Ezúttal kivételesen belpolitikai témával kezdtek Lánczi Tamás vendégei, Nagy Attila Tibor politikai elemző, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője.

Hirdetés

Szigorítanának a kormánypártok a kampányszabályokon

A téma az volt, hogy májusig szigorítanának a kormánypártok a kampányszabályokon és a választási jelölő szervezetek finanszírozásán a kormánypártok, annak érdekében, hogy a guruló dollárok néven elhíresült ügyhöz hasonló botrány ne történhessen meg.

Az új szabályozás lényegében lehetetlenné tenné, hogy magyarországi jelölő szervezetek külföldi támogatást fogadhassanak el. Lánczi Tamást ezzel kapcsolatban az érdekelte, vajon ez eddig miért nem így volt.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a célját tekintve így volt eddig is, hiszen a kampányokban szigorúan tilos külföldi támogatást elfogadni. Amikor ezek a törvények születtek, a jogalkotó még nem gondolta, hogy ki lehet játszani őket – vélekedett.

A Nézőpont Intézet vezetője aláhúzta, minden demokrácia alapelve, hogy a nép döntését ne befolyásolják külföldről se pénzzel, se mással. Mráz Ágoston Sámuel az adótörvények példáját hozta fel. Mint mondta, amikor a jogalkotó rájön, hogyan játsszák ki az adózási szabályokat, akkor változtatnak azokon.

Nagy Attila Tibor úgy vélekedett, az új tervezet célja, hogy a civil szervezetek se fogadhassanak el külföldi támogatást, amelyek, mint köztudott, önkormányzati választásokon is indulhatnak.

A politológus szerint nem sikerült bizonyítani a visszaélést, tehát azt, hogy a tavalyi kampányban, a Márki-Zay Péter-féle MMM mozgalmat kivéve, külföldi pénz jutott volna hazai párthoz.

Nagy Attila Tibor szerint nehéz lenne megmondani, hogy ebből mit tudtak a baloldali pártokban. Mint mondta, a pártvezetők és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt között feszült volt a kapcsolat végig a kampány alatt.

Ha feszült a viszony, akkor van igazán szó pénzről

„Még azt is el tudom képzelni, hogy a pártok vezetői nem tudtak, arról hogy az MMM-hez és a különböző más szervezetekhez – például a DatAdathoz – pénzek jutottak” – vélekedett. „Ebbe a kampányba a pártok is tettek be pénzt” – mutatott rá Lánczi Tamás, hozzátéve: valamiféle elszámolást kellett, hogy kérjenek Márki-Zay Pétertől.

Mráz Ágoston Sámuel pedig azt vágta rá Nagy Attila Tibor magyarázatára: „Ha feszült a viszony, akkor van igazán szó pénzről.”

Nagy Attila Tibor erre úgy érvelt, hogy a baloldali pártok nem voltak érdekeltek Márki-Zay Péter győzelmében, ezért elképzelhető, hogy a miniszterelnök-jelölt nem avatta be őket akkor abba, hogy a különböző szervezetek mintegy négymilliárd forintot kaptak. Igaz, hozzátette, nem tudja kizárni ennek ellenkezőjét sem.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a tényekkel ellentétes az a Nagy Attila Tibor által előadott történet, hogy Márki-Zay Péter titokgazdaként ült négymilliárd forinton.

– Tudjuk jól, hogy Gyurcsány Ferenc volt minisztereinek hálója részesedett ebből a pénzből. Egész egyszerűen abszurd az az állítás, hogy egy ember véletlenül a választások után kikotyogta, hogy kapott külföldről négymilliárd forintot

– húzta alá.

Amerikai tanácsadók munkáját is igénybe vették a kampányban

Horváth József szerint a probléma sokkal mélyebb annál kérdésnél, hogy külföldről finanszíroztak-e magyar pártokat a kampányban.

– A magyar pártokból olyan emberek kerültek be a parlamentbe, akik nem estek át nemzetbiztonsági ellenőrzésen, és nem tudjuk, hogy előéletükben külföldön töltött éveik alatt milyen kapcsolati hálót szereztek, kikkel kerültek kapcsolatba, milyen szervezetek finanszírozzák a külföldi útjaikat, tanulmányaikat. Csak azokat a politikusokat ellenőrizzük, akik a nemzetbiztonsági, vagy a honvédelmi bizottságba kerülnek be

– fejtette ki a biztonságpolitikai szakértő.

Horváth József szerint négymilliárd forint még az Egyesült Államokból is szabad szemmel látható összeg. A szakértő felidézte Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikus azon szavait, miszerint amerikai tanácsadók munkáját is igénybe vették a kampányban.

– Tehát van amerikai pénz, itt vannak az amerikai tanácsadók, és úgy tűnik nekem, hogy vannak tisztázatlan hátterű politikusok a magyar politikai életben, akikről a választók, és szerintem még a szakmai szervezetek sem tudják, hogy a megfelelő feddhetetlenségi papírokat ki lehet-e nekik adni

– összegzett a biztonságpolitikai szakértő.

Korábban írtuk