Ezeréves nemzetet képviselünk
Akár migrációról, a külhoni magyarok ügyéről, akár a koronavírusról van szó, az ellenzék ugyanolyan felelőtlen, kártékony politikát folytat. Én csak annyit szeretnék, hogy a nemzeti sorskérdésekkel kapcsolatban ha már nem támogatják a kormányt, legalább ne akadályozzák – mondta a Demokratának Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítésért felelős államtitkár.
– A Momentummal kapcsolatban nemrég markáns véleményt fogalmazott meg, miszerint ez a magyarellenes párt bárkinek bármikor odadobná a külhoni magyarokat. Miért nevezte a Momentumot magyarellenesnek?
– A Momentum csak néhány éve létezik, de a külhoni magyarokat már többször elárulta. A szomszédos országok választásain rendre az ottani magyar jelölt ellen kampányoltak, legutóbb pedig azt kritizálták, hogy a kormány kiáll a kárpátaljai magyarok mellett. Ha egy magyarországi pártnak a külhoni magyarok érdekei nem számítanak, akkor miért gondoljuk, hogy az itthoniak érdekei fontosak lennének számukra? Meggyőződésem, hogy akinek az egyik magyar nem fontos, annak a másik sem lesz az. A Momentum külpolitikája a külhoni magyaroknak egyértelműen káros, és őszintén hiszem, hogy az itthoniak többsége sem ért egyet vele. Adódik a kérdés: ha egy párt a politikájával nem képviseli a külhoniakat, és az itthon élők sem támogatják, akkor vajon miért csinálja, kiket képvisel? De nem csak a Momentummal van ilyen probléma, hiszen Gyurcsány Ferenc már korábban elárulta a külhoni magyarokat, ráadásul büszke is erre. A Momentum és a DK politikusairól elmondható, hogy minden kisebbség – különösen a bevándorlók – fontosabbak számukra, mint a külhoni magyarok.
– Mi lenne az a nemzeti minimum, amely elvárható lenne az ellenzék részéről?
– Nemzetiségi kérdésekben az lenne a minimum, hogy mondjanak igazat, és támogassák a kormányt a külhoniak melletti kiállásban. A Momentum szerint a kormány Ukrajna-ellenes politikát folytat, holott Ukrajna euroatlanti integrációját Magyarország egészen az oktatási törvény elfogadásáig hangosan támogatta. Ez a jogszabály azonban súlyosan csorbítja a nemzeti közösségek már meglévő, szerzett jogait, a később elfogadott ukrán nyelvtörvény pedig már nemcsak az oktatás, hanem az élet egyéb területein is szűkíti, elveszi az anyanyelvhasználat lehetőségét. Amíg a két törvénnyel kapcsolatban nem születik olyan megoldás, amely elfogadható a kárpátaljai magyarok számára, addig fenntartjuk az euroatlanti integrációs folyamat blokkolását. Ezzel együtt aki azt mondja, hogy a magyar kormány politikája ukránellenes, az nem mond igazat. A közelmúltban is számos módon segítettük Ukrajnát. Ha nem volt megfelelő minőségű az ivóvíz, akkor küldtünk a tisztításhoz szükséges mennyiségű klórt; több száz olyan ukrán gyermeket táboroztatunk minden évben, akiknek a szülei megsérültek vagy elhunytak Kelet-Ukrajnában; továbbá gázt is szállítottunk olyan időszakban, amikor ez egyáltalán nem volt kockázatmentes.
– Milyennek látja a magyar–ukrán kapcsolatokat?
– A kapcsolatok az előző elnök alatt kétségtelenül mélypontra jutottak, most azonban új vezetője van Ukrajnának, és mi továbbra is valljuk: új elnök, új remény. Mi a jó kapcsolatokban vagyunk érdekeltek, és erre 150 ezer okunk van. A kárpátaljai magyarság mellett azért is érdekeltek vagyunk a kiegyensúlyozott kapcsolatokban, mert Ukrajna szomszédos ország, ráadásul a földgáz is rajta keresztül érkezik Magyarországra. Politikai ellenfeleink olykor azzal vádolnak bennünket, hogy mi rontottuk el a két ország kapcsolatát, pedig mi csak reagáltunk a történésekre. Ha az euroatlanti integráció blokkolását feladnánk, akkor semmink nem maradna, és nem tudnánk kiállni a kárpátaljai magyarokért. Nyugati partnereink részéről nagy nyomás nehezedik ránk, szeretnék, hogy változtassunk az álláspontunkon, de mi a kárpátaljai magyarokat semmilyen világpolitikai játszma oltárán nem fogjuk feláldozni.
– A Momentum politikusai magyar polgárok helyett európai polgárokról beszélnek, a DK pedig az Egyesült Európai Államok létrehozását szorgalmazza.
