Tizenkét minisztériumtól kaptak pénzt 1992 óta olyan cégek, amelyek közvetve, illetve közvetlenül Gyurcsány Ferenc tulajdonában vannak, vagy voltak korábban – ez derült ki a tárcák válaszaiból, amelyeket Szijjártó Péternek, az Apró-Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását vizsgáló bizottság elnökének megkeresésére adtak. A Gyurcsány-céghálóhoz 49 cég tartozott, ebből 16-ot közvetve vagy közvetlenül jelenleg is birtokol a milliárdos kormányfő.

A legtöbb kapcsolatot a Miniszterelnöki Hivatal tartotta fenn a Gyurcsány-féle cégekkel, a MeH öt esetben kötött szerződést valamelyik társasággal, egy esetben pedig támogatást nyújtott a cégháló egyik tagjának. A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium öt alkalommal támogatta valamely céget, míg a külügyi tárca két esetben szerződést kötött, háromszor pedig támogatást nyújtott. A támogatott és a minisztériumokkal szerződött cégek listáját a Perfekt vezeti, amely tizenegy tárcával kötött szerződést, és háromtól kapott támogatást közpénzből.

A vizsgálóbizottságban egyébként kisebb vita bontakozott ki a minisztériumokhoz intézett kérdések kapcsán. A szocialista Tóth Károly ugyanis úgy vélte, Szijjártó Péter a testület felhatalmazása nélkül kért adatokat, ily módon „magánlevelezést folytatott” a tárcákkal. Tóth hozzátette, hivatalosan csupán az ingatlanokkal kapcsolatban kértek be adatokat, s ezekről már több alkalommal tárgyaltak is. Nem volt egyezség arról sem, hogy csak a 2002 utáni időszakot, vagy az az előttit is vizsgálják-e. A Fidesz ez utóbbi állásponton volt, a kormánypárti tagok azonban nem…

– A bizottságnak az a feladata, hogy kivizsgálja az Apró-Gyurcsány-érdekkör meggazdagodásának körülményeit, illetve azt, hogy ebben milyen szerepe volt az állami pénzeknek – mondta lapunknak Tóth Károly felvetésére Szijjártó Péter, a vizsgálóbizottság elnöke. – Korábban írtam egy levelet a kormányfőnek, hogy tisztázzuk a cégeivel kapcsolatos nyitott kérdéseket. Válaszában közölte, jelenleg 16 cégben van tulajdonrésze, míg korábban további 33-ban volt részesedése. Azzal kapcsolatban viszont nem tudott felvilágosítást adni, hogy mely cégek és milyen szerződések alapján voltak, illetve vannak kapcsolatban a különböző minisztériumokkal, ezért azt javasolta, hogy keressem meg inkább a tárcákat. Ezt meg is tettem. Nem értem, Tóth Károlynak miért olyan lényeges, hogy képviselőként vagy vizsgálóbizottsági elnökként folytattam levelezést a minisztériumokkal. Szerintem ugyanis az a fontos, hogy milyen információkhoz jutottunk, és nem az, hogyan.

Szijjártó Péter egyébként a múlt héten újabb három kérdést intézett a szocialista kormányfőhöz. Azt tudakolta, Gyurcsány meghatározza-e azt a stratégiát, hogy cégei milyen állami forrásokat hogyan vegyenek igénybe; milyen gyakran találkozik ezeknek a cégeknek a vezetőivel és milyen tanácsokat ad nekik; etikusnak tartja-e azt, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek állami forrásokhoz juthatnak? Válasz eddig nem érkezett. Szijjártó szerint azonban sokatmondó, hogy a minisztériumok is csak minimális információkat közöltek kérdésére, és a szocialista képviselők is arra törekednek, hogy minél szűkebb legyen a bizottság mozgástere.

Az állami kapcsolatokon túl is vannak érdekességek a Gyurcsány-cégháló fejével, az Altussal kapcsolatban. Amint azt lapunkban két héttel ezelőtt megírtuk, sportminiszterré történő kinevezését követően Gyurcsány Ferenc jogszabályellenesen bízta meg a társaság vezérigazgatóját, Jagiellowicz Györgynét azzal, hogy részvényesi jogait képviselje helyette a cégben. Mindezt a fővárosi cégbíróság is észlelte, az akkori sportminiszter pedig elismerve a törvénytelenséget, több dokumentumot is aláírt Jagiellowicz helyett. Csakhogy 2003 májusa és 2004 májusa között ily módon jogszabályellenes döntések születtek – tehát nem lett volna lehetőség Dobrev Klára cégének, a Fittelina Kft.-nek az Altusba való beolvasztására, az eredménykimutatás és a mérleg elfogadására, valamint az osztalékfizetésre. Gyurcsány Ferenc mellesleg ekkor 75 millió forintos osztalékhoz jutott.

– Abban, hogy ekkora lehetett az osztalék, komoly szerepe van az állami pénzeknek – mondta ennek kapcsán Szijjártó Péter. – Ekkor, tehát 2003 májusa és 2004 májusa között például még érvényben volt az a MeH és az Altus között kötött szerződés, amely szerint az egyik ingatlan bérleti díjaként állami pénzből havi bruttó egymillió forintot kapott az Altus. És onnantól kezdve, hogy közpénzekről van szó, az Altusnál történt jogszabálysértés nem magánügy, hanem közügy.

A szocialista kormányfő vasárnap este Friderikusz Sándor vendége volt A szólás szabadsága című műsorban, ahol beszélt a cégeit az állami megrendelések miatt ért támadásokról. Azt mondta, soha nem használta politikusi befolyását az üzleti életben.

– Őszintén, hallott valaha arról, hogy amióta én politikus vagyok, 2002 óta, azóta bármilyen módon politikai befolyásomat használtam volna kereskedelmi, üzleti, gazdasági ügyekben? Akárcsak nyoma is felvetődött ennek? – tette fel a költői kérdést a riporternek, majd azt is megjegyezte, soha nem mondott olyat, hogy vállalatainak semmilyen kapcsolata nem lesz az állammal, ha ő politikus lesz. Úgy vélte, az állam és cégei között meglévő kapcsolatok teljesen törvényesek és nyilvánosak.

– Két-három év óta az ellenzék egyes politikusai ebből élnek, hogy próbálják megtalálni… Találtak-e egyáltalán egyetlenegy ügyet? – kérdezte Gyurcsány, majd így folytatta: – Muszáj elmondani Magyarországon, hogy nem kell ebbe belehülyülni, emberek, ebbe a történetbe. Ha a miniszterelnök jogtalan, erkölcstelen, tisztességtelen dolgot csinál, akkor tessék szólni. Az ellenzéknek az a dolga, hogy engem ellenőrizzen – tette hozzá.

Szijjártó Péter a kormányfő nyilatkozatához mindössze annyit fűzött hozzá: Gyurcsány Ferenc abban téved, hogy ő nem 2002 óta van a közéletben, hanem már a rendszerváltoztatás környékén is kapott szerepet. Ezért is fontos, hogy ne csak a 2002 utáni, hanem az azt megelőző időszakot is vizsgálni lehessen a meggazdagodása kapcsán.