikusan értékelte az első választási forduló eredményét. Elismerésének adott hangot a választási szervek gyors összesítése láttán, mint mondta, Ukrajnában ez nem három órát, hanem legalább három napot vesz igénybe. Kovács Miklós emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ viszonya feszült a szocialista-szabad demokrata kormánnyal, miután a koalíció kárpátaljai kapcsolatai tekintetében nem a választási eredményeket veszi figyelembe, és a kisebb, súlytalanabb Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség emberei jutnak ezáltal befolyásos pozíciókba. Bármely párt megnevezése nélkül úgy vélte, az a fontos, hogy a következő kormány figyelembe veszi-e a politikai realitásokat Kárpátalján.

Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke számára két meglepetés született a magyarországi választások első fordulójában. Az egyik az MDF bejutása, a másik az, hogy az egyéni választókerületekben is a kormánypártok tettek szert előnyre. Ugyanakkor ő is úgy véli, hogy a hátrány a második fordulóban ledolgozható.

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt az MTI-nek azt mondta, a magyar nemzet előtt álló súlyos problémák megoldásához nemzeti konszenzusra van szükség. Reményei szerint az új kormány erre fog törekedni Magyarországon és a Kárpát-medencében.

A Kárpát-medencei vezető magyar lapok óvatosan, jobbára a tényekre szorítkozva számoltak be a választás első fordulójáról. A pozsonyi Új Szó internetes honlapjának látogatói szavazhatnak arról, melyik magyarországi pártnak drukkolnak. Eszerint a voksolók 62 százaléka a Fidesz-MPSZ győzelmét kívánja.

Á. B.