– Itt identitásról van szó, ki minek tartja magát. Szerintem az a helyes, ha úgy vagyunk elkötelezett európaiak, hogy közben büszke magyarok maradunk. Múlt héten Szijjártó Péter a misszióvezetők értekezletén arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagykövetek hivatásuk teljesítése közben mindig tartsák szem előtt: egy ezeréves nemzetet képviselnek. Minden vitában részt veszünk, képviseljük Magyarországot, megvédjük az érdekeinket. A magyar álláspont szerint az Európai Uniónak erős tagállamokra kell épülnie, az erős tagállamok jelentenek erős Európát. Ez a lila ködös, megfoghatatlan katyvasz, amit Európai Egyesült Államoknak hívnak, pusztán azt jelenti, hogy el akarnak venni különböző jogokat, lehetőségeket a tagállamoktól, és Brüsszelnek akarják őket adni. Mi ezt nem támogatjuk, már csak azért sem, mert az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a tagállami megoldások sokszor jobban működnek, mint a brüsszeli elképzelések, ezt láthattuk a migrációnál és gazdasági területen is.
– Hogyan értékeli Magyarország szomszédságpolitikáját?
– Van néhány alapelvünk, amelyekhez ragaszkodunk. Egyrészt mi úgy tekintünk a külhoni magyarokra és a Magyarországon élő nemzeti közösségekre, mint akik két országot összekötnek, és nem elválasztanak. Másrészt mindig megkérdezzük a külhoniakat, hogy mi a jó nekik, nem mi akarjuk Budapestről megmondani. Harmadrészt ha valamely szomszédos országgal vannak vitás kérdéseink, akkor próbálunk kisebb-nagyobb közös sikerekkel, bizalomerősítő lépésekkel előrehaladni. Közösen szeretnénk a szomszédainkkal erős Közép-Európát építeni, erre most az egész kontinensnek elképesztően nagy szüksége van. Eredményeink azt igazolják, hogy aki együttműködik a magyarokkal, az jól jár. A külhoni magyaroknak pedig értelemszerűen sokkal jobb, ha jó viszony van Magyarország és a szomszédos államok között, mint ha rossz.
– Orbán Viktor évértékelő beszédében a keleti nyitást azzal igazolta, hogy a Magyarországra érkező beruházások hatvan százaléka Keletről származik.
– Míg 2007-ben világszinten a beruházások 17 százaléka valósult meg keleti tőkéből, addig 2019-ben már 60. Tavaly a magyarországi beruházások szintén 60 százaléka érkezett Keletről, sőt a megvalósult munkahelyek 40 százaléka is keleti beruházásokhoz köthető. A beruházások javítják az exporteredményünket is, mert az itt tevékenykedő cégek jellemzően exportra termelnek. Egyike vagyunk a világ 35 olyan országának, amely egy évben százmilliárd eurónál nagyobb exportra képes. A képlet nem bonyolult: minél több beruházás érkezik, minél nagyobb az exportunk, annál több a munkahely, annál több pénz van a vállalkozásoknál béremelésre, fejlesztésre.
– Mit tud tenni a külügyminisztérium a nemzetközi sajtóban megjelenő, Magyarországgal kapcsolatos álhírekkel kapcsolatban?
– Különösen a migrációs válság kezdete óta nőtt meg azon cikkek és politikusi nyilatkozatok száma, amelyek valótlanságot állítanak Magyarországról. Mindenki számára világossá tettük, hogy mi egy ezeréves államiságú ország vagyunk, és Magyarország nem lesz az a bokszzsák, amit mindenki kedvére püfölhet. Felvettük a harcot, és minden hamis vádnál, hazugságnál elmondtuk a tényeket. Az európai balliberális médiatúlsúly hatalmas nyomást helyez a politikusokra, és ez, úgy tűnik, időnként hatással van a döntéseikre is. Ezzel szemben Magyarországon kizárólag a magyarok által megválasztott kormány hoz döntéseket, bennünket nem befolyásol a liberális újságírók véleménye. Sőt, ha támadnak minket, akkor általában tudhatjuk, hogy valamit jól csináltunk.
– Járványügyi válsághelyzetben a legrosszabb kommunikáció a riogatás és az emberek egymás ellen hergelése ‒ amiben kormányunk élen jár – írta Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője a közösségi oldalán.
– Sajnos láttam a Momentum egyik sajtótájékoztatóját, döbbenetes felkészületlenségről árulkodott. Bár az ellenzék azt mondja, a koronavírust nem kívánja politikai célokra felhasználni, valójában – szándékosan – pontosan ezt teszi. A Momentum mellett az a Jobbik akarja megmondani, hogyan kellene a koronavírus ellen védekezni, amely még a saját elnökségét is alig tudta megválasztani. És persze a Gyurcsány-párt is diktálni akar annak ellenére, hogy a rendszerváltás utáni magyar demokrácia történetében Gyurcsány Ferencnél nagyobb pusztítást még senki nem végzett, legyen szó gazdaságról vagy társadalmi, morális, nemzetpolitikai kérdésekről. Sajnos látható, hogy akár migrációról, a külhoni magyarok ügyéről, akár a koronavírusról van szó, az ellenzék ugyanolyan felelőtlen, kártékony politikát folytat. Én csak annyit szeretnék, hogy a nemzeti sorskérdésekkel kapcsolatban ha már nem támogatják a kormányt, legalább ne akadályozzák.