Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

– Nógrád megye hátrányos helyzetű térségként él a köztudatban. Valós ez a kép?

– Kétségtelenül létezik egy kétpólusúság. 1950-ben a kommunisták elvették a megyeszékhelyi rangot Balassagyarmattól, és a nehézipari központtá fejlesztett Salgótarjánnak adták, a Börzsöny nyugati és déli oldalának településeit pedig Pest megyéhez csatolták. Az ipar leépülésével megugrott a munkanélküliség, de már az 1990-es évek második felétől elkezdődött a tőke betelepülése, 2000-től pedig egyre több vállalkozás indult el a Balassagyarmat–Szügy–Rétság közötti ipari tengelyen. Az első nagy cégek, a Delphi (ma Mahle) és a Zollner után sorra jelentek meg a beruházók több ezer munkahelyet teremtve. Ennek eredményeként ma már Balassagyarmat a megye funkcionális értelemben vett központja gazdaságilag, és kulturális és oktatási szempontból is egyre inkább. Ipari kibocsátásban, exportképességben itt találhatók a legerősebb vállalatok. 2010-ben 15-16 százalék volt a munkanélküliség, ma hat körül van; már nem az a kérdés, hogy van-e munkahely, hanem hogy annak betöltése milyen szaktudást és mekkora hozzáadott értéket igényel. Jellemzően autóipari beszállítók, gépipari, alkatrészgyártó cégek tevékenykednek nálunk, és ezek egyre magasabb képzettségű munkavállalókra tartanak igényt. Ennek a folyamatnak a következő lépéseként nemrég arról tárgyaltunk Palkovics László miniszter úrral, hogy a szakképzésen belül hangsúlyosabbá kell váljon az informatikai hátterű gépgyártás-technológia. Fontos, hogy a fiatalok minél többféle szakmából választhassanak, és a tanulás, valamint a munka a hátrányos helyzetű településekből jövők számára is kitörési lehetőséget jelentsen. Felívelő pályán vagyunk. Balassagyarmat történelmi fejlődésen megy keresztül, mivel soha nem látott mértékű fejlesztési támogatást kapott az elmúlt évtizedben.

– A gazdasági mutatók tetszetősek, de mi a helyzet más területeken?

– Számos közösségi, kulturális, sportcélú fejlesztés is történt. Megújult a balassagyarmati futballpálya, évtizedek adósságát törlesztve végre uszodánk is lett. Minden iskolánk kapott tornatermet vagy sportpályát. Most épül egy kézilabdacsarnok és egy honvédelmi sportközpont, az Ipoly-parton pedig új atlétikai pálya jöhet létre. Célunk, hogy minden fiatal sportolhasson a neki tetsző sportágban. Terveink szerint az edző- és tornatanárképzés egyik fontos gyakorlati helyszíne lesz Balassagyarmat. Ennek előmozdítására felvettük a kapcsolatot az egri Eszterházy Károly és a Semmelweis Egyetemmel; kórházunkban szakirányú egészségügyi képzés is folyik. Döntés született egy új színházterem megépítéséről is. Szinte minden közintézményt sikerült korszerűbbé tenni. Az egyik leglátványosabb új attrakciónk a Balassagyarmat mellett, Patvarcon épült Palóc Ring.

Korábban írtuk


Palóc Ring Patvarcon
Révész László Tanuszoda, Balassagyarmat

– Ez is sportlétesítmény?

– Egy tematikus park, amelynek a lelke egy 1,2 kilométer hosszú, tíz méter széles aszfaltpálya. Főleg elektromos gokartok futnak rajta, de e-rollereket és bicikliket is lehet bérelni, emellett vezetéstechnikai gyakorlatokra és tesztelésekre is alkalmas. A pálya megkapta a Nemzetközi Automobil Szövetség, a FIA A licencű tanúsítványát, így akár nemzetközi versenyeknek is helyszíne lehet. Sejtettük és reméltük, hogy népszerű lesz, de a látogatottság rövid idő alatt felülmúlta a legvérmesebb reményeinket is. Távolabbi országrészekből is sokan jönnek a turizmusban egyébként is erős Nyugat-Nógrádba. Balassagyarmat ma már kerékpárúton is körbejárható. A balassagyarmati fejlesztéseket nehéz lenne teljes egészében felsorolni, mindenesetre ezek a főbb eredmények. De a térség további 83 településén is jelentős beruházások történtek.

– Például?

– Balassagyarmat mellett Szécsény és Rétság büszkélkedhet városi ranggal, de utóbbi lakossága nem éri el az ötezres lélekszámot. Többségében aprófalvas térség a miénk, ezért különösen nagy jelentőségű itt a Magyar falu program és a Területfejlesztési operatív program. Ezeknek köszönhetően mára elértük, hogy a közintézmények 85 százaléka megújuljon. A következő két évben a még hátralévő 15 százalék is újjászületik. A települések egymással is együttműködnek; van olyan falu, amelynek konyhája több más község intézményeit szolgálja ki. A Karancs-völgyében falvaink együttes erővel építettek kerékpárutat. A községek azonban csak akkor tudják megtartani a népességüket, ha helyben minden alapvető szolgáltatás megtalálható az egészségügytől az oktatáson át a közösségi élet lehetőségéig. 2010 előtt egész Nyugat-Nógrádban mindössze egyetlen bölcsőde volt. Az elmúlt 11 évben létrejött további 12, és jelenleg is épül nyolc. Erre egyébként várhatóan egyre nagyobb igény lesz, mivel egyre több fiatal anyuka megy vissza dolgozni kisgyermeke mellől, illetve egyre több család dönt úgy, hogy a falusi csokot kihasználva a térségünkben telepedik le.

– Pedig az M2-es gyorsforgalmi út még csak Vácig tart.

– Ha minden jól megy, 2026-ban teljes hosszában elkészül, eléri majd a szlovák határt, de ehhez még komoly tervezés szükséges. A nyomvonal megvan, az is eldőlt, hogy a kivitelezés három szakaszban kezdődik meg. Rétság és Nagyoroszi elkerülő utat kap – ezt a két települést ma óriási átmenő forgalom terheli. Szendehely térségében alagutat kell építeni, ez nagy építészeti kihívás. A Rétságot Salgótarjánnal összekötő, mintegy 70 kilométer hosszú 22-es főút fele már rendben van, a másik fele jövőre újul meg. A többi főútvonalunk állapota is kielégítő. A következő, nagyjából másfél évben a felújítandó alsóbbrendű utaknak is legalább a felét rendbe tudjuk hozni, erre nyolcmilliárd forint van. Közel kétmilliárd forint fog jutni belterületi utakra, azaz minden településünk egy-két utcáját fel tudjuk újítani. Persze ezen a téren sok még a teendőnk.

– Milyen a tömegközlekedés?

– Szerintem a lefedettséget és a minőséget tekintve jónak mondható, a Volánbusz rengeteg fejlesztést hajtott végre, kényelmesebbek, komfortosabbak lettek a járműveink. Ma a nyugat-nógrádi települések többségéből nagyjából másfél-két óra alatt el lehet jutni Budapestre közösségi közlekedéssel, ami az ingázóknak is kedvező. A regionális vasúti közlekedés nehézkesebb; e téren jó hír, hogy terv készült a Vácot Balassagyarmattal összekötő 75-ös számú vasútvonal turisztikai szempontú fejlesztésére. A Budapesttől mindössze félórányi vonatútra lévő Duna-parti városból például kerékpárszállításra alkalmas szerelvények is közlekednek majd a Börzsönyalján Balassagyarmat irányába, elősegítve a turizmus fellendítését.

– Miért érdemes Nógrád felé venni az irányt egy turistának?

– Kevesen tudják, de ez a legerdősültebb megye, főleg a Börzsönynek és a Cserhátnak köszönhetően. Hegyeink rengeteg nagyszerű kirándulóhelyet kínálnak, többek között az Országos Kéktúra útvonala is áthalad itt, de a Mátraverebély-Szentkutat érintő Mária-út is végigfut rajtuk. Egyre több vendégház, zarándokszállás várja a vendégeket, folyamatosan nő az erdei iskolai foglalkozások népszerűsége. A Szécsény melletti Robinson-szigetek, a térség biciklis és vízisport-központja kalandparkkal, horgászati lehetőséggel, napelemmel felszerelt bungalókkal várja az idelátogatókat. Jövőre újjáépül a Börzsöny legszebb strandfürdője, a 2009-ben bezárt diósjenői strand, amely turisztikai bázispontként is szolgál majd büfével, kerékpárkölcsönzővel, információs központtal. A Bánki-tó strandja már idén megújult, két éve adtuk át az Ipolyon a háromszoros olimpiai és világbajnok Kammerer Zoltán, valamint a tavaly elhunyt sokszoros világ- és Európa-bajnok Wichmann Tamás szakmai tanácsai alapján kiépített, Szobtól Ipolytarnócig tartó kajak-kenu túraútvonalat, amelynek mindkét oldalán – határ menti együttműködések keretében – pihenőhelyek létesültek büfékkel, vizesblokkokkal, kölcsönzési lehetőséggel. Elmondhatom, hogy elég jól állunk turisztikai fejlesztések terén, persze még bőven vannak kiaknázatlan lehetőségeink. Nem mindegy, hogy milyen színvonalú szolgáltatást kapnak az idelátogatók. A turizmus az egyik legfontosabb kitörési pontunk, ez virágoztathatja fel a térséget. Azt kell elérnünk, hogy mindenki érezze: jó itt élni, jó nógrádinak, jó palócnak lenni.

– Miként élik meg a nógrádiak a palóc­ságot, a palóc hagyományt?

– Bár Mikszáthot megidézve nemcsak jó palócok, hanem tót atyafiak is élnek itt, sőt két német ajkú falunk is van, a palóc identitás erősen meghatározó. A balassagyarmati Szent Anna-napi búcsún csak az asszonyok főkötőjéből látható harminc-negyven különböző fajta, mindegyik arról árulkodik, hogy melyik faluból való a viselője. Varázslatos csodavilág a palóc népi kultúra a színpompás viseletektől az átlagosnál erősebb vallásosságon és hagyományokon át a jellegzetes ízvilágig. A palóc gyökerek segítették megőrizni a magyarságot a trianoni határ túloldalán, az Ipoly mentén. A testvértelepülési kapcsolatok, a határ menti együttműködések ma is éltetik a közösségi összetartozást, és hidat képeznek a két ország között. Mindez biztos alapot ad a megmaradáshoz, a jövő építéséhez. Felvetődhet a kérdés, hogy bár számos eredményre büszkék lehetünk, miért nem kap rendszeresebben országos hírverést Nyugat-Nógrád dinamikus fejlődése. A válasz egyszerű. Akik ismernek, tudják, hogy habitusomból eredően nem a személyes dicsőség vagy ismertség érdekel, hanem a térségünk fejlődése és az ezért végzett munka.