Előnyökkel is járna a választások összehangolása

Racionális és logikus változtatást jelentene, ha 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat egy időben tartanák – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese Kocsis Máté frakcióvezető keddi bejelentésére reagálva, miszerint megfontolandó az európai parlamenti és az önkormányzati választások összehangolása. Az elemző szerint a gyakorlat Európában nem példa nélküli, az ellenzéki pártok azonban taktikázásukkal könnyen csapdahelyzetbe sodorhatják magukat.

A tervezett változtatásnak köszönhetően 2024-ben nem kell két külön kampányt, illetve választást lebonyolítani, a kellő felkészülési idő pedig úgy a pártok, mint a szervezetrendszer felé adott – mutatott rá Tóth Erik azzal kapcsolatban, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének keddi bejelentése szerint gondolkodnak azon, hogy 2024-től egy időben legyen az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati választás. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, magyar, illetve nemzetközi példák is rendelkezésre állnak hasonló megoldásokról.

Az elemző emlékeztetett arra, hogy a tervezett módosítás főpróbáját jelentette itthon az április 3-i választások lebonyolítása. Akkor nemcsak az Országgyűlés összetételéről, hanem a gyermekvédelmi népszavazás négy sorsdöntő kérdéséről is véleményt alkothattak a magyarok, ugyanazon a napon. 

– A magyar intézményrendszer és a választók is készen álltak arra, hogy egy napon nyilvánítsák ki véleményüket két, egymástól eltérő választáson

– tette hozzá.

Ráadásul – folytatta Tóth Erik – Európában is bevett gyakorlat két, ugyanazon évben esedékes választás időpontját összhangba hozni: Németországban jellemzően több tartományban is egy napon tartják a tartományi és az EP-választásokat. Ennek érdekében több tartományban is módosították a választási törvényt, hogy a dátumokat egyeztessék, Baden-Württemberg választási törvénye pedig külön kiemeli, hogy lehetséges az EP-választással azonos napon tartani a tartományi voksolást. Luxemburgban 1979-től 2009-ig egy napon tartották a parlamenti képviselők választását és az EP-választást. A 2009-es EP-választásokat pedig Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Lettországban, Máltán, Írországban és Dániában is egy napon tartották más jellegű szavazásokkal – sorolta a kutatási igazgatóhelyettes.

– A megoldás tehát az európai szokásjog részét képezi, politikai konszenzus övezi az alkalmazását

– szögezte le.

Tóth Erik azt is kiemelte, hogy pénzügyi szempontból is előnyös lenne a változtatás, hiszen az orosz–ukrán háború elhúzódása, az általa okozott infláció, az egyre nagyobb fenyegetést jelentő világgazdasági recesszió, valamint az Európai Unió hibás, szankciókat erőltető politikája minden nemzetállam kormányát arra sarkallta, hogy költséghatékony módon szervezze meg a következő évek fiskális és monetáris politikáját. 

Kettő helyett egy kampány és lebonyolítás, a kevesebb adminisztratív költség kilenc-tíz milliárd forintnyi megtakarítást eredményez a költségvetésben.

A teljes cikk elolvasható a Magyar Nemzet oldalán, IDE kattintva